Az elmúlt években egyre inkább megfigyelhető jelenség, hogy teleink érzékelhetően melegednek, ami bár kedvezőnek a fűtésszámlák tekintetében, ugyanakkor a mezőgazdasági károkozók szempontjából egyáltalán nem – emelte ki elemző cikkében a Másfélfok.
A portál a fagyos napok számát elemezve vizsgálta az enyhe téli időt. Az eredmények alapján januárban történt a legnagyobb melegedés, mellyel a korábbi, éves szinten leghidegebb nappalaink január közepéről a hónap végére kerültek, és ugyan továbbra is ez a leghidegebb hazai hónap, de már jóval kevésbé marad el decembertől.
Ez azzal magyarázható, hogy a december szinte nem változott, míg februárban gyakorlatilag minden nap kissé melegebb van mostanában, mint 40 évvel ezelőtt. Jelen tanulmányban azt vizsgáljuk, hogy a téli napok (amikor a napi maximumhőmérséklet 0 Celsius-fok alatti – vagyis egész nap fagypont alatt marad a hőmérséklet) hogyan alakultak Magyarországon.
Az elemzett adatok alapján a cikk szerzői szerint 75 százalékos valószínűséggel állítható, hogy antropogén hatásra következett be a téli napok számának utóbbi négy évtizedben mért csökkenése.
Aggasztó lehet, hogy elbúcsúzhatunk a tartósan téli napoktól, ha továbbra is a jelenlegi ütemben folytatódnak a kibocsátások. Az elemzés három forgatókönyvet is felvázol, a legpesszimistább szcenárió szerint az évszázad második felében alig lesznek olyan évek, amikor tartósan téli időszakok is előfordulnak majd.
Néhány előny, de sokkal több hátrány
Elsőre ugyan jól hangzik, hogy a téli napok számában bekövetkező csökkenés egyértelműen pozitív hatású az energiafogyasztásunk és a fűtésszámláink tekintetében, és akár még pszichológiailag is jó hatással lehet ránk a nappali meleg. Ugyanakkor számos negatív következménnyel is szembesülnünk kell majd.
Példának okáért a legfrissebb kutatási eredmények alapján az influenza-vírus az ősz végi, novemberi gyors hőmérséklet-ingadozások miatt nagyobb eséllyel okoz megbetegedéseket, és ez a jövőben a mi térségünkben is várhatóan inkább növekedni fog.
Emellett a melegedéssel járó hóolvadás a téli turizmus gyengülését, sőt, akár megszűnését is eredményezheti a további melegedéssel párosulva.
A mezőgazdaságra szintén negatív hatást fejt ki a tartósan téli napok számának csökkenése, hiszen sok károkozó (például atkák, tetvek) áttelel a kevés és rövid ideig tartó, fagypont alatti hőmérsékletű nap alatt, illetve egyes fajok egyszerűen több életciklusra is képesek lesznek egy vegetációs időszak alatt (például az almamoly, mely a gyümölcsösöket irtja).
A Másfélfok azzal zárja cikkét, hogy arról sem szabad megfeledkezni, hogy a melegedés az év többi hónapjában sem áll meg, és a pesszimista forgatókönyv szerint tovább fokozódik a nyári hőhullámok jelentős negatív hatása az emberi egészségre és halálozásra, illetve a mezőgazdasági termesztés biztonságát az extrémebb csapadékeloszlás jelentősen bizonytalanná teszi.
A jövőre nézve fontos, hogy az éghajlatváltozás lehetséges előnyeit az alkalmazkodási stratégiák során kihasználjuk, ugyanakkor a stratégiák megadása előtt a potenciális hatások teljes spektrumát fel kell mérnünk, és emiatt elsősorban a kibocsátási célokat kellene szem előtt tartanunk.
