Rovatok

Abstract

Az éghajlatváltozásra és az élhetőség javítására ad lehetséges választ a 15 perces városok elmélete. Ellenzői és támogatói egyaránt vannak. Már hazánkban is zajlanak hasonló várostervezések.

Az aeroszolok légközbe jutása rendkívül káros az egészségre, ugyanakkor a légköri pornak hűsítő hatása is van.

A városi növényzet arányának növelése és a meglévő zöldterületek helyreállítása szükséges és jó, azonban az átgondolatlan zöldítés dzsentrifikációs folyamatokat eredményezhet.

Nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy az emberi tevékenység által okozott klímaváltozás miatt csökkent a téli napok (amikor egész nap fagy) száma Magyarországon az elmúlt négy évtizedben.

Rendkívüli hőség, rég nem látott aszály, meleg rekordok és villámárvizek is jellemezték 2022-t. Az időjárási szélsőségek a klímaváltozás jelei. Nehéz lenne hozzászokni ezekhez, de a megelőzését tenni még nem késő.

Bár a lakosság döntő többsége nyitott lenne a környezettudatosabb életmódra, az egyének esetében továbbra is az anyagi helyzet és a saját döntések a mérvadóak.

Az orosz-ukrán háború kezdete óta 26 új cseppfolyósított földgáz (LNG) terminál létrehozását jelentették be az Európai Unióban. Elemzések szerint azonban ha a világ be akarja tartani a 1,5 Celsius-fokos klímacélt, akkor nincs szükség újabb beruházásokra.

Az elmúlt néhány hétben rendkívüli hideg idő csapott le az Egyesült Államokra. A brutálisan zord időjárás nemcsak áramszüneteket és autópálya-lezárásokat okozott, hanem rengeteg halálos áldozatot is követelt.

Bár a sarkvidéki jégtakaró olvadását sokan a tengerszint emelkedésével kötik össze, számos más problémát is okozni fog, ha nem tudjuk időben megfékezni a folyamatot.

Az elmúlt fél évszázad adatsorai alapján az őszi csapadékösszeg csaknem 20 százalékkal emelkedett országos szinten. Immár szeptembert tekinthetjük a legcsapadékosabb hónapnak hazánkban.

Az energiapolitikai törekvések és az országok éghajlati kötelezettségvállalásai jelenleg nem fordítanak elég figyelmet az energiabiztonságra a változó éghajlatban.

Az elmúlt 50 év megfigyelései alapján a nyári meleg egyértelműen kitolódott augusztus közepéről szeptember elejére, de az őszi hónapok egy része is kimutathatóan melegszik.

November 6-án kezdődik az ENSZ 27. klímacsúcsa az egyiptomi Sharm el-Sheikh-ben. Az elmúlt napokban publikált helyzetértékelő jelentések erős figyelmeztetést küldenek a tárgyaló feleknek arról, hogy amit eddig tettünk, az nem elégséges.

A klímaváltozás miatt egyre gyarapodó és súlyosbodó szélsőséges időjárási események (például hurrikánok, áradások, aszály) és az olyan lassan kibontakozó folyamatok, mint a tengerszint emelkedése, egyre több elkerülhetetlen kárt és veszteséget okoznak a világban.

A pandémia miatti lezárások következtében, de az Európai Unió elérte a 2020-ra kitűzött céljait, azaz, 20 százalékkal csökkent az üvegházgáz-kibocsátás az 1990-es szinthez képest. Az eddigi törekvések ugyanakkor nem elegendőek ahhoz, hogy az EU 2050-re klímasemleges legyen.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) is hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás egyes hatásai már visszafordíthatatlanok, és muszáj alkalmazkodnunk. Azonban ezt is csinálhatjuk rosszul is.

Egy friss tanulmány szerint az erősödő globális felmelegedés egyre veszélyesebb közelségbe hozza az éghajlati fordulópontokat, mint például a grönlandi jégtakaró összeomlása, a trópusi korallzátonyok pusztulása, a permafroszt felolvadása vagy a Golf-áramlat leállása.

Egy ma született gyermek várhatóan átlagosan 6,8-szor több hőhullámot, 2,6-szor több aszályt és 2,8-szor több árvizet fog átélni élete folyamán, mint a nagyszülei. Az éghajlatváltozás számlájára számos megbetegedés írható, melyek 88 százaléka az 5 évnél fiatalabbaknál fordul elő.