Nyár végén több tízezer egyetemista érkezhet az albérletpiacra

Nyár végén több tízezer egyetemista érkezhet az albérletpiacra

A jelenleg is zajló érettségik után hamarosan jönnek a felvételi eredmények. Mivel idén nagyjából 80 ezren jelentkeztek valamelyik felsőoktatási intézmény nappali tagozatos képzésébe, így nyár végén több tízezren kereshetnek majd albérletet.

Több mint 70 ezer végzős középiskolás a napokban érettségizik, a felsőoktatási intézmények nappali tagozatos képzéseire pedig még többen, 78 ezren adták be a jelentkezésüket. Ennek eredményeként pedig több tízezer új bérlő jelenhet meg nyáron az albérletpiacon. Az ingatlan.com pedig legfrissebb elemzésében azt mutatja be, mire számíthatnak a lakásbérlést tervező diákok.

A korábbi években kéz a kézben járt az eladó és kiadó lakások piaca, vagyis ugyanazok a trendek rajzolódtak ki mindkét területen. Idén azonban már más pályán mozog az albérleti és lakáspiac. A bérelhető lakások iránti érdeklődés 10-20 százalékkal mérséklődött éves szinten, miközben a használt lakások iránti kereslet 50 százalékkal esett vissza. Ennek hátterében elsősorban az áll, hogy januárhoz képest 5 százalékkal csökkent a kiadó lakások kínálata. Eközben pedig az eladó lakásoké több mint 30 százalékkal bővült éves szinten. Az adatokból az is kiolvasható, hogy a lakásvásárlást elhalasztó vevők nem jelentek meg tömegesen bérlőként az albérletpiacon – fejtette ki Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A szóban forgó változások az átlagos bérleti díjak alakulásából is láthatók, a KSH–ingatlan.com-lakbérindex szerint márciusban az országos átlagos bérleti díjak 0,8 százalékkal emelkedtek havi szinten, éves összevetésben pedig 18 százalékkal nőttek. A ponthatárok kihirdetését követően, július végén induló albérletszezon idén olyan lendületet kaphat a több tízezernyi új bérlővel, ami utoljára a koronavírus-járvány előtt tapasztalható.

Balogh László szerint záródik az albérletpiaci árolló egyre inkább záródik, azaz szűkebb lett a budapesti és a fővároson kívüli piacra jellemző bérleti díjak közötti különbség. Ez leginkább abból látszik, hogy a legnagyobb és legkeresettebb egyetemvárosokban, illetve vármegyeszékhelyeken most nagyjából annyiért kínálják a bérelhető lakásokat, mint amennyiért tavaly lehetett Budapesten lakást kivenni.

Az egyetemvárosok albérletpiaci felzárkózása nem csak az oktatásnak, hanem a nagyvárosokban történt beruházásoknak is köszönhető, amely sok esetben új munkahelyeket is teremt. A nagyvárosokba költöző új munkavállalók pedig általában az albérletpiacon keresnek maguknak lakhatást.

A portál adatai alapján az átlagos bérleti díj idén május elején Veszprémben 180 ezer, Székesfehérváron 160 ezer, Győrben és Debrecenben 150-150 ezer forint volt. Pécsen és Szegeden egyaránt 130 ezer forint az átlagos bérleti díj, míg Miskolcon ugyanez 100 ezer forint.

Budapesten egy nagyon széles skálán, 135-320 ezer forint között szóródnak az árak. Az V. kerület a legdrágább, a XIX. pedig a legolcsóbb. A legnagyobb albérletkínálattal rendelkező három kerület közül a XIV.-ben 185 ezer, míg a XI. és XIII. kerületben 225-225 ezer forint volt az átlagos bérleti díj.

Összesen mintegy hatvan busz és teherautó feltöltéséhez elegendő üzemanyagot termel naponta az osztrák főváros első zöldhidrogén-üzeme. A hidrogén előállításához kizárólag megújuló energiát használó üzem április elején kezdte meg működését Bécs Simmering városrészében.

Magyarország második legnagyobb tava a kerékpárosok körében népszerű kirándulóhely. A két kerékpáros komp átadásával új attrakcióval, és könnyebben bejárható útvonallal bővül a Tisza-tó turizmusa.

A múlt heti rekord után visszafelé korrigált a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe. A BUX gyengélkedéséből a Magyar Telekom kivételével a vezető részvények is kivették részüket.