Nyilvánosságra hozta az anonimitást európai vállalati kötvénykereskedési adatok alapján végzett közös projektjük első eredményeit az IBM és az HSBC. A kísérlet szerint a kvantumszámítással támogatott modellek a klasszikus módszereknél 34 százalékkal jobb eredményt értek el annak előrejelzésében, hogy egy adott kötvény egy meghatározott áron kereskedelmi tranzakció tárgyát képezi-e majd.
Mivel a kísérletben használt új kapacitások segítségével kereskedők 34 százalékkal pontosabban meg tudták jósolni, hogy egyes kötvények adásvételére milyen áron kerülhet sor, a gyakorlatban is bebizonyosodott, hogy a kvantumtechnológia alkalmazói tetemes előnyre tehetnek szert versenytársaikkal szemben. A kísérletben az IBM által kifejlesztett kvantumprocesszorokkal – köztük a Heron processzorral – futó kvantumszámítógép anonimizált európai vállalati kötvénykereskedési adatok elemzésével tárt fel korábban nem ismert árképző jelzéseket.
Azt látjuk, hogy a kvantumszámítástechnika az elméleti keretek közül egyre erőteljesebben nyomul a gyakorlati alkalmazás felé. Hogy mi következik akkor, amikor a kvantum a science fiction világából végérvényesen átköltözik a hétköznapjainkba? Az, hogy akinél a technológia, annál lesz a versenyelőny
– emelte ki Pikéthy Árpád, az IBM magyarországi country managere.
Az algoritmikus kereskedelem a vállalati kötvénypiacon automatizált árképzési folyamatokat alkalmaz: ezek hatékonyságában bizonyultak lényegesen jobbnak az IBM által kifejlesztett kvantum számítástechnikai technikai megoldások, jelentős eredményeket elérve a zajos piaci adatok rejtett árazási jeleinek kibontásában. Az eredmény a figyelemreméltó módon jelzi előre a kvantumszámításban rejlő gyakorlati kapacitásokat a pénzügyi szektorban, és számszerűen világít rá arra, miről maradhatnak le azok, akik kimaradnak az új technológia alkalmazásából.
