Rovatok

Abstract

Az ötvenes korosztály vásárlóereje a legnagyobb, de a nyugdíjasok is aktívak a magyarországi ingatlanpiacon. Az Otthon Centrum adatai szerint átlagosan 47,9 milliós forintot fizetünk egy ingatlanért, és a vevők több mint 28 százalékának hitelre is szüksége van.

Sokak számára kedvezőtlen tendencia figyelhető meg a budapesti albérletpiacon: minél kisebb a bérlemény, annál nagyobb volt idén az áremelkedés mértéke. A vidéki nagyvárosokban azonban nem ennyire rossz a helyzet.

Egy év alatt 17 százalékkal drágult a garázsok átlagára Magyarországon, ezzel elérve a 9 millió forintot. Bérelni sem feltétlenül olcsó, a drágább fedett autóbeállók áráért akár már egy garzont is lehetne bérelni.

Csaknem ötödével esett vissza az újlakás-átadások száma az év első kilenc hónapjában, és a lakásépítési kedv is mérséklődött. Ugyanakkor az új lakások iránti kereslet a 2019-es és 2021-es két számjegyű bővülés után ismét jelentős, 26 százalékos növekedést mutat.

A 2024-es évben még egyszer sem volt annyi eladó ingatlan a piacon, mint szeptemberben, és a kereslet is folyamatosan növekszik. Ez utóbbit az sem vetette vissza, hogy az árak átlagosan 14 százalékot nőttek egy év alatt.

Évek óta nem látott mértékű árhullám vonult végig szeptemberben Magyarországon. Az elöntött területek ingatlanpiacát is befolyásolhatja az árvíz. Ugyan az árakat nem vitte el a Duna, a lokáció ezután is fontos tényező lesz.

Legalább 15 éve nem volt annyi eladásra váró új építésű lakóingatlan a kínálatban, mint jelenleg. Nemcsak az új építésű kertes házak, hanem a lakóparki lakások száma is jelentősen bővült.

Jelentősen nőtt a kínálat augusztusban a hazai albérletpiacon, az újonnan megjelent kiadó lakásokat azonban nem tudta felszívni a kereslet. A hónap végén Budapesten 250 ezer forint volt az átlagos bérleti díj.

Az Európai Unió fővárosai közül a francia fővárosban a legmagasabbak a lakásárak. Az albérletek tekintetében Budapest a legolcsóbbak között van, de Magyarországon kell az egyik leghosszabb ideig dolgozni egy új lakás megvásárlásához a 2023-as adatok alapján.

Az eladók jelentős hányada csak konkrét vevő láttán hajlandó az átlagot meghaladó árengedményre, de erre is egyre kevesebb az esély. Mindhárom használt ingatlantípus esetében csökkent az árengedmény mértéke.

A felsőoktatási ponthatárok kihirdetését követően sok családnál előkerül a bérlés vagy a lakásvásárlás dilemmája. Azonban az elegendő önerővel rendelkezőknek is érdemes több szempontot mérlegelniük.

A lakásvásárlók számára kedvezően alakulnak az árak a hazai. Az ingatlan.com lakásárindexe júniusban minimális csökkenést, lényegében stagnálást mutatott. Az első negyedévben azonban az EU-ban dobogós volt a magyar drágulás.

Júniusban takaréklángra kapcsolt a magyar lakáspiac, az eladó lakóingatlanok iránti érdeklődések stagnálást mutatnak országos szinten. A felújítást és az építkezést tervezők számára ugyanakkor jó hír lehet, hogy elindult az állami építőipari árfigyelő oldal, ami 5 üzletlánc 65 boltjának 12 ezer termékét követi.

Többéves mélypontra süllyedt Magyarországon a befektetési célú lakásvásárlást tervezők aránya, a szakértők szerint főleg a kiugró hozamot kínáló állampapírok miatt. A következő egy évben így a saját célra vásárlók lehetnek kedvező helyzetben.

Éves összevetésben 5 százalékot drágultak az új építésű lakások Budapesten. Az Otthon Centrum elemzése szerint kevesebb, ám összességében nagyon lakásszámú projekt rajtolt el 2024 első negyedévében.

A környezettudatosabb, nagyobb energiahatékonysággal rendelkező ingatlanok drágábbak ugyan, de megéri ebbe fektetni a szakértők szerint. Hosszú távon az ingatlanpiac is hozzájárulhat a szén-dioxid kibocsátás és az ökológiai lábnyom csökkentéséhez.

Jellemzően a fiatalabb korosztályok aktívabbak a magyar albérletpiacon, számukra a főváros az egyik legvonzóbb célpont. Az Otthon Centrum adatai szerint a budapesti belvárost a megyei jogú városok követik a népszerűségi listán.

Januárhoz képest 8 százalékkal több hirdetést adtak fel a tulajdonosok és ingatlanközvetítők. Az eladó lakások és házak kínálata 146 ezerre bővült. Országrészenként eltérő mértékű az emelkedés.