Egyre több pénzügyi intézmény kerül kiberbűnözők célkeresztjébe. Ha a támadásuk sikeres, annak súlyos következményei lehetnek, hiszen nagy mennyiségű érzékeny pénzügyi és személyes adathoz férhetnek hozzá. Az Európai Bizottság a kibertámadások elleni védekezés összehangolása érdekében egységes törvényi szabályozást készít elő.
A pandémia egyik fontos következménye volt, hogy a lezárások és a tömeges otthoni munkavégzés bevezetése után a digitalizáció az élet szinte minden területén előtérbe került. Fontos kérdéssé vált, hogy hogyan lehet például a bankok és pénzintézetek működését optimalizálni és egyszerűbbé tenni amellett, hogy az elvárt biztonsági szinten tudják szolgáltatásaikat nyújtani.
Egy közeli csillagrendszer két ismert bolygójának vizsgálata közben az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) Cheops elnevezésű űrteleszkópja váratlanul egy harmadik bolygó csillagkorong előtti átvonulását is rögzítette – nem kis meglepetést okozva ezzel a kutatóknak.
Míg korábban jobbára öntéssel és felületi megmunkálással készültek az orvosi implantátumok fém alkatrészei, a 3D nyomtatás elterjedésével a közeljövőben akár fémnyomtatással is előállíthatják ezeket a speciális eszközöket. A feltehetően kisebb költségek mellett a rövidebb gyártásidő is e modern eljárás mellett szól.
A „big data” kifejezést évek óta használjuk arra, hogy három fontos jellemzőt hangsúlyozzunk az adatokkal kapcsolatban: mennyiség, változatosság és létrehozásuk sebessége. Olyannyira elterjedt a fogalom, hogy ma már sokszor azonosítjuk az adathalmazokból kinyert információk elemzésének fejlett módszereivel, például a prediktív és viselkedési analitikával is.
Három éve lépett hatályba az Európai Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR). A vállalkozások, tartva a kilátásba helyezett bírság extrém magas összegétől, nagy lendülettel igyekeztek megfelelni a szabályoknak, ám az elmúlt években mintha ez a tendencia alább hagyott volna. Az adatvédelmi keretrendszer szabályozásában vannak még hiányosságok, miközben egy-egy adatvédelmi incidens komoly anyagi-, és presztízsveszteséggel jár. Vajon mennyire érettek most a vállalkozások adatvédelmi szempontból?
Az Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem közös projektet indított korábban, melyben a lakosság segítségét kérik az inváziós csípőszúnyogok feltérképezéséhez.
Két év után befejeződik a bécsi „okosvárosban“, Aspern Seestadtban a menetrend szerint közlekedő önvezető buszokkal indított kísérleti projekt. A városrészben cirkáló autonóm járművekre még 2021. június 23-ig lehet felszállni. A buszozás mindenki számára ingyenes, igaz, a koronavírus miatt korlátozásokkal kell számolniuk az utasoknak. Ausztriában továbbra is intenzív kutatások folynak a jövőt jelentő önvezető járművek témájában.
Az Eurostat legutóbbi felmérése szerint az Európai Unió tagállamaiban átlagosan 41 százalék a nők aránya a tudományos életben, de Magyarország 32,5 százalékkal sereghajtó a kontinens országai között. Bár arányaiban sok nő jelentkezik egyetemre és végez jó eredménnyel, kevesen maradnak a pályán vagy érnek el magasabb tudományos fokozatot.
A koronavírus-járvány, a pandémia miatti gazdasági visszaesés, valamint a társadalmi egyenlőtlenségek kiéleződése világszerte nagy nyomást helyezett az emberek mentális és viselkedéssel kapcsolatos egészségére. Az életmódorvoslás minden eddiginél fontosabb területté vált az adatalapú technológiák térnyerésével, amelyek lehetővé teszik a testi, lelki és szociális jólét korábbinál jóval tudatosabb kialakítását.
Az ELKH CSFK Csillagászati Intézete már az ötlet kidolgozásától kezdve közreműködik az ESA Comet Interceptor nevű űrszonda programjában. A 2029-ben startoló küldetés úttörő olyan szempontból, hogy eddig még soha nem indítottak űreszközt a konkrét célpont kijelölése nélkül.
Áttörést érhet el 2021-ben a televíziós piacon a 8K technológia. Ma még egy ilyen készülék meglehetősen drága, kevés hozzá a tartalom, ráadásul a képminőség javulása szabad szemmel alig érzékelhető, ám a fejlődés megállíthatatlan. A vevők nagy többsége ugyanis státuszszimbólumként tekint a televízióra, ezért sok pénzt hajlandó költeni rá – derül ki a Deloitte tanácsadócég legfrissebb előrejelzéséből.
A Bécsi Műszaki Egyetem és a 3D-nyomtatásra szakosodott Cubicure munkatársai egy elefántcsontra hasonlító anyagot alkottak, amellyel értékes műtárgyakat lehet restaurálni. A módszer teljesen elefántbarát és alig néhány órán belül kivitelezhető.
Már lassan 3 év telt el a GDPR Rendelet (2016/679 EU Rendelet) alkalmazási időpontja óta. Az eltelt időszak tapasztalatai alapján az látszik, hogy a magyar és a külföldi adatvédelmi hatóságok számos esetben ellenőrizték az egyes adatkezelők gyakorlatának megfelelőségét, illetve sokszor bírságot is kiszabtak. A nyilvánosan elérhető adatok alapján a bírságolások számában kizárólag Olaszország és Románia előzi meg Magyarországot az EU-ban.
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) rendkívüli tájékoztatót ad ki a Magyar Posta nevében készített, káros hivatkozást tartalmazó, kéretlen elektronikus levelekkel kapcsolatban.
A koronavírus-járvány következtében sok vállalat jelentősen előrelépett a digitalizáció, az infokommunikációs megoldások és az online jelenlét területén egyaránt. Az IT iparág globális szinten átalakuláson megy keresztül, és ezekből a folyamatokból Magyarország sem maradhat ki.
Napjainkra már megkérdőjelezhetetlenné vált, hogy a tudománynak meghatározó szerepe van társadalmunk fejlődése szempontjából. A 3M kutatása szerint ez különösen igaz az közép-európai régió polgáraira, akik 87 százaléka ért egyet azzal, hogy negatív következményekkel járhat, ha nem ismerjük fel a tudományok jelentőségét (szemben a globális 82 százalékos aránnyal).
A telekommunikációs termékekre és szolgáltatásokra fordított kiadások már jövőre visszatérnek a 2019-es szintre. Kizárólag a digitális felületek lesznek képesek növekedésre 2019 és 2023 között. Az okostelefonok iránti kereslet Indiában és Oroszországban lesz a legdinamikusabb, ezért ezek a piacok határozzák meg a növekedés ütemét.
