Az Európai Unió mesterséges intelligenciára vonatkozó rendelete (AI Act) új szabályozási környezetet teremtett a technológia vállalati alkalmazásában. A rendelet nem csupán a technikai megvalósítást érinti, hanem komoly elvárásokat támaszt etikai, biztonsági és megfelelőségi szempontból is. Mindez új megközelítést és tudatos, hosszú távon is fenntartható stratégiákat kíván meg a vállalatoktól – emelte ki friss elemzésében a Deloitte.
A mesterséges intelligencia rendszerek integrációja napjainkra mára nemcsak informatikai kérdés, hanem a szervezeti működés egészét átszövő kihívás. A versenyképesség megőrzéséhez kulcsfontosságú, hogy a vállalatok átlássák az AI működését, hatásmechanizmusait és kockázatait, és képesek legyenek felelős döntéseket hozni az alkalmazásával kapcsolatban. A megfelelő szintű szervezeti tudás és átláthatóság biztosítása nélkülözhetetlen a rendeletben foglalt követelmények teljesítéséhez.
A több mint egy éve, 2024. augusztus 1-én hatályba lépett AI Act célja az, hogy elősegítse az AI rendszerek biztonságos és etikus alkalmazását, miközben szigorúan tiltja azokat a felhasználási formákat, amelyek sértik az alapvető jogokat vagy jelentős kárt okozhatnak. A szabályozás a mesterséges intelligencia működtetésében részt vevő minden szervezeti szereplőt érint, a technikai szakemberektől kezdve az üzleti döntéshozókig.
Egyre nagyobb szerepet kap a mesterséges intelligencia
Azt tapasztaljuk, hogy az AI-rendszerek fejlesztéséhez és monitorozásához szükséges szakértelem egyre fontosabbá válik. Gyakran új pozíciókat hoznak létre azzal a céllal, hogy szakértők vezessék az AI-rendszerek integrációját és biztosítsák azok megfelelőségét az egyes szakterületeken. A szervezetek jelenleg az AI-gyakorlatok integrálásának bonyolult folyamatában navigálnak, miközben számos kihívással szembesülnek
– ismertette Barta Gergő, a Deloitte szenior menedzsere és vezető AI szakértője.
A jövőbiztos és szabályozott működés érdekében egyre több vállalat határoz meg AI-felelős szerepköröket, amelyek betöltőinek átfogó ismeretekkel kell rendelkezniük a mesterséges intelligencia működéséről, etikai és jogi vonatkozásairól, valamint az EU-s szabályozási környezetről.
A vállalatok gyakran szembesülnek azzal a kihívással, hogy a különböző szakmai háttérrel rendelkező csapatok egységesen értelmezzék az AI komplex és sokrétű témáit, mint például az AI-etika kérdéskörét – tekintve, hogy szociotechnikai rendszerekről beszélünk. Éppen ezért az AI-ban rejlő lehetőségek és kockázatok szervezeti szintű egységes megértése talán a legnagyobb és legátfogóbb kihívás, amellyel a cégek szembesülnek
– emelte ki Prisznyák Alexandra, a Deloitte vezető AI és robotika szakértője.
A könyvvizsgáló vállalat szakértőinek tapasztalatai szerint a sikeres AI-integráció és szabályozási megfelelés stratégiai szemléletet, világos célkitűzéseket és szervezetre szabott megközelítést igényel. Ez magában foglalja a szervezeti érettségi szint felmérését, az AI alkalmazásának szabályozási és működési kereteit, valamint az etikai és kockázatkezelési szempontok tudatos kezelését is. A megfelelő szakértelem megléte és a vállalaton belüli együttműködés minősége alapvetően határozza meg az AI-technológiák sikeres bevezetését – különös tekintettel az olyan új generációs megoldásokra, mint a generatív AI, valamint az ezekhez kapcsolódó információbiztonsági és adatkezelési elvárásokra.
