Az elmúlt másfél évszázad legextrémebb júliusa volt az idei

Az elmúlt másfél évszázad legextrémebb júliusa volt az idei

Nem csupán az elmúlt 154 év legmelegebb júliusa volt a 2024-es a HungaroMet friss elemzése alapján, hanem a hetedik legszárazabb július is volt az idei.

Az elmúlt 154 év legszokatlanabb júliusa volt az idei: a legmelegebbnek és a hetedik legszárazabbnak adódott – írta a HungaroMet a honlapján közölt tanulmányban. Az elemzésben azt vizsgálták, hogy a júliusi középhőmérséklet és csapadékösszeg országos átlaga együttesen mennyire volt extrém az elmúlt 154 év júliusai között. (A júliusok hőmérsékleteinek szélsőségességét, valamint a csapadékokét, illetve a hőmérséklet és csapadék együttes szélsőségességét vetették össze, és minél nagyobb lett ez az index, annál szélsőségesebb, extrémebb volt a hónap.) Azért 154 adatait vizsgálták, mert a HungaroMetnek, illetve elődeinek 1871-ig visszamenőleg vannak adatai.

A tanulmány szerint a legmelegebb július az idei volt (a középhőmérséklet 24,53 Celsius-fok volt), a leghidegebb pedig az 1913-as (mindössze 17,26 Celsius-fokos országos átlaghőmérséklettel). Ennek oka az volt, hogy Európában több évig tartó lehűlés következett be az 1912. június 6-ai, alaszkai Novarupta-Katmai vulkánkitörés miatt.

A legszárazabb július 1952-ben volt, akkor mindössze 13,83 milliméter esett, 2024-ben ez 22,23 milliméter volt. A legcsapadékosabb július az 1878-as, amikor 173,71 milliméter eső esett.

Az elemzés szerint az idei július volt az elmúlt 154 év legextrémebbike, vagyis a hőmérséklet és csapadék együttes elemzése alapján a legszélsőségesebb, az extremitást pedig a kiugróan magas hőmérséklet és az alacsony csapadékösszeg okozta. A HungaroMet elemzése azt is vizsgálta, hogy melyik volt a második legextrémebb július, ez pedig az 1984-es július lett, amelyben a havi átlaghőmérséklet 18,51 Celsius-fok volt, a csapadék pedig 31,51 milliméter, vagyis az egy nagyon hideg és nagyon száraz július volt. A tanulmány szerint ez jó példa arra, hogy vannak olyan szélsőségek, amelyek egy dimenzióban – például csapadék vagy hőmérséklet vonatkozásában – nem látszanak, de több dimenzióban – a csapadékot és hőmérsékletet együtt értékelve – már igen.

Emlékeztettek: csak egyetlen hónap adódott melegebbnek mint 2024. júliusa, ez pedig 1992. augusztusa volt, ezért megvizsgálták, hogy vajon az a hónap volt-e a szokatlanabb, vagy az idei július. Az elemzés szerint sokkal szokatlanabb volt az 1992-es év augusztusa, ugyanis ahhoz a nagy meleg mellett rendkívüli szárazság is kapcsolódott.

Azt is megvizsgálták, melyik hónap volt a 154 év alatt – mind a 12 hónapot vizsgálva – a legszokatlanabb. Az elemzés szerint ez 1965. októbere, amely a legszárazabb és az átlagnál sokkal hűvösebb október volt. 1965-ben egyébként a legszárazabb október után a legcsapadékosabb november következett.

Az elemzés szerint nem csak 2024 júliusa volt extrém hónap a hőmérsékletet és csapadékot együttesen vizsgálva, hanem az első hét hónap átlaghőmérséklete és csapadékösszege is. Az első hét hónap átlaga az 1991-2020-as évek 10,75 Celsius-fokos átlagához képest is 2,92 Celsius-fokkal melegebb volt, az 1871-1900-as évek 9,26 Celsius-fokos átlagához képest pedig több mint 4,4 fokkal, miközben az átlagnál kevesebb eső esett az első hét hónapban.

Egy év alatt 17 százalékkal drágult a garázsok átlagára Magyarországon, ezzel elérve a 9 millió forintot. Bérelni sem feltétlenül olcsó, a drágább fedett autóbeállók áráért akár már egy garzont is lehetne bérelni.

A Budapesti Értéktőzsde idén is folytatta a hagyományt, és ismét összegyűjtött ötven magyar sikertörténetet. A sorozatban kilencedik kiadvánnyal immár 450 cégre nőtt a BÉT50-esek klubja.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe ismét felülteljesítő volt a héten. A BUX csütörtöki a történelmi csúcsát is megdöntötte. A vezető részvények felemás eredményeket értek el.