A nyári sportolási szokásainkat teljesen átírhatja a klímaváltozás

A nyári sportolási szokásainkat teljesen átírhatja a klímaváltozás

Az atlétikai világbajnokság alatt tapasztalt hőhullám intő jel lehet arra, hogy az időjárási szélsőségek a sportolókat sem kímélik.

A nagy sikerek mellett számos tapasztalatot is hozott a budapesti atlétikai világbajnokság. Miközben zajlottak a világverseny küzdelme, Magyarországon másodfokú, majd harmadfokú hőségriasztás volt érvényben az egész országban. A második versenynapon 2 futó is hőgutát kapott és orvosi ellátásra szorult, a szerdai programot pedig meg is kellett változtatni, volt olyan versenyszám, amit a nagy meleg miatt délelőtt 11 óráról este 19 órára helyeztek át. Az utolsó napon megtartott amatőr futóverseny távját pedig a brutális hőség miatt 10 kilométerről 6 kilométerre rövidítették le. Ennek kapcsán készített elemzést arról a Másfélfok, hogy hogyan fogja alapjaiban megváltoztatni a nyári szabadtéri sportolást és sporteseményeket a klímaváltozás és az amiatt erősödő szélsőséges időjárási események.

A jelenlegi formájában 1983 óta rendezik meg a szabadtéri Atlétikai Világbajnokságot. Abban az évben a légköri szén-dioxid koncentráció 342,47 PPM volt, ami 2023-ra az előrejelzések szerint át fogja lépni a 420 PPM-t, és az éves átlag sem lesz sokkal alatta. Az emberi tevékenység által hajtott globális felmelegedés negatív hatásai napjainkra szinte mindenki számára kézzelfoghatóak és érzékelhetőek világszerte, ami befolyással lesz a nyári szabadtéri sportolásra is.

A hőhullámok, egyéb szélsőséges időjárási események és a légszennyezés is egyre inkább megnehezítik a szabadtéri sportolás kedvelőinek az életét. Bizonyos hőmérséklet felett a szabadtéri sport kifejezetten egészségtelenné vagy akár veszélyessé is válhat, a klímaváltozás miatt növekvő hőhullámos időszakok következtében pedig szezonálisan el is lehetetlenülhet. A globális felmelegedésből adódó kockázatok nemcsak a nyári és szárazföldi, de a téli és vízi sportokat is ugyanúgy érintik – foglalta össze a Másfélfokon korábban megjelent írásában Bátori Levente, meteorológus.

Rossz hír, hogy a nyári hőhullámokból átlagosan biztosan nem lesz kevesebb sem globálisan, sem Magyarországon.

Amennyiben tartanánk magunkat a Párizsi Megállapodásban rögzített klímacélhoz, akkor nagyjából a jelenlegi szinten tudnánk stabilizálni a magyarországi tartós hőhullámos napok számát a század végéig. Ha a pesszimista forgatókönyv valósul meg (nem kezdünk semmit a kibocsátásokkal), akkor tényleg ezek lehetnek hátralévő életünk “leghűvösebb” nyarai, mert az elmúlt 20 év átlagánál közel tízszer több extrém meleg napra kell majd felkészülnünk. Ez a sokéves átlag azt jelenti, hogy egyes években akár 30 ilyen napra is számíthatunk országos átlagban, de a leginkább kitett Budapesten és az Alföldön akár a nyár felére is kiterjedhetnek a harmadfokú hőhullámok, ami jelentősen nagyobb többlethalálozással fog járniírta friss kutatásában Szabó Péter és Pongrácz Rita.

Az extrém magas hőmérséklet negatív hatással van a szervezetre sportolás közben, például a koordinációra vagy a koncentrációra, de akár hőguta sem kizárt, az esetleges magas páratartalom pedig tovább növelheti a hőérzetet. Különösen az élsportolók esetében, akik így is az emberi teljesítőképesség határait feszegetik. Azonban az amatőr sportolók számára sem veszélytelen, hiszen az ő szervezetük kevésbé van felkészítve a nagyfokú terhelésre.

Néhány szabadtéri sportág esetében a hőség nagyobb befolyással bír, attól függően, hogy az adott játék mennyi ideig tart, milyen intenzitású, illetve milyen felületű pályán játsszák ��� emelte ki Bátori Levente, hozzátéve, hogy a szélsőséges időjárási események a teljesítményre (és így akár az elmaradó új világrekordokra) is hatással vannak, amivel még a sporttudományok sem foglalkoznak olyan behatóan, mint amekkora kockázatot ez valóban jelent.

A szakértő hozzátette, hogy egy olimpia vagy világbajnokság egy nagyváros kibocsátásaival vetekszik, így a globális sportrendezvények és világesemények nemcsak elszenvedői a klímaváltozásnak, de időnként hozzá is járulhatnak ahhoz, emiatt azok lebonyolításán változtatni érdemes. (Többek között erre is irányul a Nemzetközi Olimpiai Bizottság fenntartható olimpia-rendezési kezdeményezése – a szerk.) Amennyiben a jelenlegihez hasonló ütemben nő a globális hőmérséklet, a jövőben a sportolóknak egyre több problémával kell szembesülniük, elsősorban a hőség és a légszennyezettség miatt.

Ahhoz, hogy a jövőben is egészségesen és biztonságosan tudjunk sportolni nyáron a szabadban, elengedhetetlen az üvegházhatású-gázkibocsátások azonnali és valódi mérséklése. A nagy sportrendezvényeknek is fenntarthatóbbá kell válniuk, de egyben lehetőséget is kínálnak. Míg a tudományos kutatásokat és eredményeket a klímaváltozás témakörében kevesen, addig a sportot emberek milliói követik figyelemmel, így ezen apró lépések is fontos szerepet tölthetnek be az éghajlatváltozással kapcsolatos tudatosságnövelésben és cselekvésben – zárta gondolatait Bátori Levente.

Magyarország 20 évvel ezelőtt csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozás évfordulóját évek óta futóversennyel ünneplik Budapesten, a rendezvényév évre rengeteg embert mozgat meg. A 20 kilométeres távot egyéniben és csapatban is teljesíteni lehetett.

A Budapesti Értéktőzsdén is érződött az egész Európára jellemző kedvezőtlen befektetői hangulat. A BUX eséséből a főbb részvények többsége is kivette a részét.