Rovatok

Abstract

Az atlétikai világbajnokság alatt tapasztalt hőhullám intő jel lehet arra, hogy az időjárási szélsőségek a sportolókat sem kímélik.

Az elmúlt hetekben sorra dőltek meg a hőségrekordok az ország különböző pontjain. A felmelegedésben a nagyvárosok még inkább érintettek lesznek.

Péntekről szombatra virradó éjjel szélrekorddal söpört végig a hidegfront Magyarországon. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint Budapesten megdőlt a napi szélrekord.

A megszokottnál intenzívebb esőzés drasztikus következményeket okozott hazánkban. Nem csupán az anyagi kár jelentős, emberéleteket is követelt a természeti katasztrófa.

Az éghajlatváltozásra és az élhetőség javítására ad lehetséges választ a 15 perces városok elmélete. Ellenzői és támogatói egyaránt vannak. Már hazánkban is zajlanak hasonló várostervezések.

Az aeroszolok légközbe jutása rendkívül káros az egészségre, ugyanakkor a légköri pornak hűsítő hatása is van.

A városi növényzet arányának növelése és a meglévő zöldterületek helyreállítása szükséges és jó, azonban az átgondolatlan zöldítés dzsentrifikációs folyamatokat eredményezhet.

Nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy az emberi tevékenység által okozott klímaváltozás miatt csökkent a téli napok (amikor egész nap fagy) száma Magyarországon az elmúlt négy évtizedben.

Rendkívüli hőség, rég nem látott aszály, meleg rekordok és villámárvizek is jellemezték 2022-t. Az időjárási szélsőségek a klímaváltozás jelei. Nehéz lenne hozzászokni ezekhez, de a megelőzését tenni még nem késő.

Bár a lakosság döntő többsége nyitott lenne a környezettudatosabb életmódra, az egyének esetében továbbra is az anyagi helyzet és a saját döntések a mérvadóak.

Az orosz-ukrán háború kezdete óta 26 új cseppfolyósított földgáz (LNG) terminál létrehozását jelentették be az Európai Unióban. Elemzések szerint azonban ha a világ be akarja tartani a 1,5 Celsius-fokos klímacélt, akkor nincs szükség újabb beruházásokra.

Az elmúlt néhány hétben rendkívüli hideg idő csapott le az Egyesült Államokra. A brutálisan zord időjárás nemcsak áramszüneteket és autópálya-lezárásokat okozott, hanem rengeteg halálos áldozatot is követelt.

Bár a sarkvidéki jégtakaró olvadását sokan a tengerszint emelkedésével kötik össze, számos más problémát is okozni fog, ha nem tudjuk időben megfékezni a folyamatot.

Az elmúlt fél évszázad adatsorai alapján az őszi csapadékösszeg csaknem 20 százalékkal emelkedett országos szinten. Immár szeptembert tekinthetjük a legcsapadékosabb hónapnak hazánkban.

Az energiapolitikai törekvések és az országok éghajlati kötelezettségvállalásai jelenleg nem fordítanak elég figyelmet az energiabiztonságra a változó éghajlatban.

Az elmúlt 50 év megfigyelései alapján a nyári meleg egyértelműen kitolódott augusztus közepéről szeptember elejére, de az őszi hónapok egy része is kimutathatóan melegszik.

November 6-án kezdődik az ENSZ 27. klímacsúcsa az egyiptomi Sharm el-Sheikh-ben. Az elmúlt napokban publikált helyzetértékelő jelentések erős figyelmeztetést küldenek a tárgyaló feleknek arról, hogy amit eddig tettünk, az nem elégséges.

A klímaváltozás miatt egyre gyarapodó és súlyosbodó szélsőséges időjárási események (például hurrikánok, áradások, aszály) és az olyan lassan kibontakozó folyamatok, mint a tengerszint emelkedése, egyre több elkerülhetetlen kárt és veszteséget okoznak a világban.