Jelentősen emelkedik az őszi meleg napok száma Magyarországon

Jelentősen emelkedik az őszi meleg napok száma Magyarországon

Az elmúlt 50 év megfigyelései alapján a nyári meleg egyértelműen kitolódott augusztus közepéről szeptember elejére, de az őszi hónapok egy része is kimutathatóan melegszik.

A klímaváltozással kapcsolatos cikkek legtöbbször – joggal – a negatív hatásokat emelik ki, elég csak a hőhullámok és az aszályos időszakokra gondolni. A Másfélfok legújabb elemzésében viszont a regionális felmelegedés következtében detektált és várható változások olyan indikátorát is górcső alá vették, amely részben pozitív hatásokkal is jár. A jövőre nézve fontos, hogy ilyen esetekben a lehetséges előnyöket az alkalmazkodási stratégiák során is figyelembe vegyék a döntéshozók.

A szakportál kiemeli, hogy az idei csapadékos, kissé hűvösebb szeptembert egy szárazabb és melegebb október követte, hajnalonként ugyan már előfordultak hidegebb viszonyok is, azonban a maximumhőmérsékletek jóval magasabbak voltak az átlagosnál. Ennek kapcsán megnéztük, hogy a nyár végétől az ősz végéig hogyan alakultak az országos napi maximumhőmérsékletek a globális felmelegedés hatására az 1970-80-as években és a 21. század első két évtizedében a megfigyelések szerint.

Bár a szeptemberi emelkedés nem számottevő, októberben, illetve novemberben az ország legnagyobb részén évi átlagban rendre 2-4, illetve 3-5 napos növekedést figyelhetünk meg a meleg őszi napok számában.

A szeptemberi hőmérsékletnövekedés a nyár végi, vízparti turizmus számára lehet kedvező. Az októberi több meleg nap miatt az őszi (öko) turizmus fejlesztését érdemes megfontolni, valamint a meleg időszakok a fűtési szezon kezdetének későbbre tolódását is segítik. A novemberi enyhébb időjárást pedig egyértelműen a fűtési igény szempontjából tekinthetjük pozitív hatásnak, és az energiaszektorra nehezedő terhelés csökkenésével fordíthatjuk hasznunkra.

A Másfélfok elemzése azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy az őszi melegedés nem feltétlenül tesz jót a mérsékeltövi erdőállomány levélhullásának. A pesszimista forgatókönyvek szerint a század végére összességében inkább negatív hatás érvényesül, és az eddigieknél akár már hamarabb is elhullajtják majd a fák leveleiket. Erre az nyújthat megoldást, hogy új, speciális erdőket (például nem lombhullató mediterrán fajokat) telepítünk, melyek alkalmasak a többlet szén-dioxid megkötésére, s ezáltal a légkörből való kivonására.

A cikk azzal a konklúzióval zárul, hogy a meleg őszi periódusok száma szeptemberben még nem, viszont októberben és novemberben már jelentősen nőtt az utóbbi fél évszázad megfigyelései szerint. Ha az üvegházhatású-gázkibocsátások növekedése a jelenlegi ütemben folytatódik, akkor novemberben a század végére a jelenlegi duplájára nőhet a meleg periódusoknak mind a hossza, mind a gyakorisága. Ugyanakkor az optimista forgatókönyvet követve mindhárom őszi hónapban a pesszimista jövőkép szerint várható változás mintegy felére számíthatunk.

Habár az írás több pozitív hatást is megemlít, arról nem szabad megfeledkezni, hogy a pesszimista forgatókönyv szerinti változások más esetben, például a nyári hőhullámok tekintetében közvetlen, jelentős és negatív hatással vannak már most is az emberi egészségre és halálozásra, valamint a hűtési igény miatt felhajtják az energiafogyasztást.

Már több mint egymillióan látták a „The Mystery of Banksy – A Genius Mind” című vándorkiállítást, amely 2021-ben indult világ körüli turnéra Münchenből és most Bécsben is látogatható. A tárlat a híres brit graffitiművész munkásságát mutatja be.

A Soroksári úton épülő City Pearl beruházás részeként eredeti formájában építették újjá a Közvágóhíd terület egykori Fogadóépületét. Az ingatlant szigorú műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően, korhűen módon állították helyre.