Ahogy arra előzetesen számítani lehetett, év elején magasabb sebességfokozatba kapcsolt a lakások árának emelkedése Budapesten és országos szinten egyaránt. A különböző országrészek között azonban markán s eltérések is látszanak az ingatlan.com januári lakásárindexe alapján. A kínálati árak alakulása valós időben mutatja a lakóingatlanok árának változását, a lakásárindexe pedig hosszabb távon is a hivatalos adatokkal összhangban jelzi a trendeket. Az elemzés ismerteti azt is, hogy a Budapesten és a nagyobb városokban mi az olcsóbb ingatlanok lélektani árhatára, vagyis hol húzódik meg az az árszint, aminél az eladó lakások és házak negyede olcsóbb.
Januárban az országos lakáspiacon 1,6 százalékkal emelkedtek az árak az előző hónaphoz képest, ami a decemberi 0,8 százalékos drágulás duplája. Éves szinten a lakásárak emelkedése megközelíti a 10 százalékot, egészen pontosan 9,4 százalékot tesz ki, ami gyorsulást jelent a decemberi 7,8 százalékos ütemhez képest. Év elején a lakások átárazódása egy élénkülő piacon az utóbbi évek tapasztalatai alapján természetes folyamatnak számít, ám az idén több ezer befektetési célú vásárló visszatérése extra keresletet és drágulást eredményezett, elsősorban a nagyvárosok lakáspiacain érvényesül
– részletezte ez év eleji változásokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A 9,4 százalékos országos áremelkedésen belül jelentős eltérések vannak a különböző országrészekben. Budapesten az éves árnövekedés eléri a 12 százalékot, a Debrecent is magában foglaló Észak-Alföld régió pedig ennél is lendületesebb, 13 százalékos drágulást mutatott az év első hónapjában. Ezzel szemben a budapesti agglomerációt lefedő Pest vármegye csupán 5 százalékos növekedést produkált. A szakértő szerint ez a tempó az év során változhat, mivel a befektetői aktivitás miatt a fővárosi árak tovább emelkedhetnek, és a saját célra vásárlók egy része inkább és agglomerációs övezetek felé indulhat el.
Az ingatlanközvetítő portál elemzése szerint a fővárosban a használt lakások átlagos négyzetméterára 1,17 millió forintnál járt február elején, míg az új építésűeké 1,51 millió forint volt. A legolcsóbb budapesti használt lakások lélektani árhatára 903 ezer forint volt, mivel az összes eladó használt lakóingatlan negyede ennél alacsonyabb áron került piacra.
A legdrágább városrész továbbra is az V. kerület, ahol a használt lakások átlagos négyzetméterára megközelíti a 2 millió forintot. Ebben a kerületben az eladó lakások legolcsóbb negyedénél is 1,5 millió forint a lélektani árhatár négyzetméterenként.
A széles kínálatot nyújtó kerületek közül a XIII.-ban az összes eladó használt lakás esetében 1,44 millió forint az átlagos négyzetméterár, a legolcsóbb negyedénél viszont 1,2 millió forint alatti ez az árszint. A XI. kerületben pedig 1,3 millió forint a teljes városrészre vetített átlag, míg az olcsóbb árkategóriában legfeljebb 1,1 millió forinttal találkozhatnak a vevők. Emellett hat kerületben, a XV.-ben, a XVII.-ben, a XVIII.-ban, XX.-ban, XXI.-ben és XXIII.-ban a választék legolcsóbb negyedét adó lakóingatlanoknál 700 ezer forint alatt marad a négyzetméterár.
A vármegyeszékhelyek közül az áremelkedésben is élen járó Debrecenben a használt lakások 882 ezer forintos átlagos négyzetméterárral szerepelnek a kínálatban, a legalacsonyabb áron elérhető társaik esetében 702 ezer forint a lélektani árhatár. Győrben az előbbiek 824 ezer forintos árával szemben az olcsóbb lakóingatlanokért legfeljebb 643 ezer forintot kérnek az eladók. Szegeden 792 ezer az átlagos négyzetméterár, az olcsóbbak árszintje pedig 647 ezer forintnál alacsonyabb.
