Ingatlan

Alaposan felpörgette az építőipart az utóbbi idők egyik legnagyobb volumenű lakásfelújítási támogatási programja. A 2021. január 1-jével startolt otthonfelújítási támogatással együtt a lakásfelújítási szakmunkákhoz kapcsolódó számlázási kérdések is előtérbe kerültek.

A budapesti Belvárosban és a megyei régiós központokban érezhetően, minimum tíz százalékkal csökkentek az albérletárak, ám Budapest egyéb részeire és a kisebb vidéki városokra ennek pont az ellenkezője igaz, ott emelkedtek a költségek: az Otthon Centrum tanulmánya szerint a fővárosban átlagosan 100 ezer forintért lehet bérelni egy egyszobás lakást, ugyanez vidéken kijön 70 ezerből.

A fővárosi újlakás-piacon az egy évvel ezelőttihez képest kevesebb projekt indult, ezekben kevesebb lakás épül, ám az átlagos kínálati négyzetméterár 8,5 százalékkal nőtt: az Otthon Centrum kimutatása szerint a középérték 1 millió 113 ezer forint a fővárosban. A belvárosban kereken kétmilliót ér egy négyzetméter átlagosan.

A tavaly második negyedévi mélypont óta fokozatosan javulnak a lakáspiaci várakozások. A GKI legújabb felmérése során az egy negyedévvel ezelőttihez képest az ingatlanos cégek derűlátóbbá, a lakosság kicsit óvatosabbá vált. A fővárosi lakáspiaci index értéke csaknem elérte, az országos indexé már kissé meg is haladta a járvány előtti szintet.

Az Európa-bajnokság napok óta lázban tartja a futball rajongókat, akik a kontinens 11 városában drukkolhatnak kedvenc csapatuknak. Az Otthon Centrum összeállítása szerint az Eb-t rendező városok közül London messze a legdrágább, a bérleti díj a budapesti négy és félszerese, de Amszterdam, Koppenhága és München sincs sokkal lemaradva. Lakást venni vagy bérelni az azeri fővárosban a legolcsóbb, míg Budapest belvárosában egy használt lakás négyzetmétere megközelíti az egymilliós határt.

Kevesebb új lakás épül a vidéki ingatlanpiacon, ám az Otthon Centrum felmérése szerint a megyei jogú városokban már elkezdődött a visszapattanás: az egy évvel ezelőtti negyedévhez képest 24 százalékkal több projekt indult el. Az átlagos árszint majdnem tíz százalékkal emelkedett, a legdrágább Debrecen, ahol négyzetméterenként már 871 ezer forintos fajlagos árral szembesülhetnek a vevők. A rekord ugyancsak a hajdúsági városé, van olyan projekt, amelyben 1,5 millióért kínálnak egy négyzetmétert.

Minden használt ingatlantípusnál nőtt a négyzetméterár az egy évvel ezelőttihez képest, ugyanakkor a megyei jogú városokban az emelkedés üteme erősebb volt a fővárosinál: az Otthon Centrum tanulmánya szerint egy családi ház, illetve egy iker- vagy sorházban lévő ingatlan 18,7 százalékkal kerül többe, mint a koronavírus-járvány kezdete előtt.

Változás várható az önkormányzati bérlakások szabályozásában, a tervezet szerint a bérlők kedvezményesen juthatnának hozzá az adott ingatlanhoz. Amennyiben a szabályozás életbe lép, akkor a magyarországi lakáspiac valószínűleg búcsút inthet a bérleti jogok csereberéjének, mivel a bérlők jelentős része ingatlantulajdonossá válhat.

A koronavírus-járvány felpörgette az agglomerációban lévő használt családi házak iránti keresletet, a legdrágább négyzetméterár a pilisvörösvári járás településein, illetve Dunakeszi és Szentendre térségében alakult ki. Keresettek a 200 milliónál drágább luxus családi házak is, de nehéz a vevői elvárásokat a kínálattal összeegyeztetni, derült ki az Otthon Centrum agglomerációs piacot elemző összesítéséből. Az árak 5-10 százalékkal is emelkedtek.

2015 óta megnégyszereződött a 10 ezer lakosra jutó új lakások száma Magyarországon. Budapest dominanciája csökkent, a fővároson kívül több megye is egyre nagyobb élénkülést mutatott. Bár a lakásépítési kedvet 2020-ban visszavetette a járvány és a kedvezményes lakásépítési áfa korábbi eltörlése, az érdeklődések száma éves szinten 160 százalékkal nőtt az idei évben, ami 2019-hez képest is 60 százalékos a növekedés. Ha tartósan fennmarad a mostani helyzet, akkor lendületes bővülésre van kilátás.

A használt ingatlanok járvány előtt tapasztalt áremelkedési üteme érezhetően lassult Budapesten, ugyanakkor abban továbbra sincs változás, hogy a legdrágábban még mindig az V. kerületben juthatunk lakáshoz mutatta ki az Otthon Centrum fővárosi ingatlanokat összegző felmérése.

Bár kissé döcögősen érkezett idén a tavasz is, mégiscsak ez az újjászületés időszaka, ezért nem csoda, hogy mindenki reménykedve várja, mit hoz nekünk ez az évszak. Nincs ez másképp az ingatlanszakmában sem, és mivel talán az egyik legnagyobb változás a budapesti Belvárost érintette, így most is különös figyelem koncentrálódik erre a területre.

Felemás képet mutatnak az országos albérletárak a kínálati piacon: márciusban a havi szinten 0,5 százalékkal nőttek, ám 1,6 százalékkal elmaradnak tavaly áprilisi szinttől, amikor a járvány miatt éles fordulatot vett az albérletpiac. Budapesten kerülettől függően 110-170 ezer forintért kínálták a bérbe vehető ingatlanokat a tulajdonosok. A megyeszékhelyek közül Debrecent 100 ezer, Győrt 110 ezer, Kecskemétet 90 ezer, Szegedet pedig 95 ezer forintos átlagos bérleti díj jellemezte.

Ahhoz, hogy az új lakások és házak árai fenntartható módon megfizethetőek legyenek, a kínálat bővülésére van szükség. Ez a folyamat már elindult. Április közepén a megyeszékhelyeken az új iker-, sor- és családi házak átlagos négyzetméterára 518 ezer forint volt, szemben az új társasházi lakások 611 ezer forintos árával. Budapesten az új házak négyzetméterét átlagban 726 ezer forintért kínálták eladásra, a lakások esetében ugyanez 915 ezer forintot tett ki.

Az ingatlanpiaci szereplők kedvezőbb gazdasági klímára számítanak, az ingatlanszektor fellendülését valamint a befektetési volumenek növekedését várják az előttünk álló időszaktól. A járvány a lakó és ipari ingatlanokat érintette legkevésbé.

Így egy évvel a koronavírus megjelenése után már nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy egy komoly gazdasági válságot élünk át éppen. Nem vigasztal senkit sem, hogy nagyjából együtt az egész világgal, és még nem igazán látni a végét sem. A gazdasági válságok természetüktől fogva szép sorban minden ágazatot érintenek, érdemes hát egyenként górcső alá venni, hogy mely területre miként hatott.

A saját erő nagysága mellett a hitelképesség, az életmódhoz köthető igények, a munkahelytől való távolság a legdöntőbb szempont a fiatalok lakásvásárlásakor, ám újabban már az is elvárás, hogy lehetőleg hasonló életkorú társaikkal élhessenek együtt. Az első lakás vásárlásához a legtöbb fiatalnak hitelt kell felvennie.