Tovább élénkülhet 2025-ben a magyarországi ingatlanpiac, ami emelkedő tranzakciószámot és ingatlanár-növekedést is jelent. Ugyanakkor az idén életbe lépő változások következtében mérséklődhetnek a bérleti díjak – derült ki a zenga.hu legfrissebb elemzéséből. Az ingatlanközvetítő portál gyűjtése szerint a szektor szereplői arra számítanak, hogy 2025 jó év lesz, azonban az ingatlanpiacot számos nem organikus tényező is befolyásolja.
Hatalmas összegeket vonzhat be az ingatlanpiac
Bár összeget egyelőre nehéz megjósolni, de ezer milliárd forintos nagyságrendben áramolhat be tőke a hazai piacra, amennyiben az idén lejáró inflációkövető állampapírokat a befektetők nem újítják meg, hanem ingatlanba fektetik. Szintén hozzájárul a dinamikus növekedéshez az aranyvízum program is, amelynek keretében 10 évre szóló tartózkodási engedélyt kaphatnak harmadik országbeli állampolgárok, amennyiben több százezer euró értékben fektetnek be ingatlanalapba Magyarországon.
2025-ben már lakás- vagy telekvásárlási célra is fel lehet használni az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat a 2024. szeptember 30-i önkéntes nyugdíjpénztári egyenleg erejéig. Ugyanakkor figyelni kell arra, hogy az ingatlan a pénztártag, vagy a házastársa, vagy a gyermeke teljes vagy részleges tulajdonába kerüljön. Hogy ez az intézkedés mennyire fogja ösztönözni az ingatlanvásárlókat, azt nehéz megbecsülni, mivel a nyugdíjpénztári adatok szerint egy átlagos nyugdíjpénztári tag másfél-kétmillió forintos felhalmozott összeggel kalkulálhat.
Módosulnak a lakáshitel szabályai
Idén életbe lépnek olyan intézkedések is, amelyek nem közvetlenül, hanem a hitelpiacon keresztül hatnak az ingatlaneladásokra. Az egyik ilyen az 5 százalékos lakáshitel-kamatplafon, amelyet a fiatalok első, zöld lakásra kaphatnak. A részletszabályok szerint az ingatlannak A+ energetikai besorolás és legfeljebb 68 kilowattóra/négyzetméter/év primer-energiaigényűnek kell lennie, a bruttó négyzetméterárnak pedig 1,2 millió forint alattinak. A Zenga adatbázisa szerint a budapesti ingatlanok nem, de a vidéki ingatlanok közül akadnak, amelyik megfelelnek ezeknek a feltételeknek.
A lakáshitelek felvételét támogatja a munkáshitel bevezetése is, amelynek lényege, hogy 4 millió forintos kamatmentes hitelt kaphatnak azok a 17 és 26 év közötti fiatalok, akik legalább 3 hónapja folyamatos tb-jogviszonnyal rendelkeznek, heti munkaidejük legalább húsz óra, nem rendelkeznek érvényes tanulói jogviszonnyal vagy diplomával, és vállalják, hogy öt évig Magyarországon élnek és dolgoznak.
A falusi lakásvásárlást pedig a vidékfelújítási program ösztönözheti. Ennek keretében energiakorszerűsítési beruházásokra kérhető támogatás legfeljebb 3 millió forint erejéig.
A munkáltatók is több eszközt kaptak ahhoz, hogy segíthessék munkavállalóikat a lakáshoz jutásban. Ilyen a 150 ezer forintos kedvezményes adózású lakáscélú munkáltatói támogatás, amit 35 év alatti alkalmazottaknak adhatnak a munkaadók albérletre vagy lakáshitel-törlesztésre. Mindemellett a SZÉP-kártyát mostantól bútor vagy lakásfelújítási eszközökre is fel lehet használni.
Változás jöhet az albérletárakban is
Az albérletpiacra hatással lehet az Airbnb-szolgáltatások szigorítását előíró jogszabálymódosítás, ami miatt a befektetőknek a jövőben nem feltétlenül éri majd meg rövid távú lakáskiadás céljából vásárolni ingatlant. A népszerű településeken ugyanis szobánként 150 ezer forint az éves adó mértéke. Hosszú távon közvetve befolyásolhatja a piacot a kormányzat gazdasági akciótervének kollégium és bérlakásépítésre vonatkozó programja is, amire 200 milliárdot biztosít az állam. A két intézkedés célja, hogy csökkentse az albérletdíjakat.
