A mesterséges intelligencia egyre inkább a mindennapi élet megkerülhetetlen részévé válik. A GKI friss, felmérése arra volt kíváncsi, hogy mennyire elterjedt az AI a magyar lakosság körében, kik és mire használják a technológiát a munkahelyükön.
A júliusban, 1000 fős reprezentatív mintán végzett kutatás eredményeiből kiderült, hogy a lakosság 36 százaléka használja az AI-t legalább közepes gyakorisággal munkája során, míg kicsit magasabb (42 százalék) a magáncélú felhasználók aránya. Munkájuk során legtöbben (58 százalék) információkeresésre, kutatómunkára használják az AI eszközöket. Sokan a hagyományos keresőmotorok (például a Google) helyett a mesterséges intelligenciának teszik fel kérdéseiket.
A második leggyakoribb használati cél az ötletelés és a kreatív feladatok ellátása (36 százalék). A válaszadók közel egyharmada használja szövegalkotásra, szövegösszefoglalásra az AI-t, közel ugyanennyien pedig fordításra.
A megkérdezettek ötöde alkot vizuális anyagokat (prezentnációk, képek stb.) a mesterséges intelligencia segítségével, míg 16 százalék használja valamilyen programozási vagy technikai feladathoz azt.
Annak ellenére, hogy a táblázatkezelő programok a legtöbb irodai munkakörben a mindennapos használat részét képezik, mindössze minden tizedik rendszeres felhasználónak segít a táblázatok kezelésében és az adatelemzésben az AI. A ChatGPT-hez hasonló nagy nyelvi modellek táblázatkezelési képességei még jóval elmaradnak a kívánatostól, ám adatelemzésben egyre erősebbek.
Kimutatható demográfiai különbségek
A férfiak több, mint kétszer gyakrabban használják a mesterséges intelligenciát programozásra és egyéb technikai feladatok ellátására, mint a nők. Ezt részben a nők STEM szektorbeli alulreprezentáltsága okozza. Ugyanakkor a nők szinte minden egyéb célra gyakrabban használnak mesterséges intelligenciát.
A tanulók AI használati szokásai jelentősen eltérnek a társadalom többi részétől: 61 százalékuk használja legalább közepes gyakorisággal, míg az aktív munkavállalóknál ez az arány csupán 39 százalék. Egy átlagos AI-t használó tanuló több dologra használja az eszközt, mint egy átlagos dolgozó.
Szinte minden felhasználási körnél magasabb a diákok használati aránya, ám legnagyobb különbség a szövegalkotásnál mutatkozik: a dolgozók 29 százaléka használja erre a mesterséges intelligenciát, míg a tanulóknál ez a szám 65 százalék. Mindez azt is jelzi, hogy a felsőoktatásban oktatói oldalról hatalmas kihívást jelent a beadandók, szakdolgozatok AI asszisztenciával való készítése. Érdekesség ugyanakkor, hogy az aktív munkavállalók nagyobb arányban fordítanak szövegeket (35 százalék), mint a tanulók (29 százalék).
Az önálló értelmiségiek kevésbé (11 százalék), míg a vállalkozók gyakrabban (63 százalék) használják az AI-t ötletelésre, mint az átlag (36 százalék). Információkeresésre leginkább a közszférában dolgozók használják (80 százalék), képkészítésre a vállalkozók (33 százalék), míg a programozásnál az önálló értelmiségiek állnak az élen (34 százalék).
