A mesterséges intelligencia egyre inkább a mindennapi élet megkerülhetetlen részévé válik. De mennyire elterjedt az AI a magyar lakosság körében? Kik és mire használják? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a GKI júliusban készített felmérése.
Az 1000 fős, reprezentatív mintán végzett kutatásból kiderült, hogy a megkérdezettek közel fele soha nem használja az mesterséges intelligenciát munkájához, tanulmányaihoz, és további 17 százalék csak nagyon ritkán tesz így. Ezzel szemben 8 százalék gyakran, 9 százalék pedig nagyon gyakran dolgozik vele. Az otthoni alkalmazás tekintetében valamivel kedvezőbbek a tapasztalatok, ugyanis 64 százalék használta már magáncélra az AI-t (ennek egyharmada, tehát össszesen 20 százalék gyakran tesz így).
Demográfiai szempontból a legnagyobb különbségek az életkor szerinti bontásban mutatkoznak. Minél fiatalabb valaki, annál inkább használja a mesterséges intelligenciáját. A megkérdezett diákok 90 százaléka használt már AI-t tanulmányaihoz, 42 százalék nagyon gyakran, további 16 százalék gyakran használja azt. Az aktív munkavállalók 56 százaléka használ valamilyen AI alkalmazást munkájához, 17 százalék gyakran, vagy nagyon gyakran. Az elemzés készítői úgy gondolják, hogy az AI terjedését a jövőben a fiatal generációk munkaerőpiaci belépése is elősegíti majd.
Foglalkozás alapján leginkább az önálló értelmiségi munkát folytatók használják munkájukhoz a mesterséges intelligenciát. Őket követik a vezetők, valamint a versenyszférában irodai munkakörökben dolgozók. Kevésbé elterjedt az AI használata a vállalkozók körében, még kevésbé a közszféra irodai dolgozói között.
Budapeste – részben a szolgáltatószektor nagyobb súlya miatt – magasabb az AI-t használók aránya, mint a többi településtípuson. Kedvező hír, hogy a férfiak és a nők AI használata között nem figyelhetők meg különbségek.
Habár a megkérdezettek 70 százaléka érzékel valamilyen szintű fenyegetést az mesterséges intelligencia részéről munkája kapcsán a következő öt évben, csupán 5 százalék tartja jelentősnek azt. Az AI-t egyébként is nagyobb kedvvel használó fiatalok azok, akik jobban féltik munkájukat. Ezzel párhuzamosan a tanulók jobban aggódnak jövőbeni állásuk miatt, mint a már jelenleg is dolgozók. Leginkább a versenyszférában irodai munkakörben foglalkoztatottak érzik fenyegetőnek a mesterséges intelligenciát, míg az önálló értelmiségi tevékenységet folytatók kevésbé tartanak attól, hogy az elveszi munkájukat.
