Hiába lassít az ingatlanpiac, az albérletárak tovább emelkednek

Hiába lassít az ingatlanpiac, az albérletárak tovább emelkednek

Lassult a drágulás üteme a magyarországi albérletpiacon márciusban. Budapesten azonban az átlagos bérleti díj április végén meghaladta a kétszázezer forintot.

Továbbra is emelkedést mutattak a hazai lakbérek márciusban. Havi összevetésben a bérleti díjak országos átlagban 0,9 százalékkal emelkedtek, és Budapesten is 0,8 százalékos volt az emelkedés. Ez lassuló növekedést jelent a februári 1,8 és 1,4 százalékos ütemhez képest – derült ki a KSH-ingatlan.com lakbérindexét ismertető elemzésből.

Éves szinten még mindig két számjegyű a növekedés. Országos szinten 18 százalékos, Budapesten pedig 19 százalékos bérletidíj-emelkedés volt márciusban. Érdemes a többéves időtávra szóló mutatókat is figyelembe venni. A márciusi átlagos bérleti díjak országosan 24, a fővárosban 20 százalékkal haladták meg a 2020 januári rekordszintet, miközben reálértéken, vagyis az inflációs hatással együtt 13 és 15 százalékos csökkenésről beszélhetünk – ismertette Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A hazai albérletpiacon továbbra is a nagyvárosok vannak a fókuszban, a kiadásra kínált lakások 56 százaléka Budapesten, 28 százaléka pedig a megyei jogú városokban található. A szakember az országon belüli különbségeket ismertetve elmondta, hogy márciusban februárhoz képest a közép-dunántúli régióban 1,5 százalékkal csökkentek a lakbérek.

Ezzel párhuzamosan a Nyugat-Dunántúlon 0,2 százalékos, Észak-Magyarországon 0,9 százalékos drágulás következett be. Azonban a dél-dunántúli, az észak-alföldi és dél-alföldi vármegyékben az országos átlagot meghaladó 1,3-1,9 százalékos drágulás ment végbe egy hónap alatt.

Az ingatlan.com elemzése ismerteti azt is, hogy miként alakultak az albérletárak április végén.

A budapesti átlagár 220 ezer forintos bérleti díjjal zárja ezt a hónapot, ami 10 ezer forinttal haladja meg a márciusi végi szintet.

A legdrágább városrész továbbra is az V. kerület 320 ezer forintos átlaggal. Az II. kerület 300 ezer forinttal áll a második helyen, a harmadikon holtversenyben van az I., a VI. és a XII. kerület egyaránt 250 ezer forintos átlagos lakbérrel. A legolcsóbban havi 134-140 ezer forintért a XVII., a XX. és XXIII. kerületben vehetnek ki lakást a bérlőjelöltek.

A vármegyeszékhelyek közül április végén Miskolcon, Debrecenben és Szegeden volt a legerősebb kínálat albérletekből. A borsodi vármegyeszékhelyen 100 ezer forint az átlagos bérleti díj, a debreceni lakások 150 ezer forintért, a szegediek pedig 125 ezer forintért vehetőek ki. A legdrágább vármegyeszékhely továbbra is Veszprém 182 ezer forintot meghaladó összeggel, a legolcsóbb lakások pedig a salgótarjániak, ezeket 90 ezres átlaggal szerepelnek a kínálatban.

Egy év alatt 17 százalékkal drágult a garázsok átlagára Magyarországon, ezzel elérve a 9 millió forintot. Bérelni sem feltétlenül olcsó, a drágább fedett autóbeállók áráért akár már egy garzont is lehetne bérelni.

A Budapesti Értéktőzsde idén is folytatta a hagyományt, és ismét összegyűjtött ötven magyar sikertörténetet. A sorozatban kilencedik kiadvánnyal immár 450 cégre nőtt a BÉT50-esek klubja.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe ismét felülteljesítő volt a héten. A BUX csütörtöki a történelmi csúcsát is megdöntötte. A vezető részvények felemás eredményeket értek el.