Energiatakarékosabbak lennének a magyarok, de a húsról nem mondanak le

Energiatakarékosabbak lennének a magyarok, de a húsról nem mondanak le

Bár a lakosság döntő többsége nyitott lenne a környezettudatosabb életmódra, az egyének esetében továbbra is az anyagi helyzet és a saját döntések a mérvadóak.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) legutóbbi értékelő jelentése szerint egyéni cselekvések a globális kibocsátást akár 40-70 százalékkal csökkenthetik az évszázad közepére, de csak akkor, ha ezt rendszerszintű változások is segítik. Az egyéni szintű cselekvésekre egyelőre még nem vonatkoznak szabályozó erejű előírások.

Az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézetének munkatársai kutatásukban arra keresték a választ, hogy a magyar lakosság mely területeken és milyen mértékben tervezi környezettudatosabbá tenni a saját életét a közeljövőben – számolt be róla a Másfélfok. A vizsgálat fókuszában hétféle, mindenki számára elérhető és kivitelezhető, környezetszennyezést csökkentő cselekvéstípus (energiatakarékosság; kevesebb hulladék termelése; dolgok megjavítása/megjavíttatása; vásárlásnál környezetbarát termékek előnyben részesítése; környezetbarátabb közlekedés; környezetbarátabb ruházkodás; kevesebb állati eredetű táplálék fogyasztása) állt.

A kutatás arra fókuszált, hogy a válaszadók a hétféle cselekvéstípushoz kapcsolódó területek melyikén terveznek változást a következő egy évben annak érdekében, hogy környezettudatosabban éljenek.

A felmérés eredményei alapján a szándékokra vonatkozó eredmények közül a legörvendetesebb, hogy a magyar felnőtt lakosságnak csupán az 5,2 százaléka nem tervezi semmilyen területen környezettudatosabbá tenni az életét egy éven belül (a reprezentatív felmérést adatfelvétele 2022-ben történt).

Azaz Magyarországon gyakorlatilag szinte minden felnőtt emberben megvolt a szándék arra, hogy környezet- és klímabaratábban éljen.

Érdekes megnézni azt is, hogy milyen sorrendben választották a felsorolt lehetőségeket a felmérésben résztvevők. A listát magasan vezeti az energiatakarékosság (kevesebb áram, gáz, víz használata), méghozzá a többi lehetőségnél jelentősen gyakoribb előfordulással. Jól tükrözi a magyarországi régiók közti különbséget, hogy leginkább a közép-magyarországi válaszadók tervezték csökkenteni az energiafogyasztásukat, legkevésbé pedig az észak-magyarországi válaszadók mutattak tendenciát erre. Az erre a kérdésre adott válaszok között az energiatakarékosság változóhoz tartozó eltérés az egyetlen régiók közti, statisztikailag jelentős különbség is egyben.

A válaszokból összeállított képzeletbeli dobogó második és harmadik fokán is olyan cselekvéseket találunk (hulladékcsökkentés, dolgok megjavítása), melyek kis körültekintéssel egyszerre lehetnek környezet- és pénztárcakímélők. Azaz a magyar lakosság azokat az környezetbarát megoldásokat részesíti előnyben, amelyek anyagi megtakarítással is együtt járnak.

A negyedik helyre a környezetbarátabb termékek vásárlása került, az ötödik helyen pedig a környezetbarátabb közlekedés végzett. A lista utolsó helyén a környezetbarátabb ruházkodás és a kevesebb állati eredetű táplálék fogyasztása áll. Ezeken a területeken a magyar lakosság alig több mint ötöde szeretne változást az életében.

A Másfélfok összegzése alapján a magyar lakosság már a rezsicsökkentés szabályainak módosítása előtt is nyitott volt az energiatakarékosságra, nagyobbik részük könnyen megvalósítható lépésnek tartotta az, emiatt leginkább ezen a területen tervezte, hogy környezetudatosabbá teszi az életmódját. Ugyanakkor a feltárt regionális különbségek arra is felhívják a figyelmet arra, hogy az energiatakarékosság lehetősége nagymértékben függ a társadalmi helyzettől. Emiatt nem is várható el minden társadalmi csoporttól az energiafogyasztás drasztikus csökkentése, hiszen fogyasztásunk mérséklése nem mehet az egészség rovására.