Az elmúlt napokban tapasztalt heves esőzések következtében Magyarország több részén is jelentős villámárvizek vannak. A helyzet súlyosságát jelzi az is, hogy Gyöngyöstarjánban ketten meghaltak, amikor elsodorta őket a víz.
A csapadék az egyik legváltozékonyabb meteorológiai elem, térben és időben is, továbbá június és július a legcsapadékosabb hónapok Magyarországon. Az évi átlagos összeg nem fog jelentősen módosulni a klímamodellek szerint, azonban annak időbeli eloszlásában változás valószínűsíthető – kommentált az elmúlt napok eseményeit a Másfélfok.
A portál felhívta a figyelmet, hogy egyre több lesz az extrém, nagycsapadékú nap (azaz amikor egyszerre, rövid időn belül hullik le nagyobb mennyiségű eső), ugyanakkor az egybefüggő száraz időszakok is hosszabbá válnak a nyári időszakban. Ez a megváltozott eloszlás pedig aszályok, villámárvizek, földcsuszamlások kialakulásához vezethet, amely sem a mezőgazdaság, sem az infrastruktúra szempontjából nem kedvező. Bár Medárd nap kapcsán a számok azt mutatják, hogy nem működik a népi jóslat, június 8-át követően megnőtt a a 10 millimétert is meghaladó csapadékú napok száma az 1971-1996-os időszakhoz képest. Mit tehetünk?
A jelenlegi vízgazdálkodási rendszerekkel nem lehet hatékonyan megbirkózni az egyre szélsőségesebb csapadékkal, árvizekkel, aszályokkal, ezért paradigmaváltásra van szükség. Olyan összetett, integrált rendszereket kell kiépítenünk, amelyek a víz elvezetése helyett annak megtartására törekednek. Ebben segítségünkre vannak a természetalapú megoldások, amelyekből több sikeres megoldás került megvalósításra a LIFE-MICACC projekt keretein belül Magyarországon. További nagy előnye ezeknek a megoldásoknak, hogy párhuzamosan több problémát képesek kezelni, miközben számos járulékos hasznuk van. Ugyanez a megközelítés érvényes a gátakra és a folyókra is, ráadásul a természetalapú megoldások olcsóbbak is, mint a nagy infrastrukturális beruházások.
Városainkban a kék-zöld infrastruktúra segíthetne rajtunk, a fővárosra létezik is egy ilyen kék-zöld körgyűrű terv az átmeneti zónában, ami vissza tudná tartani a lezúduló csapadék nagy részét, csökkentve a belváros elöntésének a kockázatát. Egyszerűen túl sok a mesterséges felület, így a víz nem képes elszivárogni, ezért elkerülhetetlen ezeknek a felületeknek a csökkentése. Egyszerűen fogalmazva: fel kell törnünk a betont a városainkban és több zöld felületet kell létrehoznunk! Kiemelten fontos továbbá a korai előrejelző rendszerek fejlesztése, hogy a társadalom időben értesüljön a közelgő veszélyről.
Bizonyos mennyiségű csapadék felett azonban az alkalmazkodás nehézzé, vagy egyenesen lehetetlenné válik. Ezért továbbra is elkerülhetetlen a klímaváltozás mérséklése, ha nem akarjuk, hogy tovább romoljon a helyzet a jövőben – zárult a Másfélfok elemzése.
