A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) rendkívüli tájékoztatót ad ki a Magyar Posta nevében készített, káros hivatkozást tartalmazó, kéretlen elektronikus levelekkel kapcsolatban.
A koronavírus-járvány következtében sok vállalat jelentősen előrelépett a digitalizáció, az infokommunikációs megoldások és az online jelenlét területén egyaránt. Az IT iparág globális szinten átalakuláson megy keresztül, és ezekből a folyamatokból Magyarország sem maradhat ki.
Napjainkra már megkérdőjelezhetetlenné vált, hogy a tudománynak meghatározó szerepe van társadalmunk fejlődése szempontjából. A 3M kutatása szerint ez különösen igaz az közép-európai régió polgáraira, akik 87 százaléka ért egyet azzal, hogy negatív következményekkel járhat, ha nem ismerjük fel a tudományok jelentőségét (szemben a globális 82 százalékos aránnyal).
A telekommunikációs termékekre és szolgáltatásokra fordított kiadások már jövőre visszatérnek a 2019-es szintre. Kizárólag a digitális felületek lesznek képesek növekedésre 2019 és 2023 között. Az okostelefonok iránti kereslet Indiában és Oroszországban lesz a legdinamikusabb, ezért ezek a piacok határozzák meg a növekedés ütemét.
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) rendkívüli tájékoztatót ad ki a látszólag csomagküldő szolgáltatóktól érkező, kéretlen SMS üzenetek útján terjesztett FluBot kártevővel kapcsolatban.
A globális járványhelyzet a munkánk és a magánéletünk egyre nagyobb szeletét költözteti át a digitális térbe, minden eddiginél több lehetőséget kínálva a kibervilág bűnözőinek. Becslések szerint minden 39. másodpercben találnak maguknak új célpontot a hackerek, az egyre kifinomultabb módszerekkel pedig nehéz lépést tartani. A legnagyobb veszélynek a szűkösebb forrásokkal rendelkező kis- és középvállalkozások vannak kitéve.
A koronavírus-járvány az irodákból otthonaikba kiszoruló munkaerővel, a boltokat, bankokat, éttermeket virtuális terekre váltó vásárlókkal, a személyes kapcsolattartást online platformokra cserélő tömegekkel, az iskolateremből és előadóból a számítógép elé költöző diákokkal pillanatok alatt változtatta meg az életünket és pörgette fel az úgynevezett digitális átállást.
Lezárult a Főtér.ro és a Puli közös projektjének első fázisa: eldőlt, mely erdélyi értékek, személyiségek, intézmények nevei kerülnek fel a Téridő Plakettre. A NASA-díjas Puli Space időkapszulája első magyar hasznos teherként juthat el a Holdra 2021 végén a Peregrine holdszondán.
Drónvizsga, regisztráció, felelősségbiztosítás, légtérhasználati előírások maradéktalan betartása. 2021-től új szabályoknak kell megfelelniük a pilóta nélküli légi járművek üzembentartóinak. Az alapképzés, illetve a drónvizsga nemcsak a biztonságos üzemeltetés miatt fontos, de a biztosítási kártérítésnek is elengedhetetlen feltétele. Az ingyenes drónpilóta alapképzésre és a 4600 forintos vizsgára 16 éves kortól lehet jelentkezni a Közlekedéstudományi Intézet honlapján.
Az előkelő 64. helyre rangsorolták a Semmelweis Egyetemet a londoni központú, tekintélyes Times Higher Education (THE) közel ötven fejlődő ország felsőoktatási intézményeit összevető nemzetközi rangsorban. A Pécsi Tudományegyetem a 155. helyezésével – csakúgy, mint a korábbi évek azonos tematikájú rangsorában – a legjobb magyar vidéki egyetem lett.
Fényes Dániel, Németh Balázs, valamint Gáspár Péter laborvezető, az ELKH SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Laboratóriumának kutatói a közelmúltban jelentették meg az Energies című folyóiratban „A Novel Data-Driven Modeling and Control Design Method for Autonomous Vehicles” című publikációjukat, amelyben az önvezető járművek irányításrendszerének tervezéséhez kifejlesztett új modelljüket mutatták be.
A jövőben akár a 2010-ben bekövetkezett ajkai vörösiszap-katasztrófához vagy a 2018-as genovai hídleszakadáshoz hasonló balesetek is előrejelezhetők lesznek a modern anyag- és szerkezetanalitikai vizsgálatoknak köszönhetően. A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán (PTE MIK) létrehozott Anyag- és Szerkezetanalitika – SMART diagnosztikai eljárások kutatócsoport olyan módszereket kutat és tesztel, amelyek épített környezetünk biztonságának növelésében és fenntartásában segítenek.
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpont (SzKK) virológusai nemzetközi projektben segítik a koronavírus elleni küzdelmet. Az URSAPHARM Arzneimittel és a CEBINA egy közös klinikai tanulmányban vizsgálja az antihisztaminként ismert azelasztin-hidrokloridot, mint potenciális terápiás szert a COVID-19 elleni küzdelemben. Ebben a munkában segítik őket a PTE SzKK munkatársai.
– Az egészségügyben hamarosan normává válnak a digitális platformok, és ez a techcégek és startupok befolyásának további erősödéséhez fog vezetni – derül ki a Roland Berger tanulmányából, melyet több mint 500 iparági szakértő véleményéből és a 100 legjelentősebb egészségügyi platform vizsgálatából állítottak össze.
A Leideni Egyetem és az ELKH CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet (CSFK Csillagászati Intézet) csillagásza, Varga József vezeti azt a nemzetközi kutatócsoportot, amely a magyar közreműködéssel felépített chilei MATISSE műszer segítségével gázból és porból álló örvényt fedezett fel egy fiatal csillag körül.
A magyar járványügyi adatok utóbbi napokban tapasztalható stagnálását, romlását a szakemberek szerint a koronavírus brit mutációjának hazai terjedése okozza. Elsőként a Neumann Labs vezet be olyan PCR vizsgálatot, amely képes kimutatni a koronavírus újonnan megjelent variánsait – a brit, dél-afrikai/brazil és európai variánsokat.
Egy dél-amerikai hátrányos helyzetű település településüzemeltetéssel kapcsolatos mérnöki problémáira kell megoldást találnia egy nemzetközi csapatnak, amelyet a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának (PTE MIK) hallgatói mellett egy angol és egy amerikai partneregyetemen tanuló alapszakos mérnökhallgatók alkotnak. Mindezt az online térben, a különböző szakterületekről és országokból, illetve cégektől közreműködő szakemberekkel partnerségben.
Míg a hétköznapi felhasználók egyelőre csak kóstolgatják a mesterséges intelligencia kifejezést, az AI és a gépi tanulás gyakorlatilag észrevétlenül vált mindennapi életünk egyik főszereplőjévé. Chatbotokkal beszélgetünk az ügyfélszolgálatokon, érdeklődésünk alapján kapunk termékajánlatot a webáruházakban, a streaming szolgáltatók pedig azonnal kitalálják, milyen tartalmakat érdemes nekünk kínálni.
