Rovatok

Abstract

Sok nagyvárosban okoz gondot az, hogy a nyári hőségben nem jutnak elég vízhez a városi fák. Erre jelenthet megoldást a szivacstégla, amely a fák gyökeréhez vezeti az esővizet.

Baranya vármegye székhelye is bekerült az Európai Bizottság által kiválasztott 100 európai város közé, amelyek a NetZeroCities platform szakmai támogatásával valósíthatják meg 2030-ig a klímasemlegességi célkitűzéseiket.

A Duna-szigeten kezdték el tesztelni az osztrák főváros első hidrogénhajtású hulladékgyűjtő járművét. Az új jármű az elektromos kukásautóhoz képest kétszer akkora távot tud megtenni, és tankolása is gyorsabb.

Egyre több európai ország veszi fontolóra szélerőmű kapacitásának növelését. Hazánkban ehhez a jogi szabályozás átalakítására is szükség lenne.

Az elmúlt évek hagyományait folytatva ismét kiszámoltunk szerkesztőségünk ökológiai lábnyomát. Mint minden évben, ezúttal is a Föld Napján publikáljuk a 2022-re vonatkozó eredményeket.

Egy friss felmérés szerint a magyar népesség egy része úgy gondolja, hogy az egyéneknek, a vállalatoknak és a döntéshozóknak egyaránt tennie kell a cél elérése érdekében.

Közvetlen Európai Uniós forrásból nyerhető támogatás üvegházhatású gázkibocsátást csökkentő projektek finanszírozására, négy különböző területen.

Miután a 2022-es pénzügyi év lezárult, a vállalatok többsége nekiállt számos kapcsolódó dokumentum elkészítésének, és ezek között a fenntarthatósági jelentések is egyre több cégnél sorra kerülnek.

A fenntarthatóság az ingatlanpiacon is népszerű hívószóvá vált az elmúlt időszakban. De pontosan mi a különbség a zöld és a fenntartható épületek között? Épülettulajdonosként vagy létesítményüzemeltetőként melyikre érdemes inkább törekednünk?

Az idei évben 105 országból csaknem 1260 filmmel jelentkeztek hazai és külföldi stúdiók neves alkotói a IX. Nemzetközi Környezetvédelmi Filmfesztiválra. Az 2023-as filmmustra fő tematikája a víz világa lesz.

A cégek, gyakran külső nyomásra is, egyre ambiciózusabb szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési célokat tűznek ki maguk elé. Azonban ahhoz, hogy érdemi lépéseket is tudjanak tenni a nettó zéró kibocsátás felé, precíz adatszolgáltatásra van szükségük.

Az éghajlatváltozásra és az élhetőség javítására ad lehetséges választ a 15 perces városok elmélete. Ellenzői és támogatói egyaránt vannak. Már hazánkban is zajlanak hasonló várostervezések.

A magyar fiatalok kevés környezetvédelemmel foglalkozó szervezetet ismernek, a témával foglalkozó közéleti szereplők közül a svéd zöld aktivista, és a korábbi államfő a legismertebb a 15-29 éves korosztály számára.

Az aeroszolok légközbe jutása rendkívül káros az egészségre, ugyanakkor a légköri pornak hűsítő hatása is van.

A böjt jót tesz testnek és léleknek, és egy kis odafigyeléssel a környezetnek is. Ausztria fővárosának környezetvédelmi ügyosztálya emiatt összeállított néhány tippet, amelyekkel nem csupán az életminőségen is lehet javítani, és a klímavédelemhez is hozzájárulhat a lakosság.

Két éve indult a MÁV-Volán-csoport szén-dioxid megtakarítás kampánya, ettől az időponttól a vasúttársaság CO2-számlálóval mutatja ki a károsanyag-kibocsátás megtakarítást.

A városi növényzet arányának növelése és a meglévő zöldterületek helyreállítása szükséges és jó, azonban az átgondolatlan zöldítés dzsentrifikációs folyamatokat eredményezhet.

Nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy az emberi tevékenység által okozott klímaváltozás miatt csökkent a téli napok (amikor egész nap fagy) száma Magyarországon az elmúlt négy évtizedben.