Saját tanszéket alapított a Hauni Hungaria Gépgyártó Kft. a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karával közösen. A cél, hogy a jelenlegi technológiai világszínvonalat értő, ismerő és ipari környezetben alkalmazni is tudó gépész szakemberek szerezzenek diplomát.
Újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a pécsi egyetem és a Hauni Hungaria kapcsolata. A tavaly aláírt együttműködési megállapodás egyik első kézzelfogható eredményeként a nagyvállalat támogatásával ősztől új tanszék indul a Műszaki és Informatikai Kar falai között. A Hauni Technológiák Tanszék névre keresztelt szervezeti egység a Mérnöki és Smart Technológiák Intézet keretein belül kezdi meg a működését.
Mint a neve is mutatja, elsősorban a mérnök, ezen belül is a gépészmérnök szakos hallgatók oktatásában fog a jelenleginél is nagyobb szerepet vállalni a Hauni. A közös tanszék mind az alap-, mind a mesterszakos diákoknak szervez előadásokat, és ami a legfontosabb – kihelyezett gyakorlatokat. A Hauni egyértelmű célja, hogy növelje a gyakorlati oktatás súlyát az egyetemi képzésekben, hogy magasan képzett, idegen nyelveket beszélő hallgatók szerezzenek diplomát, akik nemcsak a Hauni Hungaria Kft, valamint a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter, hanem az egész Dél-Dunántúli régió számára biztosítani tudják a munkaerő utánpótlást. A mérnökhallgatók a duális képzés keretében idejük felét egyetemi elméleti képzéssel, másik felét pedig a gyártósor mellett, gyakorlati ismeretszerzéssel tölthetik.
"A Hauni kiemelt feladatként tekint a szakmai utánpótlás kinevelésére, ezért évek óta sok szálon futó együttműködési programokkal rendelkezünk mind a közép-, mind a felsőfokú képzőhelyekkel. A Hauni Technológiák Tanszék – ahol a PTE oktatói és a Hauni szakemberei is tanítani fognak – szerepet fog vállalni a tananyagfejlesztésben, hogy a legújabb szakmai innovációk minél hamarabb helyet kapjanak az egyetemi oktatásban" – tájékoztatott Katona Gábor ügyvezető.
A Hauni tanszék választható tárgyai a szeptembertől kezdődő félévben jelennek meg a gépészmérnök hallgatók órarendjében.
Csillagászat iránt érdeklődő fiatalok táboroztak egy héten keresztül Zselickisfaludon. A fő attrakció az augusztusi csillaghullás volt, de a terület kiváló adottságainak köszönhetően a csillagok között megbúvó halvány, de annál izgalmasabb csillaghalmazokat, ködöket és galaxisokat is megfigyelhették a résztvevők.
Távcsövek erdejére, köztük egy közel fél méteres átmérőjű speciális eszközre csodálkozhattak rá, akik a napokban Zselickisfaludon jártak. A Zselic ugyanis hazánk egyik legideálisabb helyszíne az égbolt megfigyelésére. A minimális fényszennyezésnek köszönhetően a tájvédelmi körzet Nemzetközi Csillagoségbolt-park minősítéssel is rendelkezik. A települések fényei még a horizonton is alig észrevehetőek, így nem rejtik el az izgalmas égitesteket.
Ezért a kis somogyi falu és a közelében fekvő Zselici Csillagpark adott otthont a Vega Csillagászati Egyesület táborának. A 27. éve megrendezett, az ország minden pontjáról érkező érdeklődőknek szóló csillagászati rendezvény klasszikus vándortábor, évről-évre új helyszínnel és régóta töretlen népszerűséggel. Ezúttal több mint hetvenen kutatták az eget az egyhetes program során, köztük 10 horvát résztvevő is volt.
A tábor programjában ismeretterjesztő előadások mellett gyakorlati foglalkozások is szerepeltek. Közös csillagképtanulással és távcsőhasználati oktatással kezdődött a hét, később önállóan és közösen is megfigyelték az égitesteket. A legfőbb attrakció természetesen a Perseidák meteorraj kiváltotta csillaghullás volt, de az Univerzum számos más látnivalót is tartogatott: bolygókat, csillagokat, galaxisokat. Sokan saját távcsöveiket hozták el, de az igazán komoly eszközökről, például egy 46 cm-es átmérőjű csillagászati távcsőről a Vega Csillagászati Egyesület gondoskodott. A programnak része volt a SEFAG Zrt. által működtetett Zselici Csillagpark planetáriumában tett látogatás is, ahol sor került többek között naptávcsöves megfigyelésre is.
A táborban a szép számú érdeklődő fiatal neves amatőrcsillagászokkal valamint hazai és külföldi kutatóintézetekben dolgozó asztrofizikusokkal és kutatókkal is találkozhatott. Megemlítendő például az egyik legismertebb hazai asztrofotós, a Zselici Csillagpark munkatársaként dolgozó Schmall Rafael, valamint Dr. Csizmadia Szilárd exobolygó-kutató, a Német Lég- és Űrkutatási Központ tudományos munkatársa.
A Holdra szállás után közel fél évszázaddal ma már a holdfelszínen található nyersanyagok feltárására és helyszíni felhasználása irányuló elképzelések kerülnek a kutatók és mérnökök figyelmének középpontjába. Az Európai Űrügynökség (ESA) 2018. július 3–5. között az Európai Űrkutatási és Technológiai Központban (ESTEC), Hollandiában megrendezett első ilyen témájú konferenciáján űrügynökségek, kutatóintézetek, egyetemek és cégek képviseltették magukat. Egyetlen magyar résztvevőként a Puli Space is bemutatta eredményeit és terveit.
A holdi erőforrások feltárása és felhasználása - a ciszlunáris gazdaság születése
"Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek."
Neil Armstrong - aki első emberként lépett Hold felszínére 1969 július 21-én - mára már szállóigévé vált mondata ma hajnalban negyvenkilenc évvel ezelőtt hangzott el. Az Apolló éra történelmi Hold-küldetéseinek során hat sikeresen landolt expedíció keretében 12 ember járt égi kísérőnk felszínén. Gene Cernan, az Apolló 17 parancsnoka, 1972 december 14-én hajnalban tért vissza a holdkompba. Az "utolsó ember a Holdon" szavait idézve: "Életem három napján a Hold volt az otthonom."
Ma, közel fél évszázaddal később egy gyorsan növekvő közösség dolgozik azon, hogy égi kísérőnkön fenntartható módon teremtsük meg az emberiség állandó jelenlétét. Ehhez többek között elengedhetetlen, hogy a „helyben” is megtalálható nyersanyagokat és más erőforrásokat hasznosítsuk. Az Európai Űrügynökség (ESA) is egyre nagyobb figyelemmel kíséri a terület fejődését, és nemrég megtartott három napos konferenciájának célja az volt, hogy felmérje a holdi nyersanyagok felderítésében, kitermelésében illetve azok hasznosításában érdekelt szereplők igényeit, képességeit és szolgáltatásait, egy hosszabb távú holdi stratégia kidolgozása érdekében.
A Puli részéről Hazadi Mátyás előadásában bemutatta fejlesztés alatt álló holdjáró (rover) platformunkat, valamint annak holdi és marsi analóg terepeken tesztelt földi prototípusát.
Lucsányi Dávid a Puli tudományos csoportjának a holdfelszíni sugárzási és poros plazma környezetet, illetve ezek hatásait vizsgáló kutatómunkájának legfrissebb eredményeit mutatta be poszterén. Ezen területek tanulmányozása minden holdi küldetéshez elengedhetetlen, akár robotot, akár asztronautát tervezünk odaküldeni.
"A Puli egyedi mozgásképességének köszönhetően képes sziklás, lejtős és poros terepen is biztosítani kisebb mérőberendezések mozgatását. Ezzel, valamint a rover költséghatékony megvalósításával pl. a vízjég lelőhelyeinek feltérképezésében tudunk hozzájárulni egy "Holdfalu" létrehozásához. Tudományos csoportunk pedig egy eddig nagyon kevessé ismert területen végez izgalmas kutatómunkát: a hideg, poros plazma, az elektrosztatikusan töltött, felszín felett lebegő és mindenhez tapadó holdpor komoly problémákat jelenthet az első küldetések során." - mondta el Dr Pacher Tibor, a Pul Space vezetője. -Nagyon örülök, hogy két fontos témával is sikeresen jelen tudtunk lenni Noordwijkban. Büszke vagyok fiatal kutatóink és mérnökeink kiemelkedő munkájára, amit önkéntesként, szabadidejükben végeznek." - tette hozzá.
A Puli Space mellett két másik veterán Google Lunar XPRIZE (GLXP) csapat is képviseltette magát Noordwijkban. A japán ispace cég (korábban Hakuto csapat), amely már Luxemburgban és az USA-ban is jelen van, prezentálta első, 2023-ra tervezett holdi küldetését roverrel és immár saját fejlesztésű leszállóegységgel. Programjukban többek között a Japán Fejlesztési Bank és számos japán nagyvállalat több mint 90 millió amerikai dolláros befektetéssel vesz részt. Jelen volt a konferencián a Part Time Scientists (PTS) német csapat két tagja is; a PTS első holdi küldetését, szintén saját fejlesztésű leszállóegységgel és két roverrel (Audi Lunar Quattro) már 2020-ban tervezik indítani a Hold felszínére. A PTS projektjében az Audi mellett többek között a Vodafone és a Red Bull Media is részt vesz.
" - Örömmel látom, hogy egykori versenytársaink, akikkel baráti kapcsolatunk van, nagy lépésekkel haladnak útjukon a Hold felé. Persze ez az "egyik szemem nevet, a másik sír" tipikus esete, hiszen ők már erős pénzügyi háttérrel tudnak dolgozni. Ennek megteremtése nekünk még nem sikerült, úgy tűnik, itthon nem tudtuk víziónkat széles körben ismertté tenni és megszerettetni. Én ennek ellenére továbbra is bízom abban, hogy a Puli, a magyarság összefogásával meg tudja mutatni, hogy egy kis ország, mint hazánk, képes ott lenni a világ innovációs élmezőnyében. Széchenyi szavaival élve: 'Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen'. Ahhoz azonban, hogy Magyarországot eljuttassuk a Holdra és ott legyünk a ciszlunáris gazdaság alapítói között, a Puli önereje nem elég. Mi elértük teljesítőképességünk határait: szükségünk van a magánemberek, cégek és az állam szerepvállalására, anyagi támogatására is, enélkül nem fogunk eljutni égi kísérőnkre. " - emelte ki Pacher.
(Forrás: Puli Space)
Július 5-8. között a londoni Queen Elizabeth Olimpiai Park adott otthont a Shell Eco-marathon energiahatékonysági versenynek, amin 147 egyetemi és középiskolás – köztük három magyar – csapat vett részt 27 országból, Európából és azon túlról. A diákok a saját építésű járműveiket tették próbára, hogy kiderüljön, ki tud a legkevesebb energia felhasználásával a legtávolabbra jutni. A magyar diákok megmutatták, hogy fejlesztéseikkel helyük van a jövő mérnökei között, akik a mobilitás legújabb kihívásaira keresnek megoldásokat.
A Shell Eco-marathon versenyt 34. alkalommal rendezték meg olyan egyetemisták és középiskolások számára, akiket érdekel a jövő mobilitása és az energetikai kihívások megoldása. A diákok nemcsak megtervezik és megépítik saját üzemanyag-takarékos járművüket, de élesben teszik próbára saját fejlesztésüket a nemzetközi mezőnyben.
A verseny során a csapatoknak egy 945 méter hosszú utcai pályán 15 kört kell teljesíteniük csupán 1 liter üzemanyaggal, vagy 1 kWh villamos energiával, mindezt úgy, hogy közben tartják az előírt 25 km/h átlagsebességet. A cél, hogy kiderüljön, melyik csapat autója tudja a legnagyobb távot megtenni a legkevesebb energiával. Minden kategóriában összesen négy próbálkozásuk lehet a diákoknak a pályán, amelyekből a legjobbat számítják be a végső eredménynél.
A prototípus kategóriát a francia Microjoule-La Joliverie nyerte, akik 2324 km-t tettek meg a belsőégésű motorral hajtott járművükkel. A városi koncepció kategóriában versenyzőknek kihívást jelentett, hogy az előző évekhez képest rövidebb pályán zajlott a verseny, mert lecsökkent a gurulási idő és így többször kellett megállniuk. A francia Paul Sabatier Toulouse Egyetem INSA de Toulouse csapata ennek ellenére megdöntötte a kategóriája rekordját. Ez idén csak nekik sikerült: a diákok városi koncepció kategóriában 188 km-t tettek meg elektromos autójukkal. A Dán Műszaki Egyetemről a DTU Roadrunners csapat nyerte a belsőégésű városi koncepcióautó díját 374 km/l eredménnyel.
Magyarországról idén három – két egyetemi és egy középiskolás - csapat vett részt a kihívásban. A Széchenyi István Egyetem SZEnergy csapata a városi koncepció kategóriában indult elektromos járművével. Ebben a kategóriában a járművek külsőre a mindennapi autókhoz hasonlítanak, viszont a rendkívüli üzemanyag-hatékonyságuk különlegessé teszi őket. A prototípus kategóriában a Debreceni Egyetem Műszaki Karának hallgatói és a KSZC Kandó Kálmán Szakgimnázium diákjai versenyeztek, akik a jármű tervezésénél az üzemanyaghatékonyság maximalizálását és a légellenállás csökkentését tartották szem előtt.
A legtapasztaltabb magyar csapat, a győri SZEnergy Team 11. alkalommal vett részt a Shell Eco-marathon Europe kihívásban, és a mezőny elején, 125 km/kWh eredménnyel a hatodik helyen zárta a versenyt. A négy próbálkozás során a diákok folyamatosan javítani tudtak az eredményükön, annak ellenére, hogy időközben motort kellett cserélniük a meghibásodott tengelykapcsoló miatt. „Kihoztuk az autóból a legtöbbet, minden fejlesztést megcsináltunk, ami lehetséges volt. Mindig nagyon izgalmas nemzetközi csapatok között versenyezni és látni, hogy mennyi megközelítése lehet egy feladatnak. Idén olyan csapatokkal is fel kellett vennünk a versenyt, akikkel nem számoltunk, hogy rengeteget fejlődtek az elmúlt időben.” – tette hozzá Pusztai Zoltán, csapatvezető.
A kecskeméti KSZC Kandó Kálmán Szakgimnázium idén teljesen új csapattal utazott Londonba a versenyre. A középiskolások két vezérléssel készültek, amelyeket a tesztelések és a próbakörök alatt folyamatosan állítottak és javítottak, hogy minél eredményesebb kört futhassanak. A harmadik futamra sikerült megtalálni a legjobb beállítást, amivel végül 347 km/kWh eredmény értek el, így a 13. helyen végeztek. „Még a futam előtt egy órával is dolgoztunk és teszteltük az autót, hogy a legjobb vezérléssel tudjunk a pályára lépni. Fontos volt, hogy mind a négy próbálkozáson mért kört tudjunk menni, és javíthassunk az előző eredményen. Büszkék lehetnek a diákjaink, hogy középiskolás csapatként a középmezőny elején végeztünk” – mondta Borsodi István, csapatvezető.
A debreceni DE MK Team harmadik alkalommal vett részt a versenyben energiahatékony járművével. A 98 km/kWh eredménnyel a 29. helyen zárta a versenyt kategóriájában. A megmérettetés nem múlt el izgalmak nélkül, az egyik tesztkör alatt összeütköztek egy másik csapattal, de folytatni tudták a versenyt. „Az idén nagyon sok első éves hallgató csatlakozott a csapathoz, akik végig lelkesek voltak és büszke vagyok rájuk, hogy a versenyen is helytálltak. Az, hogy teljesítettük a technikai előírásokat és a pályán is eredményes kört futottunk, valamint, hogy részt vehetünk a következő versenyen, már megérte a befektetett energiát” – mondta Magyari Attila, a debreceni csapat vezetője.
Shanna Simmons a Shell Eco-marathon technikai igazgatója hozzátette: „Az európai verseny - az új pályának és a londoni forróságnak köszönhetően - nagyobb kihívást jelentett a csapatok számára mint valaha. Azonban a mérnökök ezen a versenyen mindig készen állnak a megmérettetésre, és ez idén sem volt másképp. Tanúi lehettünk annak is, ahogy az első önvezető járművek tesztelték az európai pályát. Jövőre izgalmas verseny vár ránk, amikor elindul ez a kategória is.”
A Shell Eco-marathon versenyt a Make the Future Live fesztivál keretében rendezték meg, amely a tudomány és innováció fesztiválja, és platformot biztosít a tudományos és mérnöki területen dolgozók következő generációja számára, hogy bemutassák, megvalósítsák és kipróbálják legújabb ötleteiket.
Még több információ a Shell Eco-marathonról a weboldalon, a Facebook és Twitter oldalon érhető el. A Make the Future Live-ról még többet a www.shell.co.uk/makethefuturelive weboldalon lehet megtudni.
Átvették nyereményüket a Vannet által meghirdetett, „Az internet mindenkinek jár” pályázat nyertes diákjai, pécsi Pongrácz Farkas és a vokányi Telegdi-Rácz Nikolett. A dél-dunántúli régió tehetséges, de rászoruló iskolásainak kiírt akcióban mindketten egyéves ingyenes internetelőfizetést kaptak Magyarország vezető lakossági műholdas szolgáltatójának jóvoltából.
Internet nélkül ma már nagyon nehéz elképzelni a hétköznapokat. A hazai előfizetések száma tavaly átlépte a kilencmillió darabot, és a jelenlegi növekedési ütem mellett a jövő év végére minden magyarországi lakosra egynél több internethozzáférés fog jutni. Munkához, kapcsolattartáshoz, vásárláshoz, szórakozáshoz és természetesen tanuláshoz is használjuk nap mint nap a világhálót, ami az iskolába járó fiataloknak még az átlagnál is jóval fontosabb.
Magyarország piacvezető műholdas szolgáltatója, a Vannet azért indította el „Az internet mindenkinek jár” programot, hogy olyan tehetséges fiatalok kibontakozását segítse, akiknek nem érhető el az internet az otthonában. Az eredetileg tervezett, egy főnek szóló előfizetést egy nagylelkű felajánlásnak köszönhetően a társaság megduplázhatta. Így az internet május 18-i világnapján két győztes pályázatot választott ki a szakmai zsűri.
A pécsi Pongrácz Farkas és a vokányi Telegdi-Rácz Nikolett kiváló iskolai jegyeik mellett egyaránt számos tanulmányi versenyen szerepelt kiválóan az elmúlt években. Az internetnek köszönhetően új kapuk nyílnak meg előttük tudásuk bővítésére. Az ajándékot Lengvárszky Szabolcs ügyvezető adta át szimbolikusan, s a társaság szakemberei hamarosan be is fogják kötni a hozzáférést.
Nagy sávszélességű wifi-hálózatot telepítettek két népszerű balatoni kempingben. A siófoki Aranypart és a zamárdi Mirabella vendégei az idei szezontól kezdve használhatják a szolgáltatást.
A szállodákban és panziókban már régóta az alapszolgáltatás része az internethozzáférés. A vendégek növekvő igényei és elvárásai miatt ez a trend mostanra a kempingeket is elérte. A Balaton déli partjának legnépszerűbb üdülőövezetében ezért két ilyen szálláshelyen is a vezeték nélküli hálózat kiépítése mellett döntöttek. A Siófokon található Aranypart és a zamárdi Mirabella kempingekben a napokban adták át a vendégek még nagyobb kényelmét szolgáló wifi-hálózatot.
„A nagy sebességű wifi-hozzáférés hátterét úgynevezett mikrohullámú technológia biztosítja. Ezzel a főleg üzleti ügyfelek által kedvelt megoldással az optikai hálózatokkal is vetélkedő sávszélesség érhető el, nagyobb rugalmasság mellett. A kempingek befogadóképessége Zamárdiban 1500, az Aranyparton pedig 2000 fő” – mutatta be a projektet a hálózatot kiépítő Vannet telekommunikációs szakértője.
Nem meglepetés, hogy az előszezoni vendégek nagyon kedvezően fogadták az új szolgáltatást, ami egyelőre még kuriózumnak számít a kempingek körében. „A rendelkezésre álló technológiákkal igény esetén még egy nagyobb kempingben is viszonylag rövid idő alatt kiépíthető a teljes műszaki háttér és beindítható a szolgáltatás. Ez pedig minden bizonnyal versenyelőnyt is jelent az időben reagálóknak. Az internethozzáférés léte vagy nemléte ugyanis döntő tényező lehet a vendégek szemében, amikor szálláshelyet választanak” – mutatott rá a Vannet szakértője.
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara szervezésében idén másodszor utazza be az országot a TechCsajok rendezvénysorozat. Több mint ezerkétszáz diákot, főként pályaválasztás előtt álló lányokat vártak a szervezők, hogy vonzóvá tegyék számukra a különféle műszaki szakmákat. A pécsi rendezvény főtámogatója a Hauni Hungaria, a térség egyik legnagyobb gyártócége és munkaadója volt.
Magyarországon a felsőoktatásban tanuló hallgatók több mint fele, a legfrissebb adatok szerint 53%-a lány. Eközben a különféle műszaki és természettudományos szakirányokon többnyire a 20%-ot sem éri el a részesedésük, az informatikai és mérnöki területen pedig csak minden tizedik hallgató lány. Ugyanezt a helyzetet tapasztalhatjuk a középszintű szakképzésben is, ahonnan hasonlóképpen hiányoznak a lányok. Ennek következtében az ezen pályákon dolgozó szakemberek körében is nagyon kevés nővel találkozhatunk.
A többségében a gyártás-termelés területén tevékenykedő cégeket összefogó Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara azért indította el tavaly a TechCsajok országos rendezvénysorozatát, hogy a pályaválasztás előtt álló lányok érdeklődését felkeltse a műszaki pályák iránt. A pécsi esemény főtámogatója a Hauni Hungaria Gépgyártó Kft. volt, aki a megye egyik legnagyobb munkaadójaként közvetlenül is érintett.
A műszaki végzettségű szakemberek jelentős része ugyanis hiányszakmának számít, legyen szó akár középfokú, akár felsőfokú képesítést igénylő munkahelyekről. Ha sikerül a lányokat arra inspirálni, hogy nagyobb számban válasszák ezt a területet, az segítene enyhíteni az iparvállalatok szakemberhiányán is. Nem csak a cégek járhatnának azonban jól. A műszaki végzettségű szakemberek évek óta a legkeresettebbek a hazai és az európai munkaerőpiacon egyaránt. Ehhez természetesen az átlagot többnyire meghaladó kereseti és karrierlehetőségek is társulnak, nagyon széles perspektívát nyitva az érintett hölgyek számára.
A pécsi TechCsajok napon bemutatkozó húsz vállalkozás a műszaki szakmák izgalmas és látványos oldalát vonultatta fel irányítható robotokkal, digitális eszközökkel és sok más kipróbálható berendezéssel. A részt vevő cégek bebizonyították, hogy a műszaki karrier nem egyenlő a folyamatos számtanpélda-megoldással, hiszen az ebben dolgozók nap mint nap igazi kihívásokat jelentő feladatokkal szembesülnek. Sokoldalú tudásra, ügyességre, kreativitásra és sokszor a megszokott sablonokból kitekinteni képes gondolkodásmódra is szüksége van annak, aki erre a pályára lép. Ezért a szakemberek egyetértenek abban, hogy a nők intenzívebb jelenléte a mérnöki szakmák folyamatos innovációs kényszere miatt is szükséges lenne.
Hauni Hungaria ügyvezetője, Katona Gábor elmondta, hogy a vállalat pécsi gyára a jelenlegi műszaki csúcstechnológiát képviseli mind gyártástechnológiában, mind termékeiben. Ez egy olyan fontos hívószó, ami növelni tudja a vállalat vonzerejét a szakmát vagy első munkahelyet választó fiatalok körében. „Ennek a színvonalnak a fenntartásához folyamatos innovációra és megújulásra van szükség, amihez a mérnöki és természettudományos végzettségű női kollégák bekapcsolódása extra impulzusokat tud adni. Termelő vállalatként elsősorban perspektívát szeretnénk nyújtani, megmutatni a pályaválasztás előtti lányoknak, hogy miért érdemes műszaki irányban továbbtanulniuk. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a műszaki terület bármely másnál több választási lehetőséget kínál az érintettek számára” – utalt a műszaki pályák egzisztenciális lehetőségeire a cégvezető.
Dr. Kovács Éva, a PTE Műszaki és Informatikai Karának adjunktusa arról beszélt, hogy az elmúlt másfél évszázadban a technológia rengeteget változott, a kohászat, bányászat és a gőzgépek világából a hétköznapjaink szerves részévé vált. „A világ vezető techcégei elkötelezték magukat a sokszínűségre épülő világ megvalósítása mellett, aminek része, hogy a műszaki beosztásokban is a mostaninál nagyobb szerepet kapjanak a női kollégák. Ez a sokszínűség elengedhetetlen ahhoz, hogy egy munkahelyi közösségben hassunk egymásra és motváljuk egymást. Egy nemzetállam gazdasági sikere múlik azon, lakói mennyire tudnak kreatívan, innovatívan gondolkodni” – mondta el az adjunktus asszony. Hangsúlyozva, hogy a pályaválasztás nem a nemekről szól, hanem a fiatalok érdeklődési köreiről és terveiről.
A Hauni Hungaria a többi részt vevő céggel együtt abban bízik, hogy a TechCsajok hatására minél több diáklány gondolja át a pályaválasztási terveit és fordul a műszaki karrier irányába. A vállalat a maga részéről minden segítséget megad ehhez, hiszen a duális képzésbe bekapcsolódva évől-évre számos fiatalnak biztosít olyan gyakorlati lehetőséget, amellyel nem csak szakmai tapasztalatokat szereznek már a tanulóéveikben, hanem pénzt is kereshetnek vele. A fiatalok beilleszkedését és fejlődését többek között a Hauni saját pártfogó programja segíti, de ezen túlmenően is mindent megtesznek azért, hogy pályájuk elején lévők megtalálják a számításukat a műszaki területen.
A Hauni Hungaria Gépgyártó Kft. Pécs és Baranya megye egyik legnagyobb iparvállalata. 1994 óta stabil és állandó szereplője a helyi gazdaságnak. A német tulajdonú Körber csoportba tartozó Hauni a gépgyártás nemzetközi élvonalában van, a pécsi üzem magasan képzett munkatársai világszínvonalú berendezésekkel dolgoznak. A társaság folyamatosan növeli a foglalkoztatotti létszámot, elsősorban műszaki végzettségű szakmunkásokat és diplomásokat keresve.
Egy kamion vezetőfülkéjéből kitekintve, típustól függően akár több szobányi terület részben vagy teljesen beláthatatlan a sofőrök számára. Ezeken a terülteteken „láthatatlanná válhat” több személyautó, húsz motoros, harminc biciklista, egy kisbusz, de akár egy a kamion előtt, a zebrán áthaladó óvodáscsoport is.
A közlekedés során ezzel nem csupán a kamionsofőröknek kell tisztában lenniük. Az autósoknak, motorosoknak, bringásoknak és a gyalogosoknak is körültekintően kell közlekedniük az akár 40 tonna össztömegű szerelvények közelében. Ezt azonban nem mindenki tudja. A logisztikai vállalatok és civil szervezetek közösen igyekeznek erre felhívni a figyelmet, a Közlekedési Kultúra Napján is.
Forrás: Trans-Sped Csoport
A ”Láss a sofőr szemével!” akció infógrafikáján jól látszódik, hogy mely sávokban alakul ki olyan holttér, amellyel nem csupán a gépjármű-vezetőnek kell tisztában lennie, hanem a közlekedés többi szereplőjének is.
Mit tanácsol a szakértő?
„Egy átlagos kamionnal kapcsolatban kétféle holttérről beszélhetünk: vannak olyan területek, melyeket a sofőr odafigyeléssel, tükrök segítségével beláthat, akad azonban egy olyan sáv is, melyre semmilyen rálátása nincs. Ezt nevezzük abszolút holttérnek. A vezető 180 fokos szögben tudja ellenőrizni a környezetét, a tükrök segítségével pedig a mögötte levő területet. De nem szabad elfelejteni, hogy egyszerre nem tudnak mindenhova figyelni, így például egy előzés során célszerű megbizonyosodni arról, hogy a sofőr tudomást vett a jelenlétünkről és igyekezni kell, hogy a lehető leggyorsabban elhagyjuk a holtteret” – mondta el Tóth Csaba, a Trans-Sped Csoport fuvarozási igazgatója.
A vállalatcsoport több mint 250 járművel van jelen a hazai utakon, és kiemelten fontos számukra a vezetésbiztonság. A kollégái számára is rendszeres képzéseket biztosít, és társadalmi felelősségvállalási küldetésük, hogy felhívják a közlekedés többi szereplőjének figyelemét a kamionok körüli holttér veszélyeire.
Olyan rendezvényeket szervezünk, ahol a sofőrfülkébe ülve bárki megtekintheti, hogy mit látnak és mit nem a gépjármű-vezetők – folytatta a logisztikai szakértő.
Mi az abszolút holttér?
Ahogy a grafikán is látható, a szerelvény mögött, valamint a kamion sofőrfülkéje előtt egy sávban abszolút holttér alakul ki. Ez egy olyan terület, amit egyáltalán nem lát a gépjármű-vezető. A terület mérete függ a kamion kialakításától, a sofőr magasságától, üléspozíciójától, így ez minden esetben más. Egyszerűen ellenőrizhető azonban: ha látjuk a sofőr arcát vagy mellette haladva, vagy a kamionos tükrében, ez azt jelenti, hogy ő is láthat minket. Ha nem látjuk a sofőr arcát, akkor viszont teljesen biztos, hogy ő sem lát minket. Fontos tehát felismerni, hogy mikor tartózkodunk holttérben, és arra kell törekedni, hogy mielőbb elhagyjuk azt!
Ez a fajta tudás is a közlekedési kultúra része, mely hazánkban még gyerekcipőben jár. A Közlekedési Kultúra Napja ebből a felismerésből született és május 11-én, az ország több pontján szerveznek közösen rendezvényeket a közlekedésbiztonság, közlekedési kultúra ügye iránt elkötelezett vállalkozások és szervezetek.
Szerződést kötött a Pécs egyik vezető üzleti internetszolgáltatójává váló Vannet és a város legújabb nagyberuházása, a pogányi repülőgépgyárat építő Magnus Aircraft. Az ultrakönnyű kisrepülőket gyártó vállalat az egyre népszerűbb mikrohullámú technológiával kapcsolódik a világhálóra.
Az idei év legjelentősebb pécsi nagyberuházása a Magnus Aircraft repülőgépgyára. Az egyelőre kihasználatlan pogányi repülőtér közelében létesülő vadonatúj gyártócsarnokban modern, elektromos meghajtású kisgépeket szerelnek majd össze a magyar tulajdonú vállalkozás szakemberei.
Az építkezés közben a Magnus folyamatosan keresi a partnereket, akik a működésükhöz elengedhetetlenül szükséges feltételeket biztosítják majd. Ilyen például az internet: olyan szolgáltatóra volt szükségük, akik nagy sávszélességet képesek rendelkezésre bocsátani stabilan és megbízhatóan. A választásuk a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara együttműködésével a Vannetre esett. A helyi központú vállalkozás a város egyik vezető üzleti internetszolgáltatójának szerepére tör, főként a mikrohullámú technológia alkalmazásával.
„Ez az optikai kábelekkel is versenyképes műszaki megoldás lényegében egész városban elérhető, a hagyományos hálózatokkal le nem fedett területeken is. Bérelt vonali szolgáltatással egyénre szabható a sávszélesség, ami az átlagos cégeknek szükséges 50-100 Mbps letöltési sebességtől egészen az extrém nagy, 2000 Mbps-ig terjedhet. Mindez szinkron csomagokban, vagyis a feltöltési kapacitás is ugyanekkora. A Magnushoz bekötött szolgáltatásra 99,9% rendelkezésre állási garanciát is vállalunk” – foglalta össze Lengvárszky Szabolcs, a Vannet ügyvezetője.
Boros László, a Magnus Aircraft Zrt. vezérigazgatója a szerződés aláírásakor hangsúlyozta, a pécsi gazdaság részeként elsősorban helyi partnerekkel keresik az együttműködést. „A Vannet mind technológiában, mind szolgáltatási színvonalban a legjobb minőséget biztosítja, ezért számunkra egyértelmű volt a választás” – értékelte az együttműködést Boros.
A Vannet Magyarország vezető lakossági műholdas internetszolgáltatója, emellett jelentős üzleti portfólióval is rendelkezik. A Dunántúl legnagyobb részén elérhető mikrohullámú internetszolgáltatása és az ehhez kapcsolódó speciális díjcsomagjai elsősorban a vállalati ügyfeleknek szólnak.
A repülőgépgyártó Magnus Aircraft a világon az elsők közt fejlesztett ki kompozit anyagokból készült kétüléses, benzinmotoros repülőgépet, a sorozatgyártást pedig a most épülő pécsi repülőgépgyárban valósítják meg.
A magyarországi gyártócégekhez is begyűrűznek a jelenleg is zajló negyedik ipari forradalom újdonságai. Az Ipar4.0-nak is nevezett új korszak innovációjának kulcsfogalmai az automatizálás, a termelési adatok gyűjtése és elemzése lesznek. Ezen a területen úttörő egy hazai kisvállalkozás teljes egészében magyar fejlesztésű terméke.
Az Európa legfejlettebb ipari régióiból kiinduló Ipar4.0 kezdeményezés napjainkra már kitört a startupok és a technológiai világcégek szűk köréből és elérhetővé vált a kis- és közepes vállalkozások számára is. A számos gazdasági szegmenst, de főkét a gyártó-termelő szektort érintő átalakulás legfontosabb kulcsszavai az automatizálás és az olyan innovatív megoldások, amelyek hatékonyságnövekedést vagy költségcsökkentést eredményezhetnek.
A hazai gazdaságban rejlő potenciált mutatja, hogy a magyar cégek nem csak a külföldi technológiák adaptálásával, hanem hazai fejlesztéssel is bekapcsolódnak a folyamatokba. A magyar tulajdonú RG-Net Kft. az Ipar4.0-hoz kapcsolódó innováció egyik vezető regionális szereplője. Az általuk fejlesztett termelésnyomonkövető terminál teljes egészében magyar termék: mind a berendezés, mind a rajta futó szoftver a cég mérnökeinek munkáját dicséri.
„A terminál egy acélvázas, por, csepp és ütésálló céleszköz, ami kialakításánál fogva alkalmas gyártósori körülmények közötti használatra. Egyszerűvé és hatékonnyá teszi a kontrollingot, mert pontosan nyomon lehet vele követni az egy-egy munkadarab elkészítésére fordított időt. Mivel szinte bármilyen vállalatirányítási szoftverrel kompatibilis, ezért az összegyűjtött adatok gyorsan és könnyen adatbázisba rendezhetők és elemezhetők. Emellett mi magunk is biztosítani tudjuk a teljes szoftveres hátteret abban az esetben, ha egy cégnek nincsen ERP-rendszere vagy pedig nem rendelkezik a szükséges gyártástámogató modullal” - mutatta be a berendezést Herbály István, az RG-Net ügyvezetője.
Az eszköz további fontos előnye, hogy egy jelentős piaci rést fed le. Léteznek ugyanis hasonló terminálok, de csak komplex és drága, integrált rendszerek alkotóelemeként. Ezeket pedig a pár száz főt foglalkoztató kisebb üzemek nem engedhetik meg maguknak. A magyar fejlesztésű berendezés viszont önmagában is használható, ezért sokkal versenyképesebb külföldi konkurenseinél.
Az RG Net Kft. ipari célú hardverek és szoftverek fejlesztésével foglalkozó, magyar tulajdonú vállalkozás. Az innovációra komoly hangsúlyt helyező cég a Dél-Dunántúl egyik éllovasa az Ipar4.0-hoz kapcsolódó technológiák és szoftveres hátterek fejlesztésében. Szakterületük a speciális feladatok megoldására készített céleszközök és a rajtuk futó beágyazott programok készítése.
Jótékonysági akciót indít a Vannet. Egy éven keresztül ingyenes szélessávú internetet biztosítanak egy tehetséges, de rászoruló dél-dunántúli fiatalnak. A pályázatra május 13-ig lehet jelentkezni.
Az internet világnapja alkalmából rendhagyó jótékonysági akciót hirdet Magyarország piacvezető műholdas internetszolgáltatója, a Vannet. Egy olyan tehetséges és szorgalmas diákot szeretne segíteni a társaság, aki jelenleg nem vagy csak nehezen fér hozzá az internethez. A kiválasztott fiatal egy éves internetelőfizetést kap ajándékba.
„Napjainkban az internet már az alapinfrastruktúra része, akárcsak a villany vagy a vezetékes víz. Ezért fontos, hogy minél több ember számára biztosítsuk a hozzáférés lehetőségét. Főként a diákoknak, akik tanulmányaikhoz, iskolai feladataikhoz napi szinten használhatják” – foglalta össze Lengvárszky Szabolcs ügyvezető.
A pályázatra olyan 5-12. osztályos, rászoruló fiatalok jelentkezését várják a dél-dunántúli régió három megyéjéből, akik kiváló iskolai eredményeik mellett tanulmányi vagy sportversenyeken, esetleg valamilyen művészeti ágban kiemelkedő eredményeket értek el. A részletes pályázati felhívás és a kitöltendő dokumentumok a Vannet weboldalán érhetőek el.
A beérkezett pályázatokat egy szakmai bizottság bírálja el, a kiválasztott diák pedig az internet világnapján, azaz május 18-án veheti át az egyéves előfizetést. Egy dologban már most biztosak lehetünk: a műholdas technológia tényleg 100%-os lefedettségének köszönhetően bárhol is lakjon a nyertes fiatal, a Vannet szolgáltatását biztosan fogja tudni használni.
Gondolta volna, hogy ma már közel nyolcezer különféle űreszköz kering a föld körül? És hogy ezek közül nem egy rendszeresen megfordul Magyarország felett is, némelyik közülük még szabad szemmel is látható az égen? A legérdekesebb azonban, hogy olyan műholdak is vannak, amelyeket napi szinten használunk, mégsem járnak soha a közelünkben sem.
Hatvan évvel ezelőtt állította pályára az emberiség az első mesterséges holdat. A szovjet Szputnyikot azóta 78 további ország űreszközei követték, így jelenleg már majdnem 7900 különféle funkciójú szatellit kering a fejünk felett. Magyarország 2012-ben juttatta az űrbe első – és máig egyetlen – műholdját. A MaSat-1 üzemideje lejártával visszatért a légkörbe és megsemmisült, viszont számos más műhold továbbra is kering a fejünk felett.
„A leglátványosabb mind közül a Nemzetközi Űrállomás (ISS), ami a Nap és a Hold után a harmadik legfényesebb pont az égbolton. Nem csoda, hiszen jelenleg ez a legnagyobb mesterséges eszköz a Föld körül. Az ISS szinte minden nap áthalad Magyarország felett, néha naponta többször is. Nagy sebessége miatt ilyenkor csak pár percig látható. Aki kíváncsi rá, az a NASA weboldalán percre pontosan megtalálhatja, hogy mikor, az égbolt melyik részén tűnhet fel az űrállomás és tiszta éjszakákon láthatja is” – avatott be Lengvárszky Szabolcs, a Vannet telekommunikációs szakértője.
Ezen kívül naponta tucatnyi más űreszköz halad el Magyarország felett. Köztük meteorológiai, kommunikációs és minden bizonnyal katonai vagy hírszerzési célú berendezések is. Mozgásukat akár élőben is követhetjük az erre szakosodott weboldalakon. Egy műholdnak azonban nem kell még Magyarország közelében sem járnia ahhoz, hogy hatása lehessen. „Hazánkban is egyre népszerűbb a műholdas internetszolgáltatás, de még az előfizetők közül is kevesen tudják, hogy több ezer kilométernyire, az afrikai Gabon partjai felett található, KA-SAT nevű műholdon keresztül tudnak internetezni. Ez az eszköz a Földdel azonos sebességgel forog, így mi úgy látjuk, mintha egy helyben lebegne. Ha nem így lenne, akkor a tányérantennákat nem lenne elég egyszer beállítani, hanem folyamatosan forogniuk kellene a műhold pályáját követve, hogy az internetkapcsolat ne szakadjon meg. Így viszont az Egyenlítő közelében lévő űreszköz Európa legnagyobb részéről elérhető” – mutatott be a szakértő egy újabb érdekességet.
Nem az internet az egyetlen szolgáltatás, amely ilyen típusú, ún. geostacionárius, „helyhez kötött” műholdakat alkalmaz. A legnagyobb tévétársaságok által használt Thor és Intelsat műholdak szintén a nyugat-afrikai partok felett találhatóak és hasonló elven működnek. Ezek segítségével több tízezer magyar család fogja az adást minden nap.
(Forrás: Vannet)
A csapat már két napja tesztel a londoni pályán miután az elsők között mentek át a technikai és biztonsági ellenőrzésen. Az első mért tesztkörüknél pedig már 128,2 km-t tudtak megtenni 1 kWh energiával a Queen Elizabeth Olimpiai Park körül kialakított városi versenypályán. Ezzel máris megdöntötték a tavalyi, dobogós helyezésre elegendő 127 km-es távolságukat. A verseny azonban még csak most kezdődik, így az egyetemisták tovább javíthatnak az eredményükön.
A győri Széchenyi István Egyetem SZEnergy csapata szerencsésen megérkezett a Queen Elizabeth Olimpiai Parkba a hétvégi Shell Eco-marathon üzemanyag-hatékonysági versenyre. A csapatoknak először a szigorú, egész napos technikai és biztonsági ellenőrzésen kell megmutatnia az általuk épített autót. A győri csapat sikerrel átment a vizsgálaton, így mostantól a versenypályán is elkezdhetik a teszteléseket.
A technikai és biztonsági ellenőrzésről készült videó a csapat Facebook oldalán tekinthető meg:
https://www.facebook.com/szenergyteamhungary/videos/1301919089862464
A robotokat és a fenntarthatóságot ritkán emlegetjük egy lapon, azonban több közük van egymáshoz, mint gondolnánk.
Amikor azt halljuk robot, az átlagembernek több dolog is eszébe juthat. A sci-fi filmekben legtöbbször az emberiség öntudatra ébredt ellenségeként ábrázolják, jobb esetben kedves animációs figura. Azonban mi a helyzet a valósággal? Sokan attól tartanak, hogy a robotok a valóságban is negatív hatással lesznek az életünkre, azonban ez korántsem megalapozott félelem. Sőt, megkönnyítik életünket, mivel sok olyan tevékenységet, munkafolyamatot átvesznek, amelyek számunkra veszélyesek, rendkívül nagy fizikai erőt igényelnek, vagy éppen túlzottan monoton jellegűek. De van egy másik nagy előnyük is, amelyről kevés szó esik. A növekvő automatizálás, a robotok elterjedése a fenntartható fejlődést is elősegíti.
Fenntarthatóság a környezet védelmén túl
Napjainkban egyre több vállalat ismeri fel, hogy hosszú távú érdeke tevékenységének fenntartható végzése, növekvőben van azon vállalatok száma, amelyek tudatosan törekszenek ökológiai lábnyomuk csökkentésére, a környezet értékeinek védelmére. Ennek megfelelően alakítják át munkafolyamataikat, cserélik le eszközeiket. A fenntartható fejlődés azonban nem csak a természet értékeinek közvetlen megőrzését jelenti, közvetett eszközökkel is megalapozható a hosszú távú tudatos gazdasági tevékenység. Számítanak a berendezések anyagai, energiafelhasználásuk nagysága és nem utolsó sorban költségeik is. Az ipari célgépek gyártása, működtetése, karbantartása nagy energia- és költségigénnyel jár, emellett ezek a berendezések egyetlen feladat ellátására készülnek. Élettartamuk végeztével helyettesítésük ismételt problémákat vet fel, nem is említve az újrahasznosítás mértékét és lehetőségeit. Az együttműködő robotok megjelenésével azonban javult a helyzet, az automatizáció rugalmassága növekedett, biztonságossá vált a korábbi hatékonysági mutatók javítása mellett. „Az eddig használt egyedileg gyártott célgépek egyáltalán nem, vagy csak nagy anyagi befektetés után alakíthatók át egy másik termék gyártására, azonban erre a rugalmasságra egyre nagyobb szükség lenne, hiszen például az elektronikai vagy autóipari termékek életciklusai egyre rövidülnek” – vélekedik a Universal Robots hazai disztribútora, Borsos Balázs, a B&O Engineering Kft. ügyvezető igazgatója. A Universal Robots együttműködő robotjai könnyen átprogramozhatók, így minimális energia- és időbefektetéssel eltérő feladatok elvégzésére is használhatók. Egy ipari robot állandó, magas minőségű termékeket tud előállítani, ez kevesebb hibás terméket eredményez, tehát kevesebb lesz az elvesztegetett alapanyag. A robotok tartóssága is fontos tényező, a hosszú élettartam és a megbízhatóság pénzügyi fenntarthatóságot eredményez, hozzájárul az erőforrások tudatos felhasználásához, a stabilitáshoz. Emellett az energiafogyasztás sem elhanyagolható tényező. Az ipari létesítmények legnagyobb költségeinek egy része hatalmas energiafogyasztásukból adódik, amelyet csak ritkán fedeznek megújuló energiaforrásból. A fogyasztás csökkenthető energiahatékony robotok használatával. A Universal Robots UR3, UR5 és UR10-es együttműködő robotjainak tervezésénél kiemelt szempont volt, hogy a lehető leghatékonyabb energiafelhasználással működjenek.
A fenntartható fejlődés lehetőségei kis lépésekben, de egyértelműen jelen vannak az automatizációban is. A kollaboratív robotok felhasználása sokrétű, a berendezések újraprogramozhatók, a munkafolyamatok egyszerűsíthetők és energiahatékonyak, ezáltal csökkenthetők a költségek is, a megtakarítás pedig visszaforgatható a vállalkozásba. Nem utolsó sorban pedig ezek a megoldások segítenek a robotokat alkalmazó iparágak és vállalatok környezetkárosító tevékenységeinek redukálásában.
A magyarok hetedik nemzetként csatlakoznak az Astrobotic első Hold-küldetéséhez, egy időkapszula az első hasznos teher.
Az Astrobotic Technology, Inc. és a Puli Space Technologies Kft. a Tel Aviv-ban zajló Google Lunar XPRIZE (GLXP) találkozón jelentette be, hogy aláírták az első magyar hasznos teher Holdra juttatásáról szóló szerződést. A Puli egy egyedi időkapszulát küld fel az amerikai GLXP-csapattal kísérőnkre a "Memory of Mankind (MoM) on the Moon" ("Az emberiség emlékezete") projekt keretében, valamint a Puli holdjárójának is foglalt hasznos teher helyet. A magyar csapat ezzel olyan GLXP-csapatok mögé sorakozott fel, mint a japán HAKUTO, vagy a chilei AngelicvM, amelyek szintén az Astrobotic Peregrine leszállóegységével jutnak el a Holdra. A Puli részvételével Magyarország hetedik nemzetként csatlakozik az Astrobotic küldetéséhez, amellyel a pittsburghi cég mindenki számára elérhetővé kívánja tenni a Holdat.
A "Memory of Mankind (MoM)on the Moon" ("Az emberiség emlékezete") kapszula olyan táblákból fog állni, amelyekre archív képeket és szövegeket nyomtatnak majd olyan kicsiben, hogy 10-szeres nagyítással olvasható legyen. Egy táblára összesen ötmillió karakter fér rá ekkora kicsinyítésben.
"Az, hogy az Astrobotic-kal mehetünk a Holdra, egy olyan különleges lehetőség, amivel kis csapatunk egy újabb kivételes lépést tehet a magyar tudományos és technológiai teljesítmények útján" - mondta dr. Pacher Tibor, a Puli atyja. "Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy részt vehetünk ezen a történelmi misszión, úgy gondolom, hogy ez a lehetőség egy újabb jó példája annak, hogy a magyar mérnökök és tudósok az egész világon megállják a helyüket."
"Nagyon örülünk, hogy a Pulit is a fedélzeten üdvözölhetjük" - mondta John Thorton, az Astrobotic elnöke. "Ezzel a megállapodással utazásunk megtriplázza a Holdra jutott nemzetek számát, így tényleg egy történelmi törekvésről beszélhetünk."
Borúra derű – avagy hiába jellemezte a hetedik Formula Student Hungary zárónapját a felhős idő és a néha eleredő eső, vasárnap este egy fergeteges díjkiosztón kiderült, hogy mely kategóriákban mely csapatok állhattak fel a képzeletbeli dobogó valamely fokára, s hogy összetettben melyik együttes mondhatja magát a négynapos viadal győztesének.
A versenyszámok sorában hagyományosan az utolsó, így aztán a zárónap eseménye volt az „Endurance”, melyben csapatoknak – pontosabban azok két pilótájának – összességében 22 kilométer kellett teljesíteniük. A próbatétel az Arrabona Racing Team csapatának nem sikerült igazán jól, hiszen járművük a pályát övező szalmabáláknak ütközött. Szerencsére, a pilótának elsősorban lelkileg fájtak a történtek, s az autó is két lengőkar cseréjével, valamint az orrkúp rendbetételével megúszta az incidenst. Az összetett versenyben azonban az addig nagyon kedvező helyen álló győri egyetemisták hátrébb csúsztak… Erről azonban egy kicsit később, hiszen a Széchenyi István Egyetem aulájában tartott, fantasztikus hangulatú díjkiosztó eseményeit időrendben idézzük fel.
A statikus versenyszámok közül elsőként a Költséghatékonysági díjat adták át, melynél a bírák a jármű kivitelezésének pontos és részletes bemutatását értékelték. Ebben a kategóriában a német Rennstall Esslingen diadalmaskodott. A Műszaki tervezés díját – melynél az autó koncepciójának újításait helyezték a középpontba – a szintén német High-Octane Motorsports tagjai vehették át. Kiemelésre méltó, hogy ebben a versenyszámban az Arrabona Racing Team a harmadik helyen végzett. Az Üzleti terv prezentáció díját az olasz E-team Squadra Corse érdemelte ki.
A dinamikus versenyszámok közül a gyorsulás győztesét hirdették ki először, mely nem más lett, mint a német Running Snail Racing Team – megelőzve a BME Formula Racing Team csapatát. A Skid pad díjat az e-gnition Hamburg nyerte, az Autocross kategóriában a Running Snail Racing Team lett az első, az Endurance díjnak pedig a Rennstall Esslingen tagjai örülhettek.
A statikus versenyszámok összesített díját az Amberg-Weiden egyeteméről érkezett Running Snail Racing Team kapta, míg az Arrabona Racing Team bronzérmes helyen zárt. A dinamikus versenyszámok összetettjét szintén a Running Snail racing team nyerte.
Ezt követően a különdíjak átadása következett. A Gépipari Tudományos Egyesület az önálló fejlesztés támogatására ajánlott fel különdíjat. A díj odaítéléséhez a járműveket és a csapatok munkáját a zsűri a jármű és a komponensek fejlesztése és gyártása terén végzett munka önállósága szempontjából értékelte, mérvadónak tekintve az egység kifejlesztésének munkaigényét. Az elismerést az Arrabona Racing Team kapta. A prezentációk során a legjobb előadó díját az olasz Squadra Corse színeit képviselő Stefano Givone érdemelte ki. Győr város ajándékát – mellyel a legjobb új csapatot jutalmazták – az izraeli Ben-Gurion Racing tagjai vehették át. A verseny főszponzora, az Audi Hungaria a digitális jövőt értékelte különdíjával, melyet az olasz UniBo Motorsport érdemelt ki.
Végezetül színpadra szólították a Formula Student Hungary 2016 összetett versenyének dobogósait. Harmadik helyen a cseh CTU Cartech Prague végzett, második helyen a Rennstall Esslingen zárt, míg a győzelmet ismét egy német csapat, a Running Snail Racing Team szerezte meg. A magyar csapatok közül a BME Formula Racing Team a 9., az Arrabona Racing Team a 16., a kecskeméti KEFO Motorsport a 32., a Formula Racing Miskolc a 40. helyen fejezte be a győr-gönyűi kikötőben rendezett viadalt.
A Távközlési Világnap alkalmából kerül megrendezésre május 17-és és 18-án a III. TÖK Szimpózium Győrben. A rendezvénynek a Széchenyi István Egyetem ad otthont.
Az érdeklődők az internetek keresztül, élő adásban is követhetik a konferencia előadásait az alábbi linken:
http://videotorium.hu/hu/live/calendar?year=2012&month=05
Lezuhant az Oberon mesterséges hold november 21-én, hétfőn a Középső Peremvidéken. Az mesterséges égitest becsapódásának következtében súlyos károk keletkeztek Otoh Gunga városban, ahol nincs áram, nincs víz és nem elérhető az internet sem.
E miatt a váratlan esemény miatt ma este 18:00-kor katasztrófavédelmi gyakorlatot tartottak országszerte, azonban azóta bebizonyosodott, hogy az esemény nem érinti közvetlenül Magyarországot.
