Rovatok

Abstract

A két héten át zajló ENSZ klímatárgyalások (COP27) ismét keserédes eredménnyel zárultak vasárnap hajnalban Sharm el-Sheikh-ben. Az éghajlatváltozás fő okozóival, a kőszén, kőolaj és földgáz kivezetésével kapcsolatban érdemi előrelépés nem történt Egyiptomban a tavaly Glasgow-ban született megegyezéshez képest.

Az energiapolitikai törekvések és az országok éghajlati kötelezettségvállalásai jelenleg nem fordítanak elég figyelmet az energiabiztonságra a változó éghajlatban.

Az elmúlt 50 év megfigyelései alapján a nyári meleg egyértelműen kitolódott augusztus közepéről szeptember elejére, de az őszi hónapok egy része is kimutathatóan melegszik.

A klímatechnológia olyan technológiák összessége, amelyek kifejezetten az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vagy a globális felmelegedés hatásainak kezelésére irányulnak.

A klímaváltozás miatt egyre gyarapodó és súlyosbodó szélsőséges időjárási események (például hurrikánok, áradások, aszály) és az olyan lassan kibontakozó folyamatok, mint a tengerszint emelkedése, egyre több elkerülhetetlen kárt és veszteséget okoznak a világban.

A pandémia miatti lezárások következtében, de az Európai Unió elérte a 2020-ra kitűzött céljait, azaz, 20 százalékkal csökkent az üvegházgáz-kibocsátás az 1990-es szinthez képest. Az eddigi törekvések ugyanakkor nem elegendőek ahhoz, hogy az EU 2050-re klímasemleges legyen.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) is hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás egyes hatásai már visszafordíthatatlanok, és muszáj alkalmazkodnunk. Azonban ezt is csinálhatjuk rosszul is.

Egy friss tanulmány szerint az erősödő globális felmelegedés egyre veszélyesebb közelségbe hozza az éghajlati fordulópontokat, mint például a grönlandi jégtakaró összeomlása, a trópusi korallzátonyok pusztulása, a permafroszt felolvadása vagy a Golf-áramlat leállása.

Egy ma született gyermek várhatóan átlagosan 6,8-szor több hőhullámot, 2,6-szor több aszályt és 2,8-szor több árvizet fog átélni élete folyamán, mint a nagyszülei. Az éghajlatváltozás számlájára számos megbetegedés írható, melyek 88 százaléka az 5 évnél fiatalabbaknál fordul elő.

Viszonylag kevés információ van arról, hogy a magyarországi cégek miként vélekednek a klímaváltozásról, illetve, hogy tesznek-e valamit az elkerülhetetlen hatások kivédésére.

A pandémia, a klímaváltozás és az élelmiszerárak emelkedése miatt egyre népszerűbb az önellátás Bécsben. Az osztrák főváros lakóinak 30-35 százaléka termeszt valamilyen zöldséget vagy fűszernövényt az erkélyén. A haladó kerttulajdonosok pedig kaszára cserélik a fűnyírót.

A 13-25 éves korosztály túlnyomó többségét napi szinten foglalkoztatják a klímaváltozás kérdései, 90 százalékuk állítja, hogy kifejezetten szorongást él meg a témával kapcsolatban.

Nem csupán a katonai konfliktusokkal, hanem az éghajlatváltozással is felvenné a harcot a NATO. A katonai tömb első körben saját tevékenységét szeretné zöldíteni.

Három hazai egyetem együttműködésében készült tanulmány szerint az európai gabonatermés jelenleg Északkelet-Európában nő a legdinamikusabban. Az északi térség gabonaféléi ugyanis viszonylag kevéssé érzékenyek az éghajlatváltozásra, a keleti régió korábban viszonylag elmaradt gazdaságai pedig gyorsan tudnak növekedni.

Miközben a súlyos humanitárius katasztrófát okozó orosz-ukrán háború felgyorsíthatja a fosszilis tüzelőanyagokról való gyorsabb átállást, Kelet-Közép-Európában egyértelmű visszaesést mutat a klímaszkepticizmus.

Egy olimpia vagy világbajnokság egy nagyváros kibocsátásaival vetekszik, így a nagy sportrendezvények és világesemények nemcsak elszenvedői, de okozói is a klímaváltozásnak, ezért azok lebonyolításán változtatnunk kell. A hőhullámok, egyéb szélsőséges időjárási események és a légszennyezés is egyre inkább megnehezítik a szabadtéri sportolás kedvelőinek az életét. Bizonyos hőmérséklet felett a szabadtéri sport kifejezetten egészségtelenné vagy akár veszélyessé is válhat.