Gazdaság

Keményet lépett az MNB – vége a szelektív kamatemelésnek a hitelpiacon?

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 30 bázisponttal, 1,2 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. A vártnál nagyobb emelés után – főleg azt követően, hogy Virág Barnabás alelnök szavai úgy értelmezhetőek, hogy a következő hónap(ok)ban is hasonló mértékű emelés jöhet, ellehetetlenülhet az a banki üzletpolitika, amely eddig csak szelektíven érvényesítette a kamatemelést a hiteleknél, s lényegében minden bank az általános drágítás útjára léphet.
Több mint egy éve a COVID árnyékában a kiskereskedelmi szektor

A KSH által tavaly nyár elején közzétett adatok szerint a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene tavaly áprilisban 10 százalékkal csökkent 2019 áprilisához képest. Ezzel egy évek óta tartó, felfelé ívelő trend tört meg a szektorban, elérve a mélypontot. A csökkenést teljes egészében a járványhelyzet okozta, és az egyes országrészeket eltérően érintette: míg a fővárosban és környékén, illetve a nyugati országrészben csökkent, addig egyes keleti járásokban kisebb mértékben bővült a forgalom.
Jelentős gazdasági károkat okoznak hazánkban az egyre gyakoribb természeti katasztrófák

Áradások, földrengések, szárazság és szélviharok – az elmúlt hetek is bemutatták, hogy ezek a katasztrófák egyre gyakoribbak Európában és hazánkban is. A brit Cambridge Econometrics kutatócég 22 évre kiterjedő adatelemzése most láthatóvá tette, melyek a természeti csapások által legsúlyosabban érintett területek Európában. Magyarországot elsősorban az áradás és az aszály sújtja – és a globális klímatrendeket figyelembe véve ez egyre jellemzőbb lesz.
Javuló üzleti és romló fogyasztói várakozások jellemezték júliust

Fél évnyi, folyamatos emelkedés után a GKI konjunktúraindexe júliusban elérte 2019 végi szintjét. Az áprilisi, példátlanul nagy emelkedés után azonban az elmúlt hónapokban már csak kismértékű volt a javulás. A GKI-nak az EU támogatásával készített felmérése szerint az üzleti várakozások a júniusi megtorpanás után ismét emelkedtek, a fogyasztóiak viszont kissé romlottak, bár így is májusi szintjük fölött maradtak.
Kevesebb a karambol, de nagyobb a kár

Érdekes kettősséget mutatnak a Magyar Nemzeti Bank kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) adatai a pandémiás, 2020-as évről. A koronavírus járvány hatásaként többen használtak gépjárművet Magyarországon: tavaly 5,777 millió autó volt biztosítva hazánkban, ez öt százalékot meghaladó növekedést jelent a 2019 végéhez képest.
Pályázat lehet a belépő a külföldi piacra a hazai tech cégeknek

Újra pályázhatnak a Technology Fast 50 díjra a gyorsan fejlődő technológiai cégek: a Deloitte már 22. éve hirdeti meg közép-európai versenyét, amely a technológiai iparág leggyorsabban növekvő vállalatait rangsorolja. Mind a már befutott, mind a feltörekvő technológiai vállalatoknak platformot biztosít arra, hogy szélesebb körben bemutathassák innovatív megoldásaikat.
Ötletpályázat indult az élhetőbb és vonzóbb a Nagykörútért

Ötletpályázatot indított a Nagykörút jövőjéről a Fővárosi Önkormányzat. A kezdeményezés során olyan javaslatokat várnak, amelyekkel egy rendezettebb, élhetőbb belvárosi körút születhet, és Budapest egyik legfontosabb útvonala visszanyerheti korábbi vonzerejét és presztízsét. A pályázatra 2021. augusztus 3-ig várják a javaslatokat.
A mesterséges intelligenciára épülnek a jövő ellátási láncai

A 2020-as év megmutatta, hogy a vállalatok sikeres működéséhez elengedhetetlen az ellátási láncok megfelelő menedzsmentje, a teljes ellátási lánc láthatóságának elősegítése a nyersanyag-beszerzéstől a szállításon és a gyártáson át a megrendelések teljesítésével bezárólag. A folyamatot nagymértékben segítheti egy felhőalapú ERP rendszer bevezetése, amely az ellátási lánc valós idejű monitorozását teszi lehetővé.
Félrevezető greenwashing vagy valódi értékeken alapuló versenyelőny: útmutató a zöld marketinghez

Az elmúlt években egyre fontosabb trenddé vált a fogyasztói társadalom számára a gyártók környezetbarát működése, a vásárolt termékek környezetre gyakorolt hatása, valamint a fenntarthatósági és környezettudatossági jelzők használata egy termék vagy szolgáltatás kapcsán. De milyen fogyasztóvédelmi követelményeknek kell megfelelniük a zöld reklámoknak? Milyen úgynevezett zöld állításokat használhatnak a vállalkozások a kommunikációjuk során?
A románok már a „spájzban vannak”?

Az egymáshoz közel fekvő, hasonló adottságú országok gazdasági teljesítménye közötti különbségek sokat elárulhatnak egy adott ország gazdaságpolitikájának sikerességéről, illetve hiányosságairól. Románia az elmúlt évtizedben többször is az EU egyik leggyorsabb ütemben bővülő gazdasága volt , míg Magyarország (2018 kivételével) általában a középmezőnyben szerepelt.
A válság ellenére egyre több a megtakarítás

A járvány nem csökkentette a megtakarítással rendelkezők számát, sőt, megnőtt az arányuk éppúgy, mint az átlagosan félretett összeg – derült ki a Budapest Alapkezelő legfrissebb reprezentatív kutatásából. Akik havonta rendszeresen félretesznek, azoknak 40 százaléka havi 50 ezer forintnál is többet takarít meg, és a kutatásban résztvevők 16 százalékának nőttek a megtakarításai az elmúlt több mint egy évben.
2023-ra jöhet a globális társasági minimumadó

Turbulens időszaknak tekinthető a 2021-es év a nemzetközi adózás területén. Június elején a világ hét vezető ipari hatalma (G7) pénzügyminisztereinek találkozóján megállapodás született egy minimum 15 százalékos globális társasági minimumadó támogatásáról. Ezt követően az OECD július 1-én közleményt adott ki, miszerint a 139 tagot számláló közösség döntő többsége csatlakozott a nemzetközi adóreform keretét létrehozó megállapodásához.
Mi köze a lángosnak a hitelkamatokhoz?

Az elemzők 4,8 százalékos várakozását messze meghaladó mértékben, 5,3 százalékra ugrott az infláció júniusban. Az okok között a hónapban komoly mértékben gyengülő forint és – részben emiatt – megugró üzemanyagárak és a dohánytermékek jövedéki adójának emelkedése mellett ott találjuk a koronavírus járvány harmadik szakaszát követő enyhítések hatását is.
A növekvő felújítási kedv lett a hitelpiac mozgatórugója

A lakásfelújításra kért lakáshitelek az utóbbi években 2-4 százalékos részesedéssel rendelkeztek, aztán jött az idei év, és meglódult ez a szegmens. Májusban már az új lakáshitel-szerződések 11 százalékát adták a lakásfelújítási célra felvett kölcsönök, amiben főszerepet játszik a gyermekes háztartások számára elindított otthonfelújítási program keretében elérhető állami kamattámogatású hitelkonstrukció.