Rovatok

Abstract

Az éghajlatváltozásra és az élhetőség javítására ad lehetséges választ a 15 perces városok elmélete. Ellenzői és támogatói egyaránt vannak. Már hazánkban is zajlanak hasonló várostervezések.

A városi növényzet arányának növelése és a meglévő zöldterületek helyreállítása szükséges és jó, azonban az átgondolatlan zöldítés dzsentrifikációs folyamatokat eredményezhet.

Ausztria fővárosa a részvételi eljárás egy újfajta formáját próbálta, melynek keretében kész tervek helyett három kerület lakóival közösen dolgozták ki, miként tehetik még zöldebbé, a klímaváltozásnak ellenállóbbá a környéküket.

Manapság nem könnyű ígéretes befektetési lehetőségeket találni a globális tőkepiacokon az idei évre jellemző pesszimista hangulatban, azonban a smart home és a smart city olyan hívószavak manapság, amelyekre egyre több befektető figyel fel.

A Smart City kifejezés hamar divatossá vált, de mi áll mögötte? Valóban egy adatalapú, jól implementált ökoszisztéma vagy csupán blikkfangos, jól sajtózható marketing megoldás? Ezekre a kérdésekre is kereste a választ a Deloitte Tech Talks legújabb része.

Nem lesz fűtés abban az irodaházban, amelynek a napokban tették le az alapkövét Bécs új városrészében, Aspern Seestadtban. Az épület szellőzéséhez a termeszvárak adták az ötletet, a fűtéshez az emberek és a világítás által leadott hőt használják majd.

Bécsben találkoztak az európai vasúttársaságok vezetői, hogy állást foglaljanak Ukrajnáról és szándéknyilatkozatot írjanak alá a digitális fejlesztésekről. Okos infrastruktúrával és okos technikával tennék versenyképessé a vasutat a közúttal szemben.

Szélesebb járdák, több zöld, nagyobb biztonság – három bécsi kerület átfogó fejlesztési tervet készített a gyaloglás ösztönzésére. Az első projektek már idén elindulnak.

Digitális okosparkolási rendszert vezettek be több budapesti P+R parkolóban. Ezentúl nem lesz szükség parkolócédulára, sem a fizetőautomaták használatára, ugyanis a be- és kihajtás automatikus rendszámfelismeréssel történik.

A Bécsi Gazdasági Ügynökség kezdeményezésére május végén újra megrendezik a ViennaUP startup fesztivált, amely egyaránt szól startupokhoz, befektetőkhöz, kreatívokhoz, a technika megszállottjaihoz és vizionáriusokhoz.

Hogy a jövőben is a világ egyik legélhetőbb városa maradhasson és ellensúlyozni tudja az éghajlatváltozás negatív hatásait, az osztrák főváros klímavédelmi menetrendet dolgozott ki.

2021-ben összesen 2,3 millió választ adott az osztrák főváros chatbotja, a WienBot. Ezzel a bécsiek egyik legfontosabb információforrásává nőtte ki magát. A legtöbben a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban fordultak hozzá.

Az osztrák főváros célja, hogy 2030-ra Bécs teljes áramfogyasztásának tíz százalékát napenergia segítségével fedezze. Ezért a jövőben középületek – például iskolák, uszodák, hivatalok – tetejére is napelemeket telepítenek.

Mivel világszerte az építőipar felelős a károsanyag-kibocsátás tizedéért, a Bécsi Műszaki Egyetem kutatói kidolgozták, miként lehet egy építkezés klímasemleges.

Együttműködést kötött a Soproni Egyetem és az Albacomp az első magyarországi okoserdőhöz kapcsolódó szenzorok és az adatfeldolgozó rendszer kifejlesztésére.

A bécsi Wiener Stadtwerke a világon az első olyan közművállalat, amely minősíttette az ügyféllevelek feldolgozásánál használt mesterséges intelligencia alapú szoftverét. Az IEEE CertifAIEd minősítése azt jelenti, hogy a MI-alkalmazás megfelel a szigorú etikai kritériumoknak és fenntartások nélkül alkalmazható.

Mostantól klímavédelmi igazgató koordinálja az ezirányú intézkedéseket a Bécsi Városházán, hogy az osztrák főváros minél sikeresebben valósíthassa meg klímavédelmi céljait. Az új igazgató az ügyosztályok felett áll, csak a polgármester és a főjegyző utasíthatja.

Miként tehetik a digitális szolgáltatások és eszközök klímabarátabbá a városokat? Milyen technológiai kihívásokkal jár a városok együttműködése és hálózatosodása? Ilyen és hasonló kérdésekre keresik a választ a Digital Days konferencián, amelyet 2021. október 18-19-én rendeznek meg Bécsben.