A klímatechnológia mint feltörekvő eszközosztály világszerte erős növekedést mutat, de Közép- és Kelet-Európa a globális befektetéseknek csak kevesebb mint egy százalékát vonzotta. 2013 és 2021 első féléve között több mint 1,76 milliárd dollárt fektettek be klímatechnológiába a régióban, a beruházások azonban erősen koncentráltak, ezt jól bizonyítja, hogy az észt és litván székhelyű startupok magasan az élen járnak, a legnépszerűbb ágazatok pedig a mobilitás és közlekedés.
A PwC és a Wolves Summit közös elemzése rávilágított arra, hogy a klímatechnológiai beruházások a 2013-as 10,6 millió dollárról 2020-ra 398 millió dollárra, 2021 első felében pedig több mint 502 millió dollárra növekedtek a régióban.
Hatalmas potenciál van a régióban
Az elemzés tanúsága szerint a klímatechnológiai beruházások folyamatosan növekednek, nyolc év alatt több mint 1,76 milliárd dollárt fektettek be a szegmensbe. Ezt a növekedést elsősorban a megaügyletek (100 millió dollárt meghaladó értékű ügyletek) növekedése hajtja olyan ágazatokban, mint a mobilitás és a közlekedés, valamint az ipar, a gyártás és az erőforrás-gazdálkodás.
A közép- és kelet-európai régió egésze a globális szintű üvegházhatású gáz kibocsátásának mintegy 3,73 százalékát adja, ugyanakkor a régió részesedése a globális klímatechnológiai beruházásokból mindössze 0,79 százalék.
Figyelembe véve azt, hogy a közép- és kelet-európai országok közül sokban pozitív gazdasági növekedés tapasztalható, kulcsfontosságú, hogy még több tőke áramoljon a szén-dioxid-mentesítési technológiák elterjesztésére a régióban.
A klímatechnológiai beruházások a régión belül nagymértékben a mobilitási és közlekedési ágazatban (59,8 százalék) , valamint az észt és litván székhelyű startup vállalkozásokban (74,8 százalék) koncentrálódnak. Tallinn (Észtország), Vilnius (Litvánia) és Sveta Nedelja (Horvátország) az első három legaktívabb klímatechnológiai beruházási központ.
Továbbra is vannak alulfinanszírozott területek
A tanulmány betekintést nyújt a leginkább alulfinanszírozott területekbe is. 2013 és 2021 első féléve között az élelmiszer-, mezőgazdasági és földhasználati ágazatban működő startupok az összes finanszírozás mindössze 2,26 százalékát, az energiaágazatban pedig mindössze 1,29 százalékát kapták.
Habár a régió legnagyobb gazdaságával Lengyelország rendelkezik, és egyes iparágak számára stratégiai központként szolgál, a lengyelországi startupok a teljes közép-kelet-európai klímatechnológiai finanszírozásnak mindössze 4,65 százalékát szerezték meg.
A klímatechnológiai startupok még a korai fejlődési szakaszban vannak
A tanulmány a kockázatitőke-befektetés adatainak mélyreható bemutatásán túlmenően 50 közép- és kelet-európai székhelyű, klímatechnológiai startupot is ismertet. A PwC ESG szakemberei három kategóriában – érettségi szint, skálázhatóság, éghajlati hatás –, számos mutató alapján értékelték ezeket a vállalkozásokat.
A bemutatott vállalkozások többsége Lengyelországban (14) és Észtországban (13) működik. Az ágazatok tekintetében a legtöbbet az élelmiszeripar, mezőgazdaság és földhasználat (12), majd az energiaipar (10), az épített környezet (9) és az ipar, a gyártás és az erőforrás-gazdálkodás (9) képviseltette magát.
Ha megnézzük az átlagos startup vállalkozás profilját, egyértelmű, hogy a legtöbbjük fejlődésük korai szakaszában van.
Az induló vállalkozások mindössze 20 százaléka szerzett A/B sorozatú finanszírozást. A fennmaradó 80 százalékuk vagy önerőből, vagy magvető finanszírozásból, illetve támogatásból működik. A Future50 induló vállalkozások 40 százaléka arról számolt be, hogy csak korlátozottan ismeri technológiája kibocsátáscsökkentési potenciálját.
A startup vállalkozásoknak fontolóra kell venniük, hogy értékajánlatuk alátámasztására már a korai szakaszban hatásvizsgálati módszereket alkalmazzanak. A befektetők egyre inkább elvárják, hogy megismerjék portfóliójuk éghajlati hatását, és ezt a területet nem szabad figyelmen kívül hagyni a jövőbeli finanszírozás, valamint az érdekelt felek támogatásának érdekében
– hívta fel a figyelmet José Miguel Salazar Hernández, a PwC CEE ESG Hub menedzsere.
A elemzés konklúziója az, hogy a közép- és kelet-európai klímatechnológiai ökoszisztéma még gyerekcipőben jár, különösen a fejlettebb klímatechnológiai központokhoz – vagy általában véve más startup központokhoz – képest. Az eredmények azt bizonyítják, hogy a közép- és kelet-európai klímatechnológiai ökoszisztéma számára jelenleg a megfelelő befektetői csoportot a korai fázisú kockázati tőkebefektetők alkotják, akik aktívan keresik a magvető, növekedési és korai fázisú vállalkozásokba tört��nő befektetési lehetőségeket.
