Nagy lendülettel indult be az ősz a magyarországi ingatlanpiacon, az idei évet tekintve szeptemberben volt a legtöbb meghirdetett eladó vagy kiadó ingatlan – derül ki a zenga.hu ingatlanhirdetési portál legfrissebb adataiból. A mostani helyzet a előző év azonos időszakához viszonyítva 5 százalékos bővülést jelent.
2024 harmadik negyedévét élénkülő kereslet is jellemezte, az év második negyedévéhez képest (+5,3 százalék). Azonban az országon belül jelentősebb eltérések tapasztalhatók: a legnagyobb mértékben Bács-Kiskun, Fejér és Pest vármegyékben erősödött a kereslet, 11 százalékkal haladta meg a második negyedévi szintet. Ezzel szemben Békés, Zala, Tolna és Baranya vármegyékben 11-14 százalékos visszaesés történt.
Az ingatlankereső portál az idei harmadik negyedévére vonatkozó adatai alapján tovább nőtt a házakra vonatkozó keresések száma, a lakások iránti érdeklődés pedig valamennyivel csökkent.
Trendfordulót tapasztaltunk a családi házak esetében már a második negyedévben, az élénkülő kereslet viszont szeptember végén is kitartott, aminek köszönhetően a családi házak árai is növekedésnek indultak 2024 harmadik negyedévére
– emelte ki Lipták Zsuzsa, a zenga.hu ügyvezetője.
Kilőttek az ingatlanárak
Nem húzta be a kéziféket a 2024-ben eddig évben tapasztalható áremelkedés sem. Az átlagos négyzetméterárak a portál teljes aktív hirdetésállományát tekintve az idei harmadik negyedévben 13,8 százalékkal nőttek a tavalyi hasonló időszakához képest. A nyár ingatlanpiaci fellendülését mutatja, hogy az előző negyedévhez képest 2,4 százalékkal drágultak az ingatlanok a júliustól szeptemberig tartó időszakban.
A legnagyobb mértékű áremelkedés a használt lakások esetén figyelhető meg, amelyek négyzetméterára átlagosan 14 százalékkal drágult az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A házak esetében 10, a nyaralóknál 9,5, míg a garázsoknál 2,2 százalékos áremelkedés történt.
A fővárosban a legnehezebb alkudni
A Zenga 2024 harmadik negyedévére vonatkozó adatai alapján a hirdetők kétharmada egyáltalán nem változtatott az eredeti hirdetési áron, 26 százalékuk csökkentette, 7 százalékuk pedig növelte az eredeti elképzeléshez képest a hirdetési árat. Az árváltoztatási hajlandóság leginkább Baranya, Békés és Zala vármegyében jellemző.
Országos szinten átlagosan 10,7 százalékkal vitték lejjebb az árakat, míg azok, akik az eredeti elképzeléseikhez képest emeltek, 12,5 százalékkal drágítottak. Legkevésbé a fővárosi eladók tértek el az elképzelésüktől, azok, akik viszont változtattak az árakon, átlagosan 9 százalékot csökkentettek. Az áremelés mértéke is Budapesten volt a legalacsonyabb (10,3 százalék). Vidéken ennél nagyobb mértékű árengedmény, átlagosan 11,6 százalék a jellemző. Területi eltérések természetesen vannak, a legnagyobb csökkentések Nógrád (14 százalék), Heves (13,3 százalék), Jász-Nagykun-Szolnok (13 százalék) vármegyékben fordulnak elő. Budapesten pedig leginkább a 23. kerületben (10,2 százalék), a 16. kerületben (9,8 százalék) és a 12. kerületben (9,5 százalék) csökkentették az árat az eladók.
A legnagyobb árnövekedési volumen Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékre volt jellemző, Budapesten pedig az 1., a 10. és a 21. kerületekre.
Az utolsó negyedévek közötti dráguláshoz az új építésű lakóparkok áremelkedése is hozzájárult. A Zenga adatai szerint ugyanis 2 százalékkal drágultak az újépítésű házak és lakások átlagos négyzetméterárai június és szeptember vége között
– összegezte Lipták Zsuzsa.
