Az aeroszolok, melyek származhatnak természetes (például sivatagi por, tengeri só) vagy emberi tevékenységből fakadó forrásból (korom, kén-dioxid) összetett módon befolyásolják az éghajlatot. Egy 2022-es Nature tanulmány szerint az aeroszolok összességében hűtik a légkört, nélkülük 30–50 százalékkal erősebb lenne a felmelegedés. Jelenlétük a légkörben azonban, és ezáltal hűtőhatásuk, nagyon rövid időtartamú – ismertette elemző cikkében a Másfélfok.
Mindez azt is jelentheti, hogy amint abbahagyjuk – és mivel légszennyező anyagokról van szó, abba kell hagyjuk –, az aeroszolok kibocsátását, megszűnik az éghajlatra gyakorolt hűtő hatásuk, miközben a kibocsátott üvegházhatású gázok tovább melegítik a bolygót.
A cikk kifejti, hogy az aeroszolok jelentős szerepet játszanak a szélsőséges időjárási eseményekben, például az árvizek kialakulásában. Ennek ellenére nem kapnak kellő hangsúlyt az éghajlati kockázatokra irányuló jelentésekben és a klímakockázatokat mérséklő tervekben. Félő, hogy a következő évtizedekben várható aeroszolszint csökkenése – a légszennyezés közegészségre gyakorolt negatív hatásának mérséklése érdekében – fokozhatja az extrém időjárás okozta kockázatokat. Egy 2020-as, az Environmental Research Letters-ben megjelent tanulmány szerint
a globális, emberi tevékenységhez köthető aeroszolcsökkentés akár 40 százalékkal is felerősítheti a szélsőségesen meleg időszakokat Európában és Kínában.
A kutatók az emberi szennyezésből származó aeroszolok mellett a légkörbe kerülő homok és por szerepére is felhívják a figyelmet. Ezek a szennyezőanyagokhoz hasonlóan komplex módon befolyásolják a Föld energiamérlegét, összességében hűtő hatást kifejtve.
A sivatagi por jelenléte a légkörben befolyásolja a felhőképződést és a beérkező napsugárzás mennyiségét. A világos felszínekre kiülepedve növeli az elnyelt sugárzás mértékét, melegítő hatást váltva ki. A por kiülepedése során tápanyagokat szállít az óceánokba. Az így beoldódó vas és foszfor tápanyagforrás a fitoplanktonoknak, fokozva a szén-dioxid elnyelésüket a légkörből, mely folyamatnak hűtő hatása van.
Az légszennyezéshez hasonlóan jobban meg kell érteni a légköri pormennyiség változásait előidéző tényezőket, ideértve a földhasználat, a talajtulajdonságok és a növénytakaró változásának relatív szerepét. Ezenkívül új megfigyelésekre és modellezésre van szükség például a nagy szélsebességet generáló meteorológiai folyamatok leírásához, melyek fokozhatják a légköri por felhalmozódását.
A Másfélfok írása konklúzióként kiemeli azt, hogy nem várhatunk arra, hogy az éghajlati-rendszer megoldja helyettünk a felmelegedés kérdését, sőt, a kölcsönhatások miatt az üvegházgáz kibocsátás azonnali mérséklése még hangsúlyosabb kell, hogy legyen, hiszen a légszennyezéssel egy olyan hűtési mechanizmust tartunk fenn, ami mindannyiunk egészségére ártalmas és veszélyes.
