Annak ellenére, hogy a szervezetek jelentős összegeket költenek különböző IT biztonsági technológiákra, továbbra is küzdenek a kibertérben bekövetkező fenyegetésekkel és incidensekkel.
Egyre bonyolultabb az a környezet, amiben a vállalatok működnek, és ez a kompexitás gyorsuló ütemben nő. Az élenjáró IT vezetők arra törekednek, hogy alapjaiban reformálják meg szervezetük működését.
A Magyar Nemzeti Bank és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakértőinek összefogásával hiánypótló tanulmánykötet jelent meg a mesterséges intelligencia, valamint a blokklánc technológia és a gépi tanulás témaköréről.
„Az adat az új arany” – ez a kifejezés mostanában kezd valóban értelmet nyerni: az adatelemzésen alapuló döntések során már 70 százalékban használnak fel külső forrásokból származó adatokat világszerte.
Az Európai Számvevőszék hétfőn közzétett különjelentése szerint új lendületre van szükség az 5G, vagyis a vezeték nélküli mobilhálózatokra vonatkozó új globális szabvány elterjesztése érdekében.
Az elmúlt évtizedben sok ígéretes virtuális- és kiterjesztett valóság alapú megoldás született, a mindennapokat azonban mégsem szőtte át eddig a technológia. A világjárvány e téren is változást hozott.
Világszinten már több, mint négy és félmilliárd ember használja rendszeresen a közösségi médiát, méghozzá átlagosan közel két és fél órát naponta.
Az automatizálást még inkább támogató, üzleti-informatikai szoftverek fejlesztése és az eddigi elavult rendszerek korszerűsítése időről időre biztonsági kihívások elé állítják a technikai szakembereket, vezetőket és felhasználókat.
A kezdetben adatkezelési igények, üzleti folyamatok költségcsökkentése és hatékonyságnövelés miatt bevezetett felső technológia új evolúciós lépéshez érkezett.
A koronavírus világméretű terjedése bizonyította, hogy a robotok a vírus elleni védelem hatékony eszközei, emellett segítséget nyújtanak az egészségügyben és vendéglátásban tapasztalható munkaerőhiány enyhítésében.
A kérdés csak az, hogy mikor és milyen mértékben terjed el az üzleti világban a mesterséges intelligencia, azonban jelenleg a magyar cégek 80-90 százaléka még hosszútávon sem számol vele.
Egy újabb izgalmas magyar légiipari innováció kopogtat a nemzetközi piacok kapuján: az Orca nevű cég eVTOL repülőgépet fejleszt, mely a légimentő szervezeteket támogatná egy költséghatékony és zöld, a helikoptereknél olcsóbb, gyorsabb és egyben biztonságosabb megoldással.
A pandémia alatt jelentősen megugrott az esport rajongóinak és felhasználóinak száma, azonban a bővülés mégsem hozott egyértelmű bevételnövekedést. Még akkor sem, ha olyanok is költöttek esportra, akik saját bevallásuk szerint soha nem néztek ilyen tartalmakat korábban – derül ki a Deloitte fogyasztói felméréséből.
A közösségi oldalak mindennapjaink részévé váltak. Valaki innen informálódik, mások szórakozás miatt használják, de munkában is hasznos eszköz lehet.
Jelenleg vitathatatlan az üvegszálas technológiák szerepe a szélessávú internethálózatokban. Azonban ezek főként a nagyvárosokat és környéküket szolgálják ki.
Együttműködést kötött a Soproni Egyetem és az Albacomp az első magyarországi okoserdőhöz kapcsolódó szenzorok és az adatfeldolgozó rendszer kifejlesztésére.
A Mathias Corvinus Collegium legutóbbi panelbeszélgetésén Tóth András, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese, a Versenytanács elnöke az adatmonopóliumok problémáit, illetve az online platformok egyes versenyjogi kérdéseit vitatta meg beszélgetőpartnereivel és a szakkollégistákkal.
Tovább súlyosbodik a globális chiphiány, az autóipar mellett begyűrűzött a számítástechnikai eszközök piacára is, súlyosan érintve azt. A kialakult helyzetnek számos oka van, köztük a koronavírus-járvány, amelynek hatására drasztikusan megnőtt a kereslet az elektronikai eszközök és alkatrészek iránt.
