A Meteorológiai Világszervezet (WMO) az éghajlatváltozás energiabiztonságra gyakorolt hatását tárgyaló jelentése szerint a szervezethez tartozó meteorológiai- és vízügyi szolgálatok több mint 70 százaléka biztosít éghajlati szolgáltatásokat az energiaszektor támogatására (a 193 tagállamból és területből 164 szervezet esetén volt adat az energia szektorra). Azonban ezeknek a szolgáltatásoknak az elérhetősége és a tényleges kereslet nem találkozik, pedig fejlesztésük és felskálázásuk elengedhetetlen a fenntartható energiahasználathoz és az éghajlati hatásokkal szemben ellenálló és energiahatékony rendszerekre való átállásban – írta elemző cikkében a Másfélfok.
A szakportál anyaga kiemelte, hogy reménytelen lehet a biztonságos energiaellátás, amennyiben figyelmen kívül hagyjuk a klímaváltozást. A jelentés szerint az éghajlatváltozás már napjainkban jelentős kockázatot jelent az energiatermelésre. Ezt jól szemlélteti, hogy a globális áramtermelés nukleáris, hő- és vízerőmű rendszereken alapuló részének 87 százaléka a vízellátottságtól függ és az édesvízforrást igénylő hőerőművek harmada és az atomerőművek 16 százaléka pedig már most is vízhiánnyal küzdő területeken található.
A meteorológia és az energetika együttműködése kulcsfontosságú
Az energiaellátó rendszert érintő fizikai kockázatok csökkentése mellett a meteorológiai adatok beépítése is szükséges az energiatermelés hatékonyságának növeléséhez. Habár a WMO tagországok nemzetileg meghatározott hozzájárulásainak csak mindössze 6 százaléka említi az éghajlati szolgáltatások fontosságát az energiaszektort érintő mérséklési törekvésekben (szemben az alkalmazkodás esetén 64 százalékkal), az időjárási, vízügyi és éghajlati szolgáltatások kulcsfontosságúak lennének a globális energiaátállás szempontjából a nettó nulla kibocsátás eléréséhez.
Az éghajlati szolgáltatások használata ugyanis a megújuló energiaforrások számára is elengedhetetlen, ideértve:
- az erőművek telepítésére alkalmas helyszínek kiválasztását,
- az erőforrások felmérését és a finanszírozást,
- a kész energiarendszerek üzemeltetését, karbantartását vagy
- a termelt villamosenergia integrálását a hálózatba.
Hazánknak is van hova fejlődnie
Az Európai Unió, és Magyarország tekintetében egyaránt történtek jelentős előrelépések a klímasemlegesség és az ehhez szükséges megújuló energiafelhasználás növelésének terén, azonban még mindig nem elég jelentős ütemben a klímacélok tartásához. Ennek következtében még fontosabb, hogy az éghajlati szolgáltatások segítségével növelhető legyen az energiahatékonyság és a megújulók aránya az energiamixben.
Hazánk meteorológia szolgálata is részt vesz az éghajlati szolgáltatások biztosításában, valamint más, például nyugat-európai szolgáltatók termékei is nagyban hozzájárulnak a megújuló energiaforrások hazai felskálázásához. De mind a megújulókkal kapcsolatos előrejelzésekben, mind ezeknek az adatoknak a célzott felhasználásában jelentős befektetésekre lenne szükség. Ugyanis a lehető legpontosabb, legalább 15 perces gyakorisággal beérkező meteorológia információk felhasználása elengedhetetlenül szükséges a MAVIR számára is a naperőművek becsült termelésének meghatározására.
A pontos előrejelzés a napenergia-termelők érdeke is, hiszen a szabályozástól eltérő menetrendezés (azaz a nem kellő pontossággal megtervezett várható villamosenergia betáplálása a rendszerbe) pótdíjfizetési kötelezettséggel jár.
A Másfélfok írása azzal zárul, hogy a nemzetközi jó gyakorlatokból is jól kirajzolódik, hogy az éghajlati szolgáltatókkal való minél szorosabb együttműködés az energiahatékonyság- és energiabiztonság növelése mellett számottevő mértékű megtakarítást jelentene az energiaszolgáltatók részére melyet további fejlesztésekre lehetne fordítani. Megbízható bemeneti adatok mellett azonban elengedhetetlen lenne a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelése és a megújulók hibrid alkalmazásával az energiabiztonság növelése.
