Átfogó felmérést végzett a magyarországi vállalatok körében a mesterséges intelligencia használatával, elterjedtségével kapcsolatban júliusban a GKI. A megkeresésre összesen 390 hazai cég válaszolt.
A felmérés eredményeiből kiderült, hogy a vállalatok 32 százaléka használ mesterséges intelligencián alapuló szoftvert, alkalmazást. A szolgáltató szektorban a cégek több mint fele (53 százalék), a kereskedelmi szektor esetén 42 százaléka használ AI-t. Az építőipari (19 százalék) és ipari cégek (29 százalék) esetében ez az arány szerényebb, de közel sem elhanyagolható, tekintettel arra, hogy ezen szektorok esetén az AI integrálása a tevékenység természetéből fakadóan nehezebb.
Az AI-val kapcsolatosan fontos kérdés a szabályozás és a kontrollált használat, amire egyelőre még ritkán láthatunk jó példát. Azon cégek körében, amelyek mesterséges intelligencián alapuló szoftvereket használnak, csupán 17 százaléknál létezik valamilyen belső szabályozás. Ennek hiányát a technológia viszonylagos újdonsága magyarázza, ugyanis az AI használatával kapcsolatos működési modellek és rutinok még nem lettek kellőképpen kidolgozva a cégeknél. Habár összességében alacsony a belső szabályozással rendelkező vállalatok aránya, szektoronként vizsgálva jól látható, hogy minél nagyobb egy ágazatban a mesterséges intelligenciát használó vállalatok aránya, annál magasabb a belső szabályozással rendelkező vállalatok hányada.
Az AI alkalmazások további kiterjesztését a már ilyet használó cégek 88 százalék tervezi. A szolgáltató szektorban működő vállalatok – amelyek jelenleg is a legnagyobb arányban alkalmaznak AI-t – tervezik leginkább bővíteni a technológia munkahelyi használatát: 97 százalékuk számol további fejlesztéssel. A kereskedelemben a cégek 74 százaléka tervezi a mestereséges intelligencia további használatát, ezzel pedig jócskán elmarad a szolgáltató szektortól. Az iparban és az építőiparban – bár az AI használata jelenleg kevésbé elterjedt – a technológiát már alkalmazó vállalatok jelentős hányada szintén további bővítést tervez. Az ipari cégek nagyobb aránya tervezi növelni a technológia használatát, mint a kereskedelemben, ahol már sokkal elterjedtebb az AI használata.
A további AI bővítést tervezők magas hányada jól mutatja, hogy a jövő munkavégzési folyamatait a legtöbb cég az technológia gyakori használatával képzeli el. Az alacsony szintű belső szabályozás ugyanakkor rávilágít a bizonytalanságra és az ismerethiányra, jelezve, hogy a cégeknél még nincs meg a szükséges tudás a kockázatok azonosításához és a felelős alkalmazás eljárásainak kialakításához.
Miközben az építőiparban és az iparban még nem igazán tudták integrálni az AI-t a munkavégzésbe, addig a szolgáltató és a kereskedelmi szektorban már magas, de még kezdeti fázisú az elterjedtsége. A mesterséges intelligencia hatékony munkahelyi alkalmazása a piaci verseny egy fontos új szegmense lehet a jövőben. Bár a belső szabályozások korlátozhatják az AI teljes potenciáljának kiaknázását, ezek nyújtanak garanciát a belső kockázatok kezelésére és a konzisztens, magas minőségű munkavégzés biztosítására.
