Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) jelentése szerint a 2020-as év valódi előrehaladást mutatott az EU klíma- és energiacéljai felé: ebben szerepe volt a több éves, fenntarthatóságra irányuló munkának is, de a keserédes siker igazán a koronavírus járvány okozta lezárásoknak köszönhető – hívta fel a figyelmet a Másfélfok elemző cikke.
Az előzetes becslések szerint 2020-ra a megújuló energiaforrások aránya elérte a 21,3 százalékot a teljes energiafogyasztásban, azonban ehhez az európai energiahasználat csökkenése is hozzájárult.
Az EU-ban az elmúlt hét évben az üvegházgázhatású gázok kibocsátása a 2020-as cél alatt maradt (a 2017-es év kivételével). 2019 és 2020 között kb. 10 százalékkal csökkent az üvegházgáz-kibocsátás, 2018 és 2019 között azonban ez az érték csak 4 százalék volt. Becslések szerint 2020-ra 34 százalékos csökkentést sikerült elérni a nettó emisszióban (tehát túlteljesítettük a 20 százalékos célt). A jelenleg tervezett politikák és intézkedések hatására 2030-ra viszont csak 41 százalékos csökkenés következhet be – azaz a legalább 55 százalékos cél teljesítéséhez további lépések kellenek minden szektorban.
2030-ig tehát jóval meredekebb üvegházgáz-kibocsátás-csökkentésre lesz szükség, hogy elérjük az 55 százalékos célt (az 1990-es szinthez viszonyítva). A cikk azonban kiemeli, hogy a 2030-ra kitűzött célok teljesítése kritikus fontosságú ahhoz, hogy egyáltalán esélyünk legyen a 2050-es nettó zéró kibocsátásról szóló ígéretek betartására. Ehhez pedig átfogó és mély változásokra lesz szükség az épületek felújítása, a hűtés/fűtés biztosítása, a szállítás, a közlekedés, a föld- és erdőhasználat terén egyaránt.
A megújulók aránya nő, de az egyre magasabb fogyasztás árnyalja a képet
A megújuló energiaforrások aránya az enerigamixben 2005–2020 között évente átlagosan 0,7 százalékkal nőtt. A 2030-as eredetileg 32 százalékos cél (az Európai Bizottság azóta ennél ambiciózusabb célokat tűzött ki) eléréséhez azonban ennél nagyobb, 1,1 százalékos átlagos évi növekedésre lenne szükség ebben az évtizedben.
Az energiaforrások megváltoztatása mellett pedig a hatékonyság növelése is fontos, mivel ezzel általánosságban csökkentjük az energiafelhasználást. Magyarországon a megújuló energiaforrások részesedése az energiamixben 2013-ban volt a legnagyobb (ekkor 16,2 százalékot tett ki), azóta azonban ez csökkent és 2019-ben 12,6 százalékon állt meg.
Továbbra is az energiaszaktor, az ipar, és a közlekedés a legnagyobb kibocsátók
2020-ban az EU-27-ben a legnagyobb kibocsátás a különböző szektorok közül az energia-ellátáshoz (pl. energia és hőtermelés, olaj és gáz kinyerés és finomítás, szénbányászat) köthető, annak ellenére, hogy 2005 óta ezeken a területeken a totális kibocsátás 43 százalékkal csökkent.
Ehhez hozzájárult például, hogy 2005–2020 között a villamos energia megújuló energiából származó aránya 16 százalékról 37 százalékra nőtt, ahogyan az is, hogy a szén-dioxid kibocsátás árát meg kell fizetni (2005 óta kibocsátáskereskedelmi rendszer van az EU-ban (ETS), azaz a kibocsátóknak meg kell vásárolni a szén-dioxid kvótákat). Az EU tagországait tekintve az energia-ellátási szektorban a legnagyobb csökkenés Luxemburgban valósult meg (de itt eleve alacsony volt a szektor kibocsátása); a legkisebb pedig Cipruson.
A nemzetközi repülőgépes utazásokból eredő kibocsátások 38 százalékkal nőttek 2005–2019 között és ez a projekciók szerint továbbra is növekedni fog, csak lassabb ütemben. A tagállomok közül a legkisebb mértékű növekedést (3 százalék) Magyarországon figyelték meg.
Az uniós számok jól mutatnak, az országos bontás kevésbé
A Másfélfok írása rámutatott arra is, hogy bár az Európai Unió szintjén sikerült teljesíteni a 2020-as célokat, de ehhez szükség volt néhány ország túlteljesítésére, amely kompenzálta az alulteljesítőket. 2020-ban 21 ország jelentett alacsonyabb üvegházgáz-kibocsátást, mint ami a cél volt (a hat kivétel: Bulgária, Ciprus, Finnország, Németország, Írország és Málta volt); a megújuló energiaforrások arányára irányuló célt pedig 22 ország teljesítette (kivétel: Belgium, Franciaország, Lengyelország, Románia és Szlovénia).
A végső energiafelhasználás csökkentési cél nem sikerült Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Németországban, Magyarországon, Litvániában és Szlovákiában – még a koronavírus-járvány hatásának ellenére sem. Összeségében a négy célból (a negyedik cél az elsődleges energiafogyasztás csökkentése) legalább kettő megvalósult a legtöbb tagországban, csupán Belgium és Bulgária teljesített alul három kategóriában is.
