Egyre nehezebb az alkudozás a magyar ingatlanpiacon

Egyre nehezebb az alkudozás a magyar ingatlanpiacon

Az eladók jelentős hányada csak konkrét vevő láttán hajlandó az átlagot meghaladó árengedményre, de erre is egyre kevesebb az esély. Mindhárom használt ingatlantípus esetében csökkent az árengedmény mértéke.

Az egyre nagyobb lendületet kapó magyarországi ingatlanpiacon romlottak a vevők esélyei az alkura, mindhárom használt szegmensben abszolút értékben és arányait tekintve is jelentősen visszaesett az elérhető árengedmény mértéke az Otthon Centrum legfrissebb elemzése szerint. Az ingatlanközvetítő adatai alapján 2024 első felében a használt házak teljes árengedménye országos átlagban 12,4 százalék volt, a téglalakások árából 6,9, míg a panelekéből 5,9 százalékot engedtek az eladók.

Mindhárom használt szegmensben jelentősen csökkent az árengedmény mértéke a tavalyi évhez képest – emelte ki Soóki-Tóth Gábor. Az Otthon Centrum elemzési vezető hozzátette, hogy a házak esetében ez 1,2 százalékos mérséklődést jelent, míg a lakásoknál 2 százalékos, a panellakásoknál pedig 3 százalékos az alku átlagos csökkenése. Nem meglepetés azt sem, hogy ezzel párhuzamosan a szerződéskötéskori árengedmény mértéke is visszaesett. A családi házaknál 8-ról 7,2 százalékra, a lakásoknál 3,4 százalékra, míg a panelek esetében 3,7 százalékra.

A panellakások árengedménye országosan 5,9 százalék volt az idei év első hat hónapjában, ami azt jelenti, hogy ennél az ingatlantípusnál lehet a legkevesebbet alkudni. A legszerényebb árengedményt a hat régióközpontban tudják elérni a vevők idén, ezeken a településeken a teljes árengedmény 5,2 százalék. Ezzel szemben Budapesten 5,4 százalékos az alku mértéke, mely érték nem különbözött a városrészek között. A kisebb városokat mindez kevésbé jellemezte: a megyei jogú települések többségében 7,5, Pest vármegyében 8,1, míg a kisebb vidéki városokban elért 9,7 százalékos alku arról árulkodik, hogy a panellakások iránti kereslet elsősorban a nagyvárosokban élénkült.

Valamivel jobb a helyzet a téglalakás esetében, ahol átlagosan 6,9 százalékot engedtek az eladók az árakból az első hat hónapban. A főváros pesti oldalán, az agglomerációban és a megyei jogú városokban 6,9-7,9 százalék közötti sávban ingadozik az átlag. Budán azonban kevesebbet, csak 5 százalékot engednek az eladók. A kisebb városokban, valamint községekben továbbra is 12 százalék az alku mértéke, ami egyúttal azt is jelzi, hogy a piaci mozgás elsősorban a nagyvárosokban és közvetlen környezetükben erőteljes.

A használt házaknál idén 12,4 százalékra mérséklődött a teljes árengedmény mértéke: a nagyobb városokban az átlagnál kisebb, a kisebb településeken viszont az átlagnál magasabb alku jellemző. A téglalakásokhoz hasonlóan ebben a szegmensben is a budai térségben lehet a legkevesebbet alkudni, mindössze 10,1 százalékot. A régióközpontokban már 10,6, Pest vármegyében 10,8 százalék a középérték. A külső pesti kerületekben és a kisebb városokban 12,5 százalékos alku mondható átlagosnak. Átlag feletti érték a megyei jogú városokban fordult elő 13,8 százalékkal, míg a községekben ezt is jócskán meghaladva 17,9 százalékos az árengedmény.

A legfrissebb adatok értékelése kimutatta, hogy a meghirdetett ingatlanok árát időközben maguk az eladók csökkentik a gyorsabb értékesítés reményében, míg az árengedmény másik részét a vásárlók alkudják ki konkrét ajánlattétel esetén – fejtette ki az alku folyamatát Soóki-Tóth Gábor. A szakértő hozzátette azt is, hogy a szerződéskötés során az árengedmény mértéke a használt házaknál átlagosan 7,2 százalék, a paneleknél 3,7, míg a téglalakásoknál 3,4 százalék, vagyis a vevők ajánlatára országos átlagban ennyit engedtek az eladók az árból. Ugyanezek a számok a téglalakások esetében a teljes árengedmény 50 százalékát, a panellakások, valamint házak esetében a teljes alku 60 százalékát tették ki, vagyis utóbbi kettőnél a nagyobb árengedményt a vevők konkrét ajánlattétel esetén érték el.

A tavalyi magas infláció miatt idén a biztosítók jellemzően 3 és 19 százalék közötti indexálást javasoltak ügyfeleiknek. Az indexálás célja, hogy a megtakarítás értéke ne csökkenjen. Nem minden szolgáltató ajánl választási lehetőséget.

A már meglévő drosztok harmadát még idén felújítaná a Budapesti Közlekedési Központ. A taxiügyintézéssel kapcsolatos feladatok 2024 elején kerültek a BKK-hoz.