Budapesten a téglalakások havi bérleti díja 260 ezer forint volt az év első tíz hónapjában, ami 10,5 százalékkal haladja meg a tavalyi átlagot. Ezzel szemben a legnagyobb vidéki városokban átlagosan 170 ezer forintért béreltek lakást, ami viszont csak 1,8 százalékkal magasabb a tavalyi átlagnál- igaz, ott éppen tavaly volt hasonló mértékű áremelkedés – derült ki az Otthon Centrum legfrissebb elemzéséből.
Az ingatlanközvetítő portál hálózatának közreműködésével bérbe adott lakások árrekordere a főváros két kerülete, ahol a 300 ezer forintnál is magasabb az átlagos bérleti díj. A csúcstartó a II. kerület, 350 ezer forinttal, az V. kerületben pedig 325 ezer forint a bérlemények átlagos havi díja. A legtöbb budai és belvárosi kerületben ennél mérsékeltebb árak jellemzőek, ugyanakkor nem árt alaposan tájékozódni a döntés előtt, mivel jelentős különbségek alakultak ki a kerületek között.
Kosztolánczy György, az Otthon Centrum vezérigazgató kiemelte, hogy a népszerű XIII. kerületben 276 ezer, a III. kerületben 279 ezer forintos bérleti díj ugyancsak átlag feletti árszint, ellenben az egyetemek közelében elhelyezkedő XI. kerületben 260 ezer, a vele szemben található IX. kerületben 240 ezer forint volt a havi bérleti díj az év első tíz hónapjában. Ennél is olcsóbb a VII. és VIII. kerület 220, illetve 210 ezer forintos átlaggal. Hozzátette, hogy egy év alatt a legtöbb kerületben emelkedtek a bérleti díjak (jellemzően 5-20 százalék között), például a kedvelt a IX. kerületben 5, a XI. kerületben 10, míg a XIII. kerületben már 14,5 százalékkal.
A lakásbérlésnél fontos mérlegelési pont, hogy egyedül vagy többen éri meg jobban az érintett ingatlant kivenni. Kifizetődő alaposan megfontolni a kérdést, mivel a több szobás bérlemény ugyan mindig drágább, de a bérleti díjat felezve, harmadolva sokat lehet spórolni ezzel a megoldással
– véli a szakértő.
Budapesten az egyszobás lakásokért átlagosan 178 ezer forintot kérnek, a kétszobásokért 241 ezer forintot, a háromszobásokért pedig 326 ezer forintot.
Tehát jobban megéri a közös bérlés, hiszen a kétszobás lakások esetében 120 ezer forint jut egy főre, míg a háromszobás lakás esetében 110 ezer forint, ami azt jelenti, hogy a közös bérleménnyel 50-60 ezer forintot lehet spórolni havonta
– emelte ki Kosztolánczy György, aki az egyedül élő vagy kisebb keresetből élőkkel rossz hírt is közölt, mivel idén a kisebb lakások drágultak nagyobb mértékben, így az egyszobás lakások esetében 18 százalékos áremelkedés áll szemben a két szobások 10,6, valamint a háromszobások 6,2 százalékos drágulásával.
A vidéki egyetemi városok között jelentős különbségeket láthatunk. Debrecen és Székesfehérvár 210 ezer forinttal a két legdrágább vármegyeszékhely, ezzel szemben Szegeden 170 ezer forint, Pécsen pedig csupán 120 ezer forint az átlagos havi bérleti díj.
A szakértő kifejtette, hogy a bérlemények szobaszáma a vidéki városokban is ármeghatározó tényező, ezért itt is felvetődhet a külön vagy egy��tt bérlés kérdésköre. A különbség azonban a fővárosinál kisebb, ugyanis a legnagyobb vidéki városokban a garzonok átlaga 125 ezer, a két szobásoké 160 ezer, a háromszobásoké 200 ezer forint körül alakult az év első tíz hónapjában.
Bérleti díjon spórolni azonban nemcsak a közös bérléssel, hanem egy panellakás választásával is lehet. Ennek az ingatlantípusnak a bérlése Budapesten és a vidéki városokban egyaránt olcsóbb a téglalakásokénál, és minél nagyobb lakásról van szó, annál jelentősebb az árelőnye a házgyári technológiával épült bérleménynek.
A panellakások bérleti díja a fővárosban 200 ezer forint körül alakul, ami a belvárosban és Budán néhány ezer forinttal magasabb, a külső pesti kerületekben néhány ezer forinttal alacsonyabb, míg a vidéki városokban 150 ezer forint az átlag. A garzonok ennél kedvezőbbek: a háromszobások drágábbak, de a fővárosi átlagérték 230 ezer forint, ami kereken 100 ezer forinttal kedvezőbb a téglalakásnál, míg a vidéki városok esetében a két ingatlantípus között 70 ezer forint a differencia a panel javára.
