Rovatok

Abstract

A budapestieken kívül a legtöbben Pest, Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Somogy vármegyéből keresnek eladó ingatlant a fővárosban. Az ország egyik feléből a másikba kevesen költöznek.

Egy új törvénytervezet már a korai fázisban lehetővé teheti a jelzálogbejegyzést az új lakásokra. 2026-tól kezdve a vevők már tervezőasztal mellől is vehetnek hitelre lakást. A változás kiszélesítheti az Otthon Start Programban elérhető, 3 százalékos hitelre jogosult vásárlók körét és élénkítheti az újlakás-fejlesztéseket is.

A téglalakások, a panellakások és a használt házak is drágultak Budapesten. A fővárosi ingatlanpiacot jellemző áramelkedés mögött több ok is húzódik.

Bár egyes balatoni települések ingatlanárai versenyre kelhetnek a budapestiekkel, a Balatonnál idén kisebb volt az áremelkedés mértéke, mint a fővárosban. A legtöbb hétvégi házat Siófokon hirdetik, a legdrágább pedig Tihany lett.

A nyár és a strandidő ugyan még messze van, de az ingatlanpiacán már most megindult a pezsgés a magyar tenger környékén. A Balatonnál továbbra is nyaralóként szeretne ingatlant vásárolni a vevők többsége.

Az építőipar a GDP termelésének 5 százalékát teszi ki az Európai Unióban, Magyarországon 6 százalék volt ugyanez az arány. A szektor számos kihívással néz szembe a GKI elemzése szerint, de reális esély mutatkozik arra, hogy növekvő pályára álljon.

Januárban felpörgött a hazai ingatlanpiac, a várakozásoknak megfelelően újra elindultak felfelé az árak. A drágulás országos jelenség, azonban számottevő régiós különbségek is megfigyelhetők.

A budapesti Belváros lakáspiaca rendre az érdeklődés középpontjába kerül. A szakértő szerint az Airbnb-szabályozás, a forintárfolyam és a támogatások miatt is

Lejáró állampapírok, változó hitelszabályok, új konstrukciók, bővülő SZÉP-kártyák. Többek között ezek mozgathatják 2025-ben a hazai lakáspiacot. Vásárlásnál drágulással, bérlésnél mérséklődéssel számolnak a szakértők.

Az ötvenes korosztály vásárlóereje a legnagyobb, de a nyugdíjasok is aktívak a magyarországi ingatlanpiacon. Az Otthon Centrum adatai szerint átlagosan 47,9 milliós forintot fizetünk egy ingatlanért, és a vevők több mint 28 százalékának hitelre is szüksége van.

Sokak számára kedvezőtlen tendencia figyelhető meg a budapesti albérletpiacon: minél kisebb a bérlemény, annál nagyobb volt idén az áremelkedés mértéke. A vidéki nagyvárosokban azonban nem ennyire rossz a helyzet.

Egy év alatt 17 százalékkal drágult a garázsok átlagára Magyarországon, ezzel elérve a 9 millió forintot. Bérelni sem feltétlenül olcsó, a drágább fedett autóbeállók áráért akár már egy garzont is lehetne bérelni.

Csaknem ötödével esett vissza az újlakás-átadások száma az év első kilenc hónapjában, és a lakásépítési kedv is mérséklődött. Ugyanakkor az új lakások iránti kereslet a 2019-es és 2021-es két számjegyű bővülés után ismét jelentős, 26 százalékos növekedést mutat.

A 2024-es évben még egyszer sem volt annyi eladó ingatlan a piacon, mint szeptemberben, és a kereslet is folyamatosan növekszik. Ez utóbbit az sem vetette vissza, hogy az árak átlagosan 14 százalékot nőttek egy év alatt.

Évek óta nem látott mértékű árhullám vonult végig szeptemberben Magyarországon. Az elöntött területek ingatlanpiacát is befolyásolhatja az árvíz. Ugyan az árakat nem vitte el a Duna, a lokáció ezután is fontos tényező lesz.

Legalább 15 éve nem volt annyi eladásra váró új építésű lakóingatlan a kínálatban, mint jelenleg. Nemcsak az új építésű kertes házak, hanem a lakóparki lakások száma is jelentősen bővült.

Jelentősen nőtt a kínálat augusztusban a hazai albérletpiacon, az újonnan megjelent kiadó lakásokat azonban nem tudta felszívni a kereslet. A hónap végén Budapesten 250 ezer forint volt az átlagos bérleti díj.

Az Európai Unió fővárosai közül a francia fővárosban a legmagasabbak a lakásárak. Az albérletek tekintetében Budapest a legolcsóbbak között van, de Magyarországon kell az egyik leghosszabb ideig dolgozni egy új lakás megvásárlásához a 2023-as adatok alapján.