Új korszak kezdődhet az új lakások piacán egy jogszabálytervezet értelmében. Ez ugyanis lehetővé tenné, hogy a tervezőasztalon szereplő, még el sem készült új lakásokra is hitelt lehessen felvenni. A tervek szerint 2026-tól életbe lépő szabályozás lényege, hogy a földhivatal nemcsak a társasház előzetes alapítását rögzítheti, hanem technikai azonosítókat, virtuális helyrajzi számokat is kijelölhet az egyes lakásokhoz. Ennek köszönhetően már ezekre a lakásokra is bejegyezhető a jelzálogjog, vagyis hitelezhetővé válnak még azelőtt, mielőtt ténylegesen elkészülne az ingatlan.
A módosítás áttörést hozhat az új lakások szegmensében, mert lehetővé teszi, hogy a vevők már a tervezőasztal mellől hitelből vásároljanak új lakást. Ez pedig kiszélesítheti a potenciális vevői kört leginkább a saját célra vásárlókkal, mivel a befektetők már eddig is szívesen vásároltak tervasztal mellől új lakást. Emellett várhatóan növekedhet az Otthon Start Program keretében elérhető, államilag támogatott 3 százalékos kedvezményes lakáshitel feltételeinek megfelelő új lakások kínálata is
– emelte ki Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Hozzátette, hogy a lépés eredményeként hosszabb távon is kaphat lendületet az új lakások piaca, amire szükség is van a magyar lakásállomány megújulása szempontjából. A szakértő kiemelte, hogy a társasházi építményi jog ugyanúgy lehetővé teszi az otthon start programnak megfelelő új lakások előzetes értékesítését, mint a 3 százalékos lakás hitel feltételeit nem teljesítő prémium árazású ingatlanokét.
Balog szerint a változtatás ugyanakkor új kérdéseket is felvethet a vásárlók részéről: mi történik például abban az esetben, ha egy társasház valamilyen oknál fogva mégsem épül meg vagy eltér a tervezett formától?
A hitelfelvétel ebben a helyzetben biztonsági szerepet is betölthet, hiszen a bankok várhatóan olyan fejlesztéseket finanszíroznak majd, amelyeket pénzügyileg stabilnak és műszakilag is megbízhatónak tartanak. Így a banki hitelbírálat a vevőket is védheti – ha egy projekt nem kap hitelt, az akár előre jelezheti a beruházás kockázatait és megelőzheti a későbbi problémákat
– tette hozzá az ingatlanszakértő.
Balogh László szerint az új lehetőség olyan lakásfejlesztések esetében lesz különösen népszerű megoldás, ahol a bank már az építkezésre is hitelt adott korábban a lakásokat fejlesztő beruházónak. Az ingatlan.com szakértője szerint mindentől függetlenül a vevőknek csak olyan, később megépülő új lakásokra érdemes csak hitelt felvenni, ahol meggyőzödtek arról, hogy a lakásokat építő cég vagy vállalkozó megbízható, és a fejlesztés is minden bizonnyal megvalósul az előzetes terveknek megfelelően. Az ugyanis még egyelőre kérdéses, hogy az előzetes tervektől eltérően megvalósult vagy meg nem valósult fejlesztések közvetlen és járulékos költségeit végső soron ki fizeti.
A jogszabálytervezet alapján elidegenítési tilalom is kivethető a később megépülő tulajdoni hányadra, amit a bankok valószínűleg alkalmazni fognak. Ez a gyakorlatban gátat szabhat a hitelből finanszírozott spekulatív célú vásárlásoknak.
Ez akkor fordul elő, ha valaki minimális önerővel száll be egy új lakásba, majd a projekt befejezése előtt magasabb áron értékesíti a még el nem készült lakást. Ezt a lehetőséget a bankok és a fejlesztők azért zárnák le, mivel a hitel a vásárlóhoz kötődik, nem biztos, hogy egy új vevő ugyanannál a banknál hitelképes lenne. A befektetési célú továbbértékesítés viszont jó eséllyel nem szűnik meg teljesen: ha a beruházó hozzájárul, a kivitelezési szakaszban vevőkijelölési joggal továbbra is lehetséges maradhat a lakások értékesítése
– foglalta össze Balogh László.
