Nem történt nagy meglepetés, 2022-ben a világ top három legélhetőbb városa Bécs, Koppenhága és a dobogó alsó fokán megosztozva Zürich és Calgary lettek. Az ilyen rangsorok összeállításakor számos több tényezőt vesznek figyelembe, amelyek között szerepel a stabilitás (közbiztonság), az egészségügy, a kultúra és a környezet (ennek része az időjárás és a klíma), az oktatás, valamint az infrastruktúra. A fenti városok közös jellemzője, hogy nem sokmilliós óriásvárosok, tiszták és sok a zöldterület. Ezeken kívül a kulturális programokat, az egészségügyet, a közlekedési lehetőségeket, az oktatást vagy éppen a közbiztonságot emelték ki pozitívumként.
A Másfélfok elemző cikke emlékeztetett, hogy hasonló rangsorolást már Magyarországon is végeztek, melynek során az egészségügyet, a lakosság képzettségét, a foglalkoztatást és az ingázási mutatószámokat vették számításba.
2020-ban Budapest három kerülete került a dobogóra, az I., az V. és a XII. A fővárosi kerületeken kívül Eger és Veszprém került be a top 10-be (rendre a 6. és a 9. hely), az agglomerációból pedig Budaörs és Szentendre jutott a legélhetőbb 20 város közé.
A Takarék Index 2021-es rangsora szerint is Budapest végzett az első helyen, amit a pilisvörösvári és móri járás követ. Ebben a vizsgálatban az oktatást, az egészségügyet, a kultúrát, a biztonságot, a vásárlási lehetőségeket, a munkaerőpiacot és a megfizethetőséget is figyelembe vették, az egyes kategóriák top 10-es listáit külön-külön is elkészítették.
Mitől lesz 15 perces egy város?
Az alapelv az, hogy minden, amire hétköznapjaink során szükségünk van (munka, ügyintézés, oktatás, vásárlás, egészségügy, szórakozás, kultúra), elérhető lenne egy 15 perces sétával vagy biciklizéssel.
A 15 perces városokat alapvetően hét pillér jellemzi:
- Közelség: a lakosok egy 15 perces sétával vagy biciklizéssel elérik az alábbi hat, alapvetően fontos dolgot: otthon, munka, kereskedelem, egészségügy, oktatás és szórakozás.
- Sűrűség: a napi szükségletekhez megfelelő hozzáférése van a lakosoknak saját autó nélkül.
- Diverzitás: olyan közösségek jönnek létre, amik különböző kultúrákat, etnikumokat és gazdasági/szociális osztályokat foglalnak magukba. Az épületek és terek kihasználása is lehet változatos, többcélú: lakás, kereskedelem, rekreáció.
- Digitalizáció: okos rendszerek, hatékonyabb víz- és áramhasználat.
- Emberi skálájú várostervezés: a köztereket embereknek alakítják, nem autóknak parkolási céllal.
- Csatlakozhatóság: tömegközlekedéssel el lehet jutni a környező szomszédságokba, elkerülve az elszigetelődést, gettósodást.
- Rugalmasság: többfunkciós ép��letek és terek, például Párizsban néhány iskolaudvar tanítás után parkként üzemel.
Magyarországon már nem csak álom, de még nem is valóság
Budapesten több városrész is rendelkezik 15 perces adottságokkal. Ezek közé tartozik a többek között a Margit körút vagy a Bartók-negyed. Ez utóbbi terület az elmúlt időszakban élhető, 15 perces városrésszé fejlődött, hiszen autó használata nélkül, gyalogos közlekedéssel is elérhetők a mindennapi szükségletek és szolgáltatások. Számos üzlet, kulturális program, kávézó és étterem várja a lakosokat, ezen kívül rekreációra is van lehetőség.
A megközelítés azonban nem csodaszer. Lényegében nincs két egyforma város, a településeket érő kihívások is mások, emiatt nincs olyan megoldás, ami egy az egyben mindegyik városra ráhúzható lenne.
Jó példák a nagyvilágból
Az elmúlt néh��ny év során számos európai nagyvárosban kialakítottak autómentes övezeteket, így például Párizsban vagy Milánóban is. De közelebbi jó gyakorlatok is vannak, Bécs jó úton jár ebben az összevetésben is, de Pozsony Petržalka kerületének egyik zónáját is átalakították a 15 perces megközelítésmód szerint.
A Másfélfok cikke azzal zárul, hogy a közlekedésből fakadó kibocsátások világ nagy részéhez hasonlóan Magyarországon is folyamatosan emelkednek, ami hozzájárul korunk éghajlatváltozásához és a szélsőséges időjárási események fokozódásához. A légszennyezettség csendes gyilkosként továbbra is több millió ember halálát okozza évente, és egy a probléma Magyarországon is hónapokat vesz el sokunk életéből. Ezekre a problémákra próbál megoldást kínálni a 15 perces városok módszertana.
