Az étrendváltást is bevethetjük a klímaváltozás ellen

Az étrendváltást is bevethetjük a klímaváltozás ellen

Napjaink kihívásai, az éghajlatváltozás, járványok és a társadalmi konfliktusok jelentős kockázatot jelentenek az élelmiszerbiztonságra. Ráadásul az orosz-ukrán háború destabilizálta a globális mezőgazdasági piacokat.

A változó éghajlat és a szélsőséges időjárási események fokozódása mellett a társadalmi és gazdasági hatások is jelentős kockázatot jelentenek az élelmiszer-biztonságra. Szomorú példa erre az Ukrajnában zajló háború, mely nagy hatással volt a globális élelmiszerellátásra, hiszen Oroszország és Ukrajna az árpa, a búza, a kukorica, a napraforgómag és a repce fontos termelői és exportőrei – adott képet a jelenleg is tapasztalható helyzetről a Másfélfok elemző cikke.

Az írás ismertette, hogy a két hadban álló fél együttesen a világ napraforgóolaj- és búzaexportjának 64 százalékát, illetve 28 százalékát adták 2021-ben. Emellett Oroszország a műtrágya jelentős termelője és exportőre, 2021-ben a világ műtrágyaexportjának csaknem 20 százalékát adta.

Létezik klímabarát étrend?

Az elemzés szakfolyóiratok cikkeivel támasztja alá, hogy a szélsőséges időjárási eseményekhez, a koronavírus-járványhoz és az orosz–ukrán konfliktushoz kapcsolódó válságok súlyos problémákat tártak fel a globális élelmiszerellátási lánc függőségi viszonyaiban. Az állati eredetű termékek fogyasztása az Európai Unió lakosságának étrendjében már jelenleg is jóval nagyobb arányban van jelen, mint az ajánlott egészséges étrendek esetén, ráadásul káros hatással van a környezetre.

Ez utóbbi problémát orvosolhatja az EAT-Lancet ajánlásban megfogalmazott, a köznyelvben Lancet-diétaként ismert étrend. Az erre való áttérés az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban szinte teljesen kompenzálná a háború által okozott terményhiányt, miközben 4,1 giga köbméterrel csökkentené évente a kékvíz (azaz a felszíni és felszín alatti édesvíz) felhasználást, 0,22 gigatonnával az üvegházhatású gázkibocsátást, valamint 17,4 gigatonna széndioxid-egyenértékkel növelné a természetes szénmegkötést.

Az ajánlás figyelembe vételével egy nagyjából 2500 kcal energiatartalmú napi étrend állítható össze, ami fedezi egy fizikailag aktív felnőtt ember energiaigényét és megvan benne minden szükséges tápanyag a szervezet számára, valamint elegendően laktató.

Az aszályokkal is meggyűlhet a bajunk

Mivel sok régió az esővel táplált mezőgazdaságra támaszkodik, az aszály a terméskiesés fő kockázata. Az éves időskálán kialakuló aszály mellett nagy a veszélye a villámaszálynak, ami néhány hét alatt kialakulhat.

Az aszály megszokott természeti veszély Magyarországon, idén nyáron a teljes művelésben lévő szántóföldek harmadára jelentettek aszálykárt a szárazság miatt,

ami a búza és a repce esetén 30-50 százalékos termésátlag csökkenéshez vezetett. A hazai kutatások alapján a súlyosan aszályos évek száma várhatóan tovább növekszik, ha nem mérsékeljük a globális kibocsátásokat.

Az aszálykár közvetve a húsiparra is kockázatot jelent. 2017-ben például az USA Montana államában, valamint Észak- és Dél-Dakotában villámaszály károsította a szarvasmarhák takarmányaként szolgáló növényeket, ami 2,6 milliárd dollár mezőgazdasági veszteséget okozott. A villámaszályok emellett növelhetik az erdőtüzek kockázatát, akadályozhatják a vízellátást és csökkenthetik a folyók vízhozamát, ami káros hatással van a helyi ökoszisztémákra.

Milyen előnyökkel járhat az étrendváltás?

A Másfélfok cikke bemutatta azt is, hogy a jelenleg megszokott étrendünkről az EAT-Lancet által ajánlott étrendre való átállás csökkenthetné a műtrágyafelhasználást, a vízfogyasztást és az üvegházhatású gázok kibocsátást is, ráadásul segíthetné a tartósabb és fenntarthatóbb mezőgazdasági- és élelmiszer-rendszerek kiépítését.

Ezen felül szintén előnyt jelent, hogy klímabarát célokra, például a természetes nyelők visszaállítására használható földterület is felszabadulhatna a mezőgazdasági területeken.

Az étrendváltás további előnyei között szerepel a járványok kisebb valószínűsége, a biológiai sokféleség csökkenésének lassítása és lehetséges visszafordítása, továbbá a jobb víz- és levegőminőség. Ugyanakkor mindez nem helyettesíti a nettó nulla üvegházgáz-kibocsátási célok megvalósítását, az energiahatékonyság nagy horderejű fejlesztését, valamint az éghajlatváltozás már elkerülhetetlen hatásaihoz történő alkalmazkodást.