Az ingatlanpiac is jelentősen hozzájárulhat az ökológiai lábnyom csökkentéséhez, ehhez elég lenne a már meglévő tudást, illetve szakértelmet jobb hatásfokkal alkalmazni a mindennapok gyakorlatában – derült ki az Otthon Centrum legfrissebb felmérésének eredményeiből. Az Energetikai Iránytű a tavalyi év második félévében tulajdonost váltott ingatlanok adatai alapján vizsgálta a hazai lakásállomány ökológiai lábnyomát. Lényegében azt, hogy a szektornak mekkora földre, mennyi vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez, ami az ingatlanpiacra vetítve leegyszerűsítve azt jelenti, hogy egy háztartás energiafelhasználása milyen módszerekkel csökkenthető.
„A legzöldebb energia a fel nem használt energia” – emelte ki az egyik alaptételt Tóth Csaba, az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója, aki szerint a pazarló, fölöslegesen elhasznált energia duplán fáj: nemcsak a számlát fizető tulajdonosnak, de a környezetnek is. A ház fűtésének korszerűsítése modern energiafokozatú kazánnal, vagy akár a fűtés kiváltása napelemmel, geotermikus energiával, illetve az ingatlan és a nyílászárók szigetelése egyaránt jelentősen hozzájárul az energiapazarlás csökkentéséhez.
A régiók szerinti szén-dioxid kibocsátást összegző adatbázis földrajzi eloszlása nem volt egyenletes – az ingatlanok kétharmada Közép-Magyarországon helyezkedett el (60,6 százalék), majd a Közép-Dunántúl (12,9 százalék), és az Észak-Magyarország régió (2,6 százalék) következett – de az eredmény a korábbi tanulmány megállapításait igazolta.
A legmagasabb, legkedvezőtlenebb átlagérték Észak-Alföld régióban mutatkozott az ingatlanok átlag fajlagos hőveszteség tényezője, valamint az összesített energetikai jellemzők átlagértéke terén is. Ugyanakkor az értékek némi javulást mutattak az előző félévhez viszonyítva. A régiók közötti sorrend kis mértékben változott, 2023 II. félévében a második legkedvezőtlenebb mutatókkal a Dél-Alföld és holtversenyben az Észak-Magyarország régióban tanúsított ingatlanok rendelkeztek. A legkedvezőbb mutatókkal az első félévben a Nyugat Dunántúl régióban értékesített ingatlanok, valamint a Közép-Magyarország régió ingatlanai rendelkeztek, a második félévben viszont a Dél-Dunántúl került dobogós helyre Közép-Magyarországgal vállvetve.
Az ingatlanszakértő hozzátette, hogy minden ingatlan esetében egyedileg határozták meg a becsült légköri szén-dioxid kibocsátást. Az OCS PEI értéke a 2023 második félévi tanúsítások alapján a főváros budai kerületeiben volt a legalacsonyabb, a tavaly első félévi 72,2 százalékhoz képest a második félévben kedvezőtlenebb, 88,7 százalékos értékkel. A belső kerületekben, a régióközpontokban rosszabb volt az index értéke, míg a községekben látványos javulás volt megfigyelhető, azaz korszerűbb, jobb állapotú ingatlanokat vásároltak az előző félévhez képest. A lakásállomány településtípusok szerinti mintázata szerint az OCS PEI index elsősorban a lakásállomány típusától függ. A fővárosban, valamint a nagyvárosokban, ahol az OCS PEI index országos átlagnál kedvezőbb értéket mutat, túlsúlyban vannak a többlakásos lakóépületek. Ezzel szemben a kisebb városokban, községekben és az agglomerációban, ahol a családi házak túlsúlya jellemző, az OCS PEI index értéke magasabb az országos átlagnál.
Településtípusok szerint minél inkább az alacsonyabb jogállású települések felé haladt a mintázat, annál inkább túlsúlyban voltak a házak és annál inkább nőtt az OCS PEI index értéke. Ugyanakkor az épületek kora is meghatározó és természetesen a rangsort befolyásolja, hogy az adott időszakban milyen összetételben történtek adás-vételek, milyen minőségű, korú és jellegű ingatlanok kerültek bele a vizsgálati mintába
– részletezte Tóth Csaba, hozzátéve, hogy azt is vizsgálták, hogy az OCS PEI index és az ingatlanok alapterülete, illetve fajlagos ára miként viszonyul egymáshoz. Továbbra is igaz, hogy bár a geometriai jellemzőknek van jelentősége az energiahatékonyság szempontjából, de a kisebb és a nagyobb alapterületű ingatlanok egyaránt lehetnek energiahatékonyak és pazarlók is. Sok múlik azon, hogy milyen a műszaki állapot, készült-e utólagos hőszigetelés, korszerűsítették-e az épületgépészetet.
A hazai ingatlanpiacra jellemző, hogy nagyobb számban cseréltek gazdát kisebb alapterületű ingatlanok, ezzel együtt a tanulmány kimutatta: nem mondható, hogy a kisebb alapterület energetikai szempontból egyértelműen előnyt jelent, hiszen számos egyéb tényező is befolyásolja, hogy összességében mennyire kedvező egy ingatlan energiafelhasználása és szén-dioxid kibocsátása.
A szakértő szerint az ugyanakkor kimutatható volt, hogy az OCS PEI index értékének csökkenésével a négyzetméterár nő, az ilyen besorolású ingatlanok jellemzően magasabb áron keltek el. Emellett más tényezők, az elhelyezkedés, az ingatlan minőségi állapota, típusa, valamint az építéstechnológia és a fűtés módja is befolyásolja az ár alakulását.
Ahogy emelkedik az ár, egyre inkább megjelennek a hőszivattyús, megújuló energiával működő otthonok, miközben a rossz hatékonyságú fűtési és építési módokkal rendelkező ingatlanok nem érik el ezt az árszintet
– zárta gondolatait meg Tóth Csaba.
