Két féléven keresztül kísérelték meg matematikai kurzusaikon ChatGPT-szerű mesterséges intelligencia használatát a Budapesti Corvinus Egyetem oktatói. A szemeszterek során a hallgatók mindvégig szabadon használhatták feladataik elkészítéséhez, sőt, vizsgáikhoz is a MI-t. Az eredmény meglepte az oktatókat: csökkent a hallgatók motivációja és a csoport általános tudásszintje, valamint jobban kiéleződtek a hallgatók közötti társadalmi egyenlőtlenségek is.
A mesterséges intelligencia rövidesen teljesen átalakíthatja az oktatás kereteit, és ennek a folyamatnak jócskán lesznek negatív hatásai a tudáselsajátítás eddig megszokott módjára. Ebben látják az MI legnagyobb veszélyét a Corvinus tanárai, Benedek Márton és Sziklai R. Balázs, akik matematikai kurzusaikon két féléven keresztül korlátlanul engedték hallgatóiknak a ChatGPT-hez hasonló eszközök használatát. Bár a két oktató a hallgatók motivációjának emelkedését várta a mesterséges intelligencia használatának engedélyezésétől, az eredmények azt mutatják, hogy pont az ellenkező hatást érték el vele.
A rosszabb tanulók örültek a könnyebb megoldási útnak, a jó tanulók pedig rájöttek, hogy kevesebb energiabefektetéssel is elérhetik ugyanazt az eredményt, ezért nem is fáradoztak tovább a hagyományos tanulási módszerekkel
– ismertette Benedek Márton. Hozzátette, hogy a feladatok mesterséges intelligenciával való megoldása során pont az alkotás, a hibázás és a megértés fontos fázisai vesztek ki a tanulási folyamatból.
2023 tavaszán − a Corvinus oktatóinak első MI-t beengedő kurzusán – még csupán pár hónapja jelent meg a ChatGPT, és akkor még alig néhány hallgató használta az eszközt. Ezzel szemben az egy évvel később megtartott kurzusukon már szinte minden hallgató alkalmazta a ChatGPT-szerű platformokat. Egy év alatt olyan elterjedtté vált a mesterséges intelligencia használata, és annyit finomodtak ezek az eszközök, hogy a hallgatók többsége vakon rábízta magát, és meg sem próbálta megérteni a feladatok megoldásához vezető folyamatot.
A mesterséges intelligencia kiváltotta a problémákra megoldást kereső folyamatot, pedig a tudáselsajátítás során a folyamat megértése sokkal fontosabb lett volna, mint maga a megoldás
– fejtette ki Sziklai R. Balázs. Elmondta, hogy azon hallgatók nagy részének, akik tökéletes vizsgát adtak le az MI használatával, a pontszámaik kézhez kapásáig elképzelésük sem volt arról, hogy 0 százalék és 100 százalék között milyen eredményre számíthatnak.
A kísérlet során az is kiderült, hogy a hallgatók általános tudásszintje és motivációjuk csökkenése mellett a mesterséges intelligencia használata jobban kiélezheti a hallgatók közötti társadalmi egyenlőtlenségeket is. A tehetősebb hallgatók ugyanis, akik a ChatGPT-szerű eszközök fejlettebb, előfizetéses változataihoz is hozzáférnek, sokkal jobb beadandókat készíthetnek, mint az ingyenes verziókat használó társaik.
Benedek Márton és Sziklai R. Balázs negatív tapasztalataik ellenére sem a tiltásban látják a megoldást, azt azonban mindenképpen szükségesnek tartják, hogy észszerűen korlátozzák a MI-alapú eszközöket az oktatásban.
Az ideális cél szerintünk az lenne, ha a hallgatók úgy tudnák használni ezeket az eszközöket, hogy közben tisztában vannak vele, mi alapján hoz ki egy-egy megoldást a ChatGPT, illetve érzékeljék és korrigálni tudják, ha hibázik egy feladat megoldásánál a mesterséges intelligencia. Azt tapasztaltuk, hogy ha egy hallgató csak rányomott a START gombra és teljesen rábízta magát a ChatGPT-re, akkor nem tudta jól felmérni a probléma súlyát, és végül már abban sem volt biztos, hogy a ChatGPT helyes megoldást adott-e ki
– foglalta össze tapasztalatait Sziklai R. Balázs.
Nem a Corvinus az egyetlen, ahol jelen van az oktatásban a mesterséges intelligencia. Egy idén nyári kutatás szerint Magyarországon a tanárok mintegy 40 százaléka és a diákok harmada rendszeresen használja a technológiát, amely tízből kilenc pedagógus szerint 2-3 éven belül át fogja alakítani az oktatást. A 16-24 éves fiatalok 35 százaléka szerint akár teljesen át is veheti a jövőben a tanárok szerepét az MI.
