Rovatok

Abstract

Rendkívüli hőség, rég nem látott aszály, meleg rekordok és villámárvizek is jellemezték 2022-t. Az időjárási szélsőségek a klímaváltozás jelei. Nehéz lenne hozzászokni ezekhez, de a megelőzését tenni még nem késő.

Bár a lakosság döntő többsége nyitott lenne a környezettudatosabb életmódra, az egyének esetében továbbra is az anyagi helyzet és a saját döntések a mérvadóak.

Világszinten és Magyarországon az ötödik, Európát tekintve a valaha volt második legmelegebb év lett 2022. A tűzesetek magas száma és a hosszú aszályos időszak is ennek tudható be.

Ausztria fővárosa a részvételi eljárás egy újfajta formáját próbálta, melynek keretében kész tervek helyett három kerület lakóival közösen dolgozták ki, miként tehetik még zöldebbé, a klímaváltozásnak ellenállóbbá a környéküket.

Az elmúlt néhány hétben rendkívüli hideg idő csapott le az Egyesült Államokra. A brutálisan zord időjárás nemcsak áramszüneteket és autópálya-lezárásokat okozott, hanem rengeteg halálos áldozatot is követelt.

Bár a sarkvidéki jégtakaró olvadását sokan a tengerszint emelkedésével kötik össze, számos más problémát is okozni fog, ha nem tudjuk időben megfékezni a folyamatot.

Az elmúlt fél évszázad adatsorai alapján az őszi csapadékösszeg csaknem 20 százalékkal emelkedett országos szinten. Immár szeptembert tekinthetjük a legcsapadékosabb hónapnak hazánkban.

Egyedülálló, országos erdőtelepítő akciót indít a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, amely három nemzeti parkkal összefogva Magyarország három pontján, közel félszáz hektáron hoz létre új erdőket.

Napjaink kihívásai, az éghajlatváltozás, járványok és a társadalmi konfliktusok jelentős kockázatot jelentenek az élelmiszerbiztonságra. Ráadásul az orosz-ukrán háború destabilizálta a globális mezőgazdasági piacokat.

A két héten át zajló ENSZ klímatárgyalások (COP27) ismét keserédes eredménnyel zárultak vasárnap hajnalban Sharm el-Sheikh-ben. Az éghajlatváltozás fő okozóival, a kőszén, kőolaj és földgáz kivezetésével kapcsolatban érdemi előrelépés nem történt Egyiptomban a tavaly Glasgow-ban született megegyezéshez képest.

Az energiapolitikai törekvések és az országok éghajlati kötelezettségvállalásai jelenleg nem fordítanak elég figyelmet az energiabiztonságra a változó éghajlatban.

Az elmúlt 50 év megfigyelései alapján a nyári meleg egyértelműen kitolódott augusztus közepéről szeptember elejére, de az őszi hónapok egy része is kimutathatóan melegszik.

A klímatechnológia olyan technológiák összessége, amelyek kifejezetten az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vagy a globális felmelegedés hatásainak kezelésére irányulnak.

A klímaváltozás miatt egyre gyarapodó és súlyosbodó szélsőséges időjárási események (például hurrikánok, áradások, aszály) és az olyan lassan kibontakozó folyamatok, mint a tengerszint emelkedése, egyre több elkerülhetetlen kárt és veszteséget okoznak a világban.

A pandémia miatti lezárások következtében, de az Európai Unió elérte a 2020-ra kitűzött céljait, azaz, 20 százalékkal csökkent az üvegházgáz-kibocsátás az 1990-es szinthez képest. Az eddigi törekvések ugyanakkor nem elegendőek ahhoz, hogy az EU 2050-re klímasemleges legyen.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) is hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás egyes hatásai már visszafordíthatatlanok, és muszáj alkalmazkodnunk. Azonban ezt is csinálhatjuk rosszul is.

Egy friss tanulmány szerint az erősödő globális felmelegedés egyre veszélyesebb közelségbe hozza az éghajlati fordulópontokat, mint például a grönlandi jégtakaró összeomlása, a trópusi korallzátonyok pusztulása, a permafroszt felolvadása vagy a Golf-áramlat leállása.

Egy ma született gyermek várhatóan átlagosan 6,8-szor több hőhullámot, 2,6-szor több aszályt és 2,8-szor több árvizet fog átélni élete folyamán, mint a nagyszülei. Az éghajlatváltozás számlájára számos megbetegedés írható, melyek 88 százaléka az 5 évnél fiatalabbaknál fordul elő.