Továbbra is csökkenő tendenciát mutat az átadott új lakások száma Magyarországon. A lakásépítési kedv 2 százalékkal visszaesett a kiadott építési engedélyek statisztikája alapján. Az új lakások iránti kereslet azonban idén nőtt, és jövőre is erősödő pályán maradhat – derült ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből. A várakozások szerint 2025-ben az állampapír-piacról érkező keresletélénkülés tovább emelheti az új lakások árait, emiatt pedig a jelenleginél több beruházó láthat fantáziát a lakásépítésekben. Mivel a jövőre várható állami támogatások és jegybanki intézkedések is élénkíthetik az új lakások piacát, így a szakértők szerint pozitív fordulat várható a lakásépítésekben.
A 2024-es gyenge újlakáspiaci teljesítményt mutatja, hogy januártól szeptember végéig 8709 lakóingatlan épült, ami 19 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma pedig 2 százalékkal 14 551 darabra csökkent.
A friss adatok nem okoztak meglepetést. A csökkenés mindkét mutatónál várható volt a korábbi adatok alapján. Az első félévben az átadott lakások és a lakásépítési engedélyek száma egyaránt 18 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól
– értékelte az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, aki hozzátette, hogy a kereslet már felfutóban van az új lakások piacán is. Az idei év első 10 hónapjában 26 százalékkal nőtt az új lakások iránti kereslet éves összevetésben.
Úgy véli, hogy bár ez jelentős növekedést jelent, azonban nagyon alacsony szintről indult, mivel az elmúlt két évben az új lakások iránti érdeklődések száma 22-42 százalékkal csökkent.
A szakember megjegyezte, hogy az új építésű lakások négyzetméterára november elején Budapesten 1,38 millió forint volt, ami 6 százalékos drágulást jelent tavaly októberhez képest.
A fővároson belül messze a XIII. kerületben a legnagyobb az újlakás-kínálat, több mint 1000 lakóingatlan vár gazdára, mégpedig majdnem 1,5 millió forintos átlagos négyzetméteráron. Jelentős még a kínálat a III. és a XIV. kerületben, ahol 1,4 és közel 1,3 millió forintos átlagár a jellemző. A legdrágább fővárosi városrészek közé az I., II. és a XII. kerület tartozik, ahol 2,8-2,9 millió forintba kerül átlagosan egy négyzetméternyi új lakás. Emellett öt vármegyeszékhelyen – Debrecenben, Szegeden, Pécsen, Veszprémben és Zalaegerszegen – is már 1 millió forint feletti átlagról beszélhetünk. E szint közelében van Székesfehérvár és Győr, a maga 999 és 934 ezer forintos összegével.
Az új lakások piacon már most látható keresletnövekedés jövőre tovább folytatódhat az állampapírokból kiáramló tőke miatt, ami még feljebb tornászhatja az új lakások árait. Ez ösztönözheti a beruházókat újabb fejlesztésekre, ami fordulatot hozhat a lakásépítésekben is.
Lesz is mit építeni, mert jövőre változik az építési szabályozás, így az év végéig még számos építési engedély születhet a régi szabályok alapján
– emelte ki Balogh László, aki megjegyezte, hogy a kínálatbővülés és a lakásépítés felpörgése elengedhetetlen ahhoz, hogy az új lakások árai a megfizethetőbb irányba mozduljanak el.
