A tavalyi esztendő utolsó hónapja (és 2023 első napjai) az átlagosnál melegebb volt Európa több részén. Szenteste napján például Budapest Lágymányoson 13,1 fokot regisztrált az Országos Meteorológiai Szolgálat, a korábban mért rekord, amit 1958-ban rögzítettek, „csupán” 12,5 fok volt. Kontinens szerte dőltek meg a melegrekordok és több esetben nem csak arról volt szó, hogy néhány tized fokkal gyűrték maguk alá a korábbi csúcstartót: 4 fokos különbségre is találtunk példát – mutatta be a helyzetet a Másfélfok elemző cikke.
Miközben Magyarországon a síközpontok a hó hiánya miatt elhagyatottak lettek, több pálya be is zárt, a sífelvonók pedig élettelenül lógnak a füves lejtők felett, addig az Amerikai Egyesült Államokban a hőmérsékleti extrémumok másik végéről szóltak a hírek, szélsőséges sarkvidéki hideg időjárás tombolt. A rendkívül zord téli idő miatt több mint egy millió ember maradt áram nélkül, a közlekedés ellehetetlenedett, és halálos áldozatokat is követelt kemény tél.
Ráadásul nem csupán a tél tombol erőteljesen. A 2022-es nyár volt a legmelegebb Európában is a mérések kezdete óta, ráadásul a kontinens tíz legmelegebb nyara 2003 óta fordult elő. A második helyezett 2021, amit 0,4 fokkal előzött meg a tavalyi év.
Nem elhanyagolható tény, hogy a szárazság sem kizárólag hazánkban jelentkezett, hanem Kínában és Észak-Amerikában is, valamint Európa több részét érintette, különösen júliusban és augusztusban. Az 1991-2020-as átlaghoz képest 25-tel kevesebb csapadékos napot regisztráltak Írország, Dél-Skandinávia, Franciaország, Olaszország, Közép- és Kelet-Európa egyes részein. Más országokban azonban ez az időszak is extrán csapadékos volt, Pakisztánban például áradásokat is okozott az időjárás.
A fenti adatokból is jól kirajzolódik, hogy a 2022-es év megmutatta, hogy az üvegházgáz-kibocsátás mielőbbi visszafogására van szükség. Ugyanis az éghajlatváltozás következtében általánosságban a szélsőséges időjárási események gyakoriságának és intenzitásának emelkedésére kell felkészülnünk.
A brit Met Office előzetes becslései szerint a tavalyi év 1,08-1,32 fokkal volt melegebb az 1850-1900-as átlagértékhez viszonyítva, tehát ez már a tizedik olyan év, amely meghaladja az 1 fokos emelkedést az ipari forradalom előtti szinthez képest. A 1,5 fokos küszöb – ideiglenes – átlépésének valószínűsége az idő előrehaladásával növekszik.
Az antropogén eredetű klímaváltozás árulkodó jelei és hatásai felerősödnek.
A 2022-es évben az extrém áradások, hőség és aszály milliókat érintett és milliárdokba került.
Ezek az események is arra engednek következtetni, hogy sokkal többet kell tenni az üvegházgáz-kibocsátás megfékezésének érdekében, és meg kell erősíteni a már bekövetkezett változásokhoz való alkalmazkodást is.
A Másfélfok cikke azzal zárul, hogy a szélsőséges időjárási események okozta károk csökkentésének érdekében fontos a hatékony vészhelyzeti tervek készítése és a pontos időjárás előrejelzés, hogy fel legyünk készülve. Ezzel csökkenteni lehet a hatásokat, ami a növekvő kockázatok miatt egyre inkább fontossá válik. Ráadásul egyéb tényezők, úgymint az elöregedő társadalom vagy az urbanizáció tovább súlyosbíthatja a problémákat.
Fontos, hogy ne hagyjuk magunkat hozzászokni a szélsőségekhez. Habár a fejlett országokban egyelőre még relatíve jól alkalmazkodhatunk, de előbb-utóbb eljön az idő, amikor már nem fogunk tudni. A klímaadaptáció mellett muszáj a kibocsátások csökkentésére is hangsúlyt fektetni, mivel a további felmelegedés mérséklése elengedhetetlen az élet- és megélhetési veszteségek elkerülése érdekében.
