Rovatok

Abstract

A magyarországi z eladó lakások és házak ára január óta alig változott minden település- és lakóingatlan-típust is figyelembe véve.

A koronavírus-járvány előtt havi néhány nap otthoni munkavégzés még a munkavállalóknak biztosított kedvezménynek számított, napjainkra azonban több ágazatban is a dolgozók megtartását, a hatékonyság növelését támogató, széles körben alkalmazott megoldássá változott.

Több mint tíz évig kell gyűjtenie Magyarországon annak, aki új ingatlant szeretne vásárolni.

A korábbi hónapokhoz képest mérsékeltebben bővült a kínálat az eladó használt lakások és házak piacán augusztusban. Éves összevetésben 29 százalékkal több eladó lakóingatlanból válogathatnak a vevők.

Kevés külföldi vesz ingatlant hazánkban, ők a fővárost és az üdülőövezeteket keresik. A legaktívabb vásárlók a németek, a szlovákok és a románok.

Az albérletek iránti kereslet a felvételi ponthatárok kihirdetését követően 12 százalékkal emelkedett a fővárosban, és 19 százalékkal nőtt a legnagyobb egyetemvárosokat is felsorakoztató vármegyeszékhelyeken.

A cseh főváros ingatlanárai megelőzték a bécsi árszintet, erre korábban még nem volt példa.Megelőzte a prágai árszint a bécsit, amire korábban nem volt példa. A budapesti albérleti díjak a régiós középmezőnyben helyezkednek el.

Tavaly jelentősen visszaestek a lakosság lakásfelújítási tervei, a pofonból még nem teljesen tért magához az iparág.

A nyaralók ára nem csökkent a Balatonon. A frekventált üdülőhelyeken továbbra is tartják az árakat az eladók, azonban akadnak olyan területek a magyar tenger környékén, ahol sikeresen lehet alkudozni.

Megérkezett a magyar jogrendszerbe az építményi jog fogalma. Egyes esetekben ammár önálló helyrajzi szám nélkül is épülhetnek ingatlanok.

Az átlagos lakbérek emelkedése mellett az eladó lakások árát inkább stagnálás jellemzi. Budapesten az eladásra szánt garzonlakások átlagára 34 millió forint, a legnagyobb egyetemvárosokban pedig 16-33 millió forintért árulják őket.

Szinte teljesen lefékezett a használt lakások árának emelkedése a fővárosban. Az érdeklődés is visszaesett a használt házak, és az exkluzív, drága lakások iránt egyaránt.

A második félévben nagy mozgások várhatók az ingatlanpiacon, mivel a nagyvárosi csok év végi kivezetésével együtt számos egyéb kedvezmény is megszűnhet.

Az árak jelentősen emelkedtek, a vevői aktivitás pedig nagyon visszaesett a nyaralók piacán. A Balaton és a Velencei-tó térsége is nagyot drágult.

Az albérletkínálat fokozatosan növekszik, ami a nyári szezon előszeleként értékelhető. Júniusban a fővárosban 230 ezer forint volt az átlagos bérleti díj.

A várakozások szerint 2024-ben változni fog az állami lakástámogatási rendszer, ami a lakáspiaci folyamatokra is hatással lesz. A csokos támogatások és a babaváró hitel átalakítása miatt a jogosultak egy része még idén extra keresletet hozhat a hazai lakáspiacra.

Jó hírt kaptak a rövid távú lakáskiadással foglalkozó, azaz lakáshoteleket működtető vállalkozások. Az áramárplafon bevezetése miatt megszabadulnak egy bizonytalansági tényezőtől, és tervezhetőbbé válik a működésük.

A fiatal családosok csaknem fele kertes házban gondolkodik, a legtöbb pénzt pedig a negyvenes éveikben járók fizetik egy ingatlanért. A hetven fölöttiek körében pedig a panellakás a legnépszerűbb.