Az Európai Unió fővárosai közül Párizsban a legdrágábbak az új lakások, és a vizsgált városok közül a lakásárak 2023-ban szintén egy francia nagyvárosban, Marseilleben emelkedtek a legnagyobb mértékben, 23,6 százalékkal. A Deloitte Property Index 24 európai országra kiterjedő felméréséből kiderült, hogy egy új lakás vásárlásához Csehországban kell a legtöbbet dolgozni.
Az EU fővárosainak árszintjét vizsgálva Párizs első helye 2023-ban sem volt veszélyben. A francia fővárosban 14900 eurót (csaknem 5,9 millió forint) kértek el átlagosan egy új lakás négyzetméteréért, míg a második legdrágább város München lett 10900 euróval. A Budapesten jellemző 3260 euró (1,3 millió forint) átlagos négyzetméterárnál Prágában (5153 euró) és Pozsonyban (3884 euró) is drágábbak az új lakások, azonban Varsóban némileg alacsonyabb (3022 euró) az árszint.
Az új lakások helyi valutában számított árai 5 százalékot meghaladó mértékben emelkedtek tavaly Budapesten (+11,2 százalék), Varsóban (+9,7 százalék) és Oslóban (+7,2 százalék) is. Kissé eltérő a kép, ha euróban vizsgáljuk az árak változását, de ebben a rangsorban is Budapest végzett az első helyen. Az Európai Unió fővárosai között a legnagyobb mértékben (-7,4 százalék) Koppenhágában csökkentek az új lakások árai 2023-ban. London belvárosában ennél is nagyobb mértékben (-12,5 százalék) mérséklődtek a lakásárak.
Az országok rangsorában sincs meglepetés
2022-ben az Egyesült Királyságban tapasztalt 18,8 százalékos, illetve a Dániában tapasztalt 9,7 százalékos árcsökkenést követően, habár jóval kisebb mértékben, de tovább estek az új építésű lakások árai. A vizsgált országok közül 2023-ban leginkább Olaszországban (-10,7 százalék) csökkent egy új lakás ára. Az utóbbi évekhez hasonlóan a vizsgált országok közül továbbra is Ausztriában voltak a legdrágábbak az új lakások, itt négyzetméterenként 4920 euró volt az átlagos fajlagos ár. Ausztriát követi Németország (4700 euró), Franciaország (4538 euró) és Hollandia (4 266 euró).
Összességében az utóbbi 4-5 évben igen jelentős és gyakran ellentétes irányú ármozgásokat láthattunk Európában. A kelet-közép-európai lakásárak dinamikus növekedésével csökkent az árszínvonalban tapasztalt korábbi jelentős különbség Európa fejlettebb régiói és a felzárkózó kelet-közép-európai országok között. Az átrendeződés hatására 2023-ra például Olaszországban az új lakások fajlagos átlagára (2 118 euró) mind a négy visegrádi ország fajlagos árszintje alá került, de Olaszországban már a használt lakások is olcsóbbak, mint a cseh, a szlovák és a lengyel használt lakások
– foglalta össze Kohári Gábor MRICS, a Deloitte Magyarország ingatlantanácsadási szakértője.
A vizsgált 24 ország között a 2022-es évhez hasonlóan 2023-ban is Magyarországon épült a negyedik legkevesebb lakás 1000 főre vetítve. Ráadásul 1000 főre vetítve az építési engedélyek száma is a negyedik legalacsonyabb volt (2,24), és jócskán elmaradt még a 2022-es értékhez képest (3,62) is. Ezzel az európai országok rangsorában az építési engedélyek száma alapján elfoglalt 2022-es pozícióján Magyarország 2023-ban tovább rontott.
Az albérlet Európa minden részén drága
A Deloitte Property Index górcső alá vette a lakásbérleti díjak alakulását is megvizsgálta. Négyzetméterenként 30 eurót meghaladó fajlagos bérleti díjat Londonban, Dublinban, Párizsban és Barcelonában kellett fizetni 2023-ban. A 11,3 eurós (4500 forint) budapesti érték a vizsgált 59 európai nagyváros közül a 18. legalacsonyabb, és ez az érték a régiós országok fővárosaiban tapasztalt bérleti díjaktól rendre elmarad. Egyébként a budapestihez hasonló fajlagos bérleti díjakat a linzi, a grázi és az athéni lakáspiacon láthatunk.
Mennyi ideig kell dolgozni a lakásvásárlásához?
Annak megállapítására, hogy a lakásárak milyen mértékben terhelik meg egy-egy ország állampolgárait, a Deloitte Property Index megvizsgálta, hogy az átlagos bruttó fizetést alapul véve hány évet kellett dolgozni egy átlagos, 70 négyzetméteres új építésű lakás megvásárlásához.
A saját lakáshoz való hozzájutás feltételei az európai piacokon 2023-ban nem változtak jelentősen, Magyarország esetében például a 2023-as 10,2 év megegyezik a 2022-es értékkel. A saját lakás Csehországban a legkevésbé megfizethető, ott 13,3 évig kellett dolgozni érte. Ezzel szemben Lengyelországban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban és Szlovéniában az új lakás vásárlásához 6-8 éves bruttó fizetés szükséges, Romániában és Olaszországban pedig már 5-6 év bruttó fizetésért hozzájuthatnak új otthonukhoz. A legmegfizethetőbb piac a lakosság számára Dánia és Norvégia, ahol csupán 4,7 év, illetve 4,8 év bruttó fizetést kell erre fordítani.
Egyre több a bérbeadásra fejlesztett lakóingatlan
Egész Európára jellemző trend, hogy az utóbbi években tapasztalt emelkedő ingatlanárak és emelkedő hitelköltségek miatt a bérbeadásra fejlesztett lakóingatlanok aránya bővült. A bérlakások iránti kereslet az európai nagyvárosokban a legerőteljesebb, így az ingatlanfejlesztők a kényelmi és közösségi funkciók integrálásával leginkább a nagyvárosi fiatalokat célozzák.
A nyugat-európai, továbbá a cseh és a lengyel új építésű bérlakások iránti befektetői érdeklődés továbbra is jelentős, és az utóbbi években az iroda és más kereskedelmi ingatlanszegmensekben tapasztalt nehézségekkel szemben – mint például a gyorsan változó ingatlanhasználói attitűdök és a befektetői kereslet ingadozása - a lakáspiac alapvetően ellenálló maradt, továbbá az ingatlanbefektetők számára a lakáspiaci hozamok hosszabb távon is stabilnak bizonyultak, és továbbra is vonzóak. A magas szinten ragadt európai hitelkamatok miatt pedig a lakosság jelentős hányada részesíti előnyben az ingatlanbérlést az ingatlanvásárlással szemben
– foglalta össze Kohári Gábor.
