Népszerűek a zöld és a fenntartható épületek, de sokan keverik össze őket

Népszerűek a zöld és a fenntartható épületek, de sokan keverik össze őket

A fenntarthatóság az ingatlanpiacon is népszerű hívószóvá vált az elmúlt időszakban. De pontosan mi a különbség a zöld és a fenntartható épületek között? Épülettulajdonosként vagy létesítményüzemeltetőként melyikre érdemes inkább törekednünk?

Az elmúlt néhány év trendje alapján a zöld és a fenntartható kifejezéseket egyre sűrűbben használják a kereskedelmi épületekkel kapcsolatban. Akár zöld projektre, akár zöld kezdeményezésekre, akár fenntartható épületépítésre vagy valami másra utalnak, a környezetbarátabb épületek létrehozása iránti érdeklődés egyre inkább előtérbe kerül. A zöld és a fenntartható kifejezéseket legtöbbször felcserélhetően használják, de a két kifejezésnek némileg eltérő jelentése van.

A fenntarthatóság egy tág fogalom, amely egy épület esetén arra utal, hogy az összességében képes hosszú távon kényelmes, egészséges és produktív környezetet biztosítani anélkül, hogy a környezetre negatív hatást gyakorolna. A fenntartható épületek nem csak a környezetről szólnak, hanem figyelembe veszik a fenntarthatóság mindhárom pillérét: a bolygót, az embereket és a profitot. A kérdés tehát: hogyan lehet egy épületet úgy kialakítani és használni, hogy figyelembe vesszük az embereknek, a bolygónknak és magának a vállalkozásnak a jövőjét – mutatta be az eltéréseket Nagy Magdolna, a Hello Future intelligens épület szakértője.

A szakértő magyarázata alapján ahhoz, hogy egy épület valóban fenntartható legyen, ezt az elképzelést az épület életciklusának minden szakaszába be kell építenünk.

A fenntarthatósággal szemben a zöld viszont egy olyan koncepció, amely kizárólag a környezetre összpontosít, és azokra az egyes gyakorlatokra és folyamatokra utal, amelyek a környezeti fenntarthatóság felé tett fokozatos lépéseket jelentik. Például az olyan zöld kezdeményezések, mint a megújuló energiaforrásokra való áttérés vagy a szénlábnyom csökkentése, megvalósíthatók a fenntarthatóbbá válás érdekében – fejtette ki Nagy Magdolna.

Összefoglalva tehát a zöld egy olyan fogalom, amely kizárólag a környezetre összpontosít, míg a fenntartható épületek a fenntarthatóság mindhárom pillérét figyelembe veszik: a bolygót, az embereket és a profitot.

A legtöbb épület már évtizedek óta létezik, és még azelőtt épült, hogy a zöld és fenntartható építészet, tervezés és más hasonló szempontok kiemelt jelentőséget kaptak volna. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a létesítményüzemeltetők és az épülettulajdonosok ne tehetnének lépéseket az épületeik jobb irányba történő megváltoztatására.

A legtöbb épület rengeteg lehetőséget kínál a zöldebbé váláshoz és a fenntarthatóság felé tett lépésekhez. Például mérsékelhető az energiapazarlás a szén-dioxid-szintek figyelemmel kísérésével, az épület vízigényének monitorozásával, és a LED-es világításra való áttéréssel. Javítható az épület egészségi állapota a levegőminőség rendszeres ellenőrzésével. Csökkenthető a környezeti terhelés a napenergiát és más megújuló energiát hasznosító technológiák beépítésével az energiarendszerbe.

A szakértő úgy gondolja, hogy az épületek környezeti hatásának csökkentésében hatalmas fejlődési potenciál rejlik.

Egy év alatt 17 százalékkal drágult a garázsok átlagára Magyarországon, ezzel elérve a 9 millió forintot. Bérelni sem feltétlenül olcsó, a drágább fedett autóbeállók áráért akár már egy garzont is lehetne bérelni.

A Budapesti Értéktőzsde idén is folytatta a hagyományt, és ismét összegyűjtött ötven magyar sikertörténetet. A sorozatban kilencedik kiadvánnyal immár 450 cégre nőtt a BÉT50-esek klubja.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe ismét felülteljesítő volt a héten. A BUX csütörtöki a történelmi csúcsát is megdöntötte. A vezető részvények felemás eredményeket értek el.