Lemaradunk, ha nem tudjuk használni a mesterséges intelligenciát

Lemaradunk, ha nem tudjuk használni a mesterséges intelligenciát

A magyar iskolákba is begyűrűzött a mesterséges intelligencia. A tanárok 40 százaléka, és a diákok harmada már most is rendszeresen használja a technológiát.

Világszerte megállíthatatlan a mesterséges intelligencia (MI) térhódítása, és ez alól a magyar iskolák sem jelentenek kivételt. A tanárok mintegy 40 százaléka és a diákok harmada rendszeresen használja a technológiát, amely tízből kilenc pedagógus szerint 2-3 éven belül át fogja alakítani az oktatást. A 16-24 éves fiatalok 35 százaléka szerint akár teljesen át is veheti a jövőben a tanárok szerepét az MI – ez derült ki az OTP Fáy Alapítvány megbízásából az Impetus Research kutatócég által végzett országos felmérésből.

A 800 fiatal és 100 pedagógus bevonásával készült kutatásban a megkérdezettek döntő többsége (a tanárok háromnegyede és a fiatalok 60 százaléka) véli úgy, hogy kritikus fontosságú lesz, és bekerül a nélkülözhetetlen alapkészségek közé az MI használata, amelyre így mielőbb fel kell készíteni mind a tanulókat, mind a pedagógusokat. Tízből legalább nyolc tanár és hét fiatal gondolja azt, hogy Magyarország le fog maradni, ha nem tanuljuk meg használni a mesterséges intelligenciát. A technológia jobb megismeréséhez előbbiek szívesen vennének részt különböző továbbképzéseken, előadásokon, míg utóbbiak leginkább a közösségi médiából (például TikTok videókból) tájékozódnak a legújabb trendekről és lehetőségekről.

A felmérés eredményei szerint már a fiatalok harmada és a pedagógusok közel 40 százaléka használja a mesterséges intelligenciát hetente legalább egyszer, leginkább az oktatással kapcsolatos feladatokra, mint például információgyűjtés, gyakorló- vagy vizsgafeladatlapok generálása és megoldása, de emellett ügyintézésre, információgyűjtésre, vagy szórakozási céllal is.

A fiatal felhasználók között többségben vannak a fiúk, valamint a 16-18 éves, magasabb jövedelmű, középiskolás vagy egyetemista, nagyvárosi fiatalok, a pedagógusok közül pedig a 40 évesnél fiatalabbak, illetve a középiskolában vagy felsőoktatásban dolgozók aknázzák ki leginkább az MI nyújtotta előnyöket. Mindezek mellett a fiatalok 10 százaléka egyáltalán nem hallott még a mesterséges intelligenciáról. Ők jellemzően vidékiek, alacsony iskolai végzettségűek és jövedelműek, inaktívak, és a technikai újdonságokra kevéssé nyitottak. Ez azt a veszélyt vetíti előre, hogy ezen a területen is nyílik az olló a társadalmi státusz szerint.

A válaszadók jelentős része a tanulást, tanítást megkönnyítő, hasznos eszköznek tartja az MI-t (így vélekedik a fiatalok 68 százaléka és a tanárok 71 százaléka). Az mesterséges intelligencia alkalmazását a pedagógusok háromnegyede elsősorban a közép- és felsőoktatásban tudja elképzelni, azonban némileg alacsonyabb arányban (56 százalékban) az általános iskolákban is hasznosítható eszköznek tartják.

A legnépszerűbb MI-, illetve MI-t használó alkalmazások köre megegyezik a fiatalok és a tanárok körében: legkedveltebb az ingyenesen is elérhető Chat GPT, továbbá dobogós a Duolingo és a Kahoot, amelyeket a Google Classroom, valamint a magyar fejlesztésű Redmenta, illetve a Magic School követ a népszerűségi rangsorban.

Ugyanakkor továbbra is sokan vannak, akik inkább negatívumként, sőt, akár veszélyként tekintenek az MI terjedésére. Felmerültek aggályok a megbízhatósággal, a hitelességgel kapcsolatban, továbbá sokan említették a munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatásokat, valamint a jogi és etikai kockázatokat. A fiatalok ötöde és a pedagógusok közel egyharmada leginkább veszélyeket társít az MI-hez. Utóbbiak szerint az elsődleges kockázatok, hogy a „mesterséges intelligencia csökkenti az emberekben az önálló gondolkodás képességét” és „elveszi az emberek munkáját”. Minden negyedik pedagógus számít arra, hogy a AI előbb-utóbb akár ki is szoríthatja a tanárokat az oktatásból. Ez az arány még magasabb a fiatalok körében: 35 százalékuk véli úgy, hogy az MI miatt nem lesz szükség tanárokra a későbbiekben.

Noha az MI megkönnyíthet bizonyos tanári részfeladatokat, és csökkentheti az adminisztratív terheket, a tanuláshoz elengedhetetlenül szükség van a tanárok és a diákok közötti interakcióra. Az iskola közege, ahol a tanulók hozzáértő pedagógusok vezetésével, más diákokkal együttműködve fejleszthetik a képességeiket, szociális kompetenciáikat, várhatóan a jövőben is a tanítás és a tanulás egyik legfontosabb színtere lesz. A mesterséges intelligencia hatékonyabbá, kreatívabbá teszi ezt a folyamatot, de nem helyettesíti a tanári jelenlétet – vélekedik az OTP Fáy Alapítvány ügyvezetője, Csejtei Ildikó.

A mesterséges intelligencia globális és széles körű terjedésével összhangban a magyar pedagógusok több mint 70 százaléka és a diákok csaknem 60 százaléka úgy készül, hogy a jövőben gyakrabban és sokrétűbben fogja használni ezt a technológiát. Ötből négy fiatal el tudja képzelni, hogy chatbot segítségével gyakoroljon, és ugyanennyien vizsgáznának szívesen ilyen módszerrel. Tízből kilenc tanár szerint az MI már két-három éven belül megváltoztatja az oktatást – közülük minden második gondolja azt, hogy ez a hatás jelentős lesz. A változásra számítók döntő többsége (80 százaléka) szerint a folyamat pozitív irányú lesz.

A Budapesti Értéktőzsde minimális erősödéssel fejezte be a hetet, ezzel újabb történelmi csúcsot döntött. A vezető részvények a Magyar Telekom kivételével zöldben zárták a kereskedést.