Rovatok

Abstract

A koronavírus járvány, illetve Ukrajna orosz inváziója jelentősen megzavarta a globális ellátási piacot. A két esemény hatással volt és van többek között a mezőgazdaságra, az élelmiszeriparra, illetve az építőiparra egyaránt.

Októberben éves összevetésben 1 százalékkal nőtt a lakóingatlanok friss kínálata. A kereslet ugyanakkor jelentősen, több mint 40 százalékkal csökkent.

A nehéz gazdasági helyzet miatt egyre több a kiadó üzlethelyiség Budapesten. A tendencia már a város szívében is tapasztalható.

A felmérések szerint hazánkban a lakosság 25 százaléka él nedves, rosszul szellőző otthonokban. Vagyis minden negyedik ember lakása nedves, rosszul szellőző, akár penészes. A nedves környezet 40 százalékkal növeli az asztma és a légzőszervi betegségek kialakulásának esélyét.

Az új rezsiszabályok hatása már érezhető az lakáspiacon, egyre többen keresik az olcsóbb fűtési megoldásokkal rendelkező, takarékosabb lakóingatlanokat.

Felemás képet mutat a hazai albérletpiac. Országosan a lakbérek augusztusban 24,8 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Azonban az infláció hatását is figyelembe véve, azaz reálértéken az albérletárak továbbra is a járvány előtti szinten vannak.

Rezsicsökkentés megújulókkal – ez lehetne annak az új negyednek a mottója, amit Bécs Donaustadtban alakít ki a következő két évben. Az osztrák főváros legújabb lakóparkja olyan otthonokat nyújt majd a beköltözőknek, amelyek száz százalékig helyben előállított megújuló energia felhasználásán alapulnak és még plusz energiát is termelnek.

Egyedül Berlinben stagnáltak 2021-ben az új építésű lakások árai, a többi fővárosban ismét drágultak a négyzetméterek. Kelet-Közép-Európában a bérek dinamikus növekedése ellenére továbbra is a legdrágábbak között vannak a lakóingatlanok az átlagfizetésekhez viszonyítva.

Az energiatanúsítvány kifejezéssel 2009 óta találkozhattunk új ingatlanos esetében. A használt ingatlanok értékesítésénél és bérbeadásánál pedig 2012 eleje óta kötelező.

Minden második lakásfelújítás érintette a fürdőszobát az elmúlt egy évben, és a tervezett felújítások zöme is ehhez a helyiséghez kapcsolódik. Utóbbiakat az otthonfelújítási programok is ösztönzik.

A nyaralók piacán az összesített kereslet alapján továbbra is a balatoni és a velencei sztárok számítanak a legnépszerűbbnek. Az ezer eladó nyaralóra vetített kereslet alapján azonban olcsóbb települések is felkerültek a vevőjelöltek térképére.

Két téma foglalkoztatja most napi szinten a magyar lakosságot, az üzemanyag elérhetőség és a rezsiváltozás, mindkettő jelentős hatással van az ingatlanpiacra.

Egyértelmű társadalmi, gazdasági és környezeti előnyöket jelent, ha 2050-re Európa áttér a kibocsátásmentes lakások építésére – állapítja meg a Cambridge Econometrics új tanulmánya.

A 2015-ös termelési volumen adatokat 57 százalékkal haladja meg jelenleg az építőipar, és a friss adatok alapján a közeljövő is biztatóan alakul. A cégalapítási arány 25 százalékkal meghaladja a pandémia előtti szintet, de kérdéses, meddig tart ki a lendület.

A harmadik negyedév elején a lakosság lakásfelújítási és -korszerűsítési tervei kissé visszaestek az előző negyedévhez viszonyítva, de a korábbiakhoz képest így is erőteljesebbek.

Az új lakások iránti kereslet az idei év első hónapjában a gazdasági bizonytalanságok, többek között a megugró infláció miatt visszaesett. Azonban az elkészült új lakóingatlanokra gyorsan felszívta a piac az év első felében.

Európa egyetemvárosaiban a budapestinél jóval drágábbak a bérlemények, a csúcstartó London belvárosa, ahol egy kis apartmanért 864 ezer forintnak megfelelő fontot is elkérnek havonta. A diákok által kedvelt garzonlakások átlagos bérleti díja Budapesten 125 ezer, vidéken 75 ezer forint.

A felvételi ponthatárok kihirdetésével napokon belül elinduló albérletpiaci főszezon több szempontból is más lesz, mint az eddigiek: a bérleti díj és az elhelyezkedés mellett a fenntartási költségek sokkal komolyabb tényező lesz.