Idén július 24-én hirdették ki a felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Összecsen csaknem 120 ezer diák esetében dől el, hogy melyik egyetemen folytathatja a tanulmányait. Ezzel párhuzamosan a magyarországi albérletpiaci is megkeződött a főszezon, amikor a fiatalok jelentős része kiadó lakást keres magának. Ebben az időszakban sok bérlőjelölt családjában felmerül a kérdés, hogy bérlés helyett lakáshitelből vásároljanak-e ingatlant. Erre nem mindig egyszerű a válasz, városonként és budapesti kerületenként is eltérő lehet
Az albérletpiaci főszezon egyik slágerét az egyetemvárosokban található, 40 négyzetméternél kisebb alapterületű garzonlakások jelentik. Ezek iránt megnő a kereslet, bár a szóban forgó ingatlanok mind az eladó, mind a kiadó lakásoknál egész évben keresettek – emelte ki Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette, hogy 2022-ig az alacsonyabb kamatszinteknek köszönhetően ugyanannak a lakásnak a törlesztőrészlete tipikusan alacsonyabb volt, mint a bérleti díja, de azóta változott a kép. Tavaly a magas kamatkörnyezet miatt drágábbá váltak a lakáshitelek, ahhoz képest azonban már csökkentek is. A szakértő szerint ma már a megfelelő önrésszel rendelkező családoknak vagy fiataloknak ismét érdemes mérlegelniük, hogy a bérlés helyett inkább vásároljanak egy garzonlakást.
Az ingatlanközvetítő portál adatai alapján a legnagyobb garzonkínálattal rendelkező városrészek közé tartozik Budán a III. és a XI. kerület, előbbiben 180 ezer, utóbbiban 190 ezer forint a garzonok átlagos bérleti díja, az eladási áruk pedig átlagosan 40 és 47 millió forint. A money.hu adatai szerint egy 20 százalékos önrésszel felvett 20 éves futamidejű, 6,5 százalékos fix kamatozású lakáshitelnél 238 ezer és 280 ezer forintos törlesztőrészlettel lehet számolni. Azaz a bérleti díj a törlesztés 76 és 78 százalékát adná.
A jelentős garzonkínálatot felvonultató pesti kerületek közül a VI.-ban, a VII.-ben, a IX.-ben, a XIII.-ban és a XIV.-ben 165-200 ezer forintos átlagos bérleti díjjal kínálják a kiadó garzonokat. Az eladási ár pedig 32,4-42,7 millió forint. A szóban forgó kerületekben a bérleti díj a példában szereplő lakáshitel törlesztőjének 75-84 százalékát fedezné.
Rendhagyó a helyzet a VIII. kerületben, ahol a kiadó garzonlakásokra 200 ezer forintos átlagos bérleti díj jellemző. Az eladó társaik esetében az ár 40 millió forint. A lakáshitelből történő finanszírozás a 193 ezer forintos törlesztőrészlet lényegében pariban van egymással
– hívta fel a figyelmet Balogh László.
A nagy egyetemvárosok közül Debrecenben 150 ezer forintos átlag jellemző a garzonokat. Míg Győrben 135 ezer, Székesfehérváron 130 ezer, Szegeden és Pécsen 120-120 ezer, Veszprémben 110 ezer forintos bérleti díjjal indul a szezon. Kecskeméten pedig 100 ezer, Miskolcon pedig 95 ezer forint ugyanez. Az érintett városokban a garzonlakások átlagára 19,9-47,2 millió forint. Így a bérleti díj a törlesztőrészlet 63-95 százalékát adja. A legjobb mutató Miskolcot jellemzi, ahol az átlagos bérleti díj súrolja a havi törlesztőrészlet összegét.
Az ingatlanszakértő elmondta, hogy a fenti példák az adott területek átlagos adatai alapján kerültek kiszámításra. Egy-egy konkrét esetben viszont lehetnek módosító tényezők, amik befolyásolhatják a végeredményt. A hazai bankok lakáshitel-ajánlatai között például 5 millió forintos különbség is lehet egy 20 évre felvett 20 milliós hitel visszafizetendő összegében.
A döntés előtt állóknak, hogy a megoldandó helyzet időtartamát is érdemes mérlegelni. Ha csak 2-3 éves képzési időre kell megoldani a fiatalok lakhatását, akkor lehet, hogy a bérlés a kifizetődőbb. Ha viszont a fiatalok az adott városban vállalnak munkát is, vagy a lakást később bérbe adják, akkor 5-10 éves időtávon már a vásárlás lehet előnyösebb döntés. Egy 30 millió forintba kerülő ingatlan ugyanis 8-8,5 millió forinttal is többet érhet 5 év múlva, ha a lakáspiac tartani tudja a jelenlegi 5 százalékos éves drágulási ütemet
– foglalta össze Balogh László.
