Jövő nyártól jelentődsen átalakul a magyarországi munkaerőpiac, ugyanis hatályba lép az Európai Unió bértranszparencia irányelve, amely előírja a fizetési sávok feltüntetését az álláshirdetésekben, megtiltja a bértitoktartást, és rendszeres jelentést követel a nemek közötti bérkülönbségekről.
A Humán Centrum közleménye szerint az uniós szabályozás nem előzmény nélküli, ugyanis több országban is sikerrel jártak a fizetések átláthatóbbá tételével:
- Szlovákiában például 2018 óta kötelező a fizetési sávok feltüntetése az álláshirdetésekben, ami egy felmérés szerint átlagosan 3 százalékkal emelte a béreket egy éven belül.
- Kanadában a közszférában vezettek be hasonló előírásokat, és egy kutatás szerint az egyetemi oktatók körében ennek hatására 30–40 százalékkal csökkent a nemek közötti bérszakadék.
- Az Egyesült Királyságban 2017 óta kell a 250 főnél nagyobb cégeknek közzétenniük a nemi bontású béradatokat: a bérszakadék hat év alatt 16,8 százalékról 13,3 százalékra mérséklődött.
A bértranszparencia bevezetésének alapfeltétele a belső bérrendezés. Ez magában foglalja a munkaköri szintek, a felelősségi körök és a juttatási rendszer átgondolását, valamint a kompetenciák súlyozását és értékelését.” A szakértő arra is figyelmeztet, hogy a korrekt bérezés szempontjából fontos kezelni azokat az összetett pozíciókat is, amelyben egy kolléga egyszerre többféle feladatkört lát el. Ezek díjazását arányosan, a feladatokra fordított idő és felelősség alapján érdemes meghatározni. „Egy ilyen átvilágítás során nem kevés csontváz hullhat ki a szekrényből. Előfordulhat, hogy hasonló munkakörökben dolgozók között jelentős eltérések mutatkoznak a fizetésekben, ami nem kevés kényes és feszült helyzetet idézhet elő
– foglalta össze Dénes Rajmund, a Humán Centrum Munkaerő-kölcsönző és közvetítő Kft. ügyvezetője.
Azonos munkáért, azonos bér jár – kiderülhetnek a trükkök?
A szakértő megjegyezte, hogy papíron az ekvivalencia elve, vagyis hogy azonos értékű munkáért azonos bér jár, teljesen egyértelmű, a gyakorlatban azonban ez már nem olyan fekete-fehér. Nem mindig könnyű megítélni, hogy két ember valóban azonos értékű munkát végez-e, hiszen ezt elsősorban a teljesítmény határozza meg. Márpedig ennek objektív mérése az egyik legnagyobb kihívás, az ügyvezető szerint átfogóan kell vizsgálni, hogyan járul hozzá valaki a cég fejlődéséhez.
Dénes Rajmund tapasztalatai szerint ritka, hogy két, azonos munkakörben és tapasztalattal dolgozó kolléga nettó bére teljesen megegyezzen. Álszentség lenne azt mondani, az azonos munkáért, azonos bér elve minden esetben megvalósul. Az azonos bruttó bérbesorolás természetesen elvárható lenne, de a jövedelmeket számos tényező befolyásolja: műszakbeosztás, túlórák, pótlékok, szabadságok, betegállomány vagy akár egyéni adójóváírások. Emiatt a különbségek 15–25 százalékos, sőt néha nagyobb eltérést is mutathatnak
-emelte ki, hozzátéve, hogy mindezek miatt elengedhetetlen a jövő évi bérkeret alapos előkészítése. A bérrendezés ugyanis nemcsak egyszeri nagy kiadást jelent – hosszú távon is fenntartható forrásokat kell hozzá biztosítani.
A szabályozással együtt érzkeznek a bértranszparencia miatti feszültségek is
A fizetési transzparencia bevezetése komoly feszültségeket okozhat a munkahelyeken, főleg akkor, ha a szervezet nem tud azonnali bérrendezést végrehajtani. A Humán Centrum szakértője szerint a vezetőknek és HR-szakembereknek már most, 2025-ben fel kell felkészülniük ezek kezelésére. Ehhez érdemes nyitni az atipikus megoldások felé, amelyek nagyobb mozgásteret adhatnak a cégeknek és hozzájárulhatnak versenyképességük megőrzéséhez. Ilyenek lehetnek a különböző atipikus foglalkoztatási formák – mint például a munkaerő-kölcsönzés, a diák és nyugdíjas szövetkezeti munkák – bevezetése és bővítése, vagy a teljesítményalapú javadalmazás szélesebb körű alkalmazása.
A stratégiai előkészítés egyik kezdő lépése lehet a munkakörök objektív besorolása és a jelenlegi bérezési gyakorlat kritikus felülvizsgálata is. Ehhez nyújt támpontot a Humán Centrum friss bérfelmérése, amely több mint ötezer 2025-ös álláshirdetés adataira épül. A kutatás iparágak, szakterületek és megyék szerint mutatja be a meghirdetett béreket, így jól látszanak a regionális különbségek is – hasznos kiindulópontot adva a következő évi bértervezéshez.
