Véget ért az idei ősz, így már levonhatók következtet��sek a csapadékmennyiségekből. Ez azért fontos elemzés, mert a mezőgazdasági terméshozamokat leginkább a megelőző év őszén hulló csapadék határozza meg, és a tervezéshez alapvető információként tekintünk ennek mennyiségére, illetve előfordulási gyakoriságára – számolt be róla legfrissebb elemzésében a Másfélfok.
A szakportál kiemelte, hogy ahhoz, hogy a csapadék a mélyebb talajrétegekbe is eljusson a tartós fagyok előtt, az egyre melegedő őszök pozitívan hatnak, ugyanakkor fontos a lefolyási veszteség elkerülése végett, hogy a csapadék már ne érkezzen annyira intenzíven, mint nyáron. A növekvő őszi hőmérsékletek hozzájárulnak ennek a hasznosulásához, ezért a várható őszi csapadéknövekedés még további pozitív hatással járhat.
Az elmúlt 50 év adatait vizsgálva kiderül, hogy az őszi csapadékösszeg országos átlagban mintegy 20 százalékkal nőtt. Az Alföldön, délnyugaton és a Kisalföldön 20-40 milliméterrel emelkedett a mennyiség. Több évtizedet adatsorok alapján az is látható, hogy szeptemberben 38 százalékkal, októberben pedig 27 százalékkal nőtt a csapadékösszeg. A tavaszi és a nyári száraz napok száma egyértelműen emelkedett Magyarországon, az őszi csapadékmentes napok száma ugyanakkor csökkent.
A cikk historikus és területi adatokat elemezve arra a következtetésre jutott, hogy egyelőre nem jelenthető ki, hogy az emberi tevékenység felelős a megfigyelt változásokért. Ugyanakkor ha nem mérsékeljük kibocsátásunkat, akkor további változásokat idézhetünk elő a klímaváltozás formájában.
A Másfélfok tanulmánya azzal zárul, hogy egy fokozódó vagy egy zöldebbre váltó emberi tevékenység esetén is közel azonos mértékben nőhet az őszi csapadék mennyisége, azonban fontos különbség, hogy a pesszimista forgatókönyv szerint a növekvő csapadékintenzitás és az extrém csapadékok gyakoribbá válása egyértelműen növelik a lefolyási veszteséget is, mellyel pedig a beszivárgás csökkenni fog az arra érzékeny talajok esetében. Az ősszel várható éghajlatváltozás okozta pozitív hatásokat tehát inkább csak a visszafogott antropogén kibocsátások esetén tudjuk majd hasznosítani.
