Aggódik a 2030-as energiapolitikai célok elérése miatt az Európai Számvevőszék

Aggódik a 2030-as energiapolitikai célok elérése miatt az Európai Számvevőszék

Az Európai Unió 2020-ra kitűzött éghajlat- és energiapolitikai céljainak elérése részben olyan külső tényezők miatt teljesülhetett, mint a pandémia hatásai, amelyek elősegítették a kibocsátások csökkentését.

Az Európai Bizottság még 2022 októberében arról számolt be, hogy az Európai Unió elérte 2020-ra kitűzött három éghajlat- és energiapolitikai célját. Az Európai Számvevőszék legfrissebb jelentés szerint ugyanakkor ez a siker nem csupán az EU éghajlat-politikai fellépésének köszönhető. Úgy vélik ugyanis, hogy a 2009-es pénzügyi válságból, valamint a koronavírus-járvány következtében kialakuló alacsonyabb energiafogyasztás nélkül az EU-27 minden bizonnyal nem tudta volna teljesíteni a 2020-as energiahatékonysági célkitűzését. Azonban Uniónak a zöld teljesítményéről készített értékelése nem fejti ki vil��gosan, hogy milyen hatást gyakorolhattak a külső tényezők – jelentette ki a számvevőszéki jelentés.

A szakemberek azt is megállapították, hogy nem átlátható, hogyan érték el különböző rugalmas megoldások révén az uniós tagállamok a kötelező nemzeti céljaikat: egyes országok hozzájárulása nem érte el a tervezett mértéket, és ezek a cél érdekében más olyan eszközökhöz is folyamodtak, mint kibocsátási jogosultságok vagy megújulóenergia-részarányok vásárlása más olyan tagállamoktól, amelyek túlteljesítették célkitűzéseiket.

Ráadásul a számvevők kevés információt találtak egyrészt arról, hogy a célok elérése milyen tényleges költségekkel járt az uniós költségvetés, a nemzeti költségvetések és a magánszektor számára, másrészt a sikeresnek bizonyult intézkedésekről. Emiatt a lakosság és az érdekeltek nehezen tudják megállapítani, hogy az Unió költséghatékonyan valósítja-e meg átfogó céljait, és gondot okoz a tanulságok levonása is a 2030-ra kitűzött célok tekintetében.

Nagyobb átláthatóságra van szükség az Unió és a tagállamok éghajlat- és energiapolitikai teljesítménye tekintetében. Úgy gondoljuk, hogy az Unió által okozott valamennyi üvegházhatásúgáz-kibocsátást számításba kell venni, beleértve a kereskedelemből, valamint a nemzetközi légi közlekedésből és hajózásból származó kibocsátásokat is. Ez azért is fontos, mert az Unió elkötelezte magát amellett, hogy világszinten vezető szerepet tölt be a klímasemlegességre való átállásban – hangsúlyozta Joëlle Elvinger, az ellenőrzést vezető számvevőszéki tag.

Az Európai Számvevőszék megerősíti, hogy az EU a többi iparosodott országhoz képest jól teljesít az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése terén. Azonban számításon kívül hagy bizonyos kibocsátásokat, összes kibocsátásának értéke ugyanis körülbelül egytizeddel magasabb lenne, ha a kereskedelem, a nemzetközi légi közlekedés és a hajózás által okozott kibocsátásokat is figyelembe vennék.

Ami a jövőt illeti, aggasztóan hiányoznak az arra utaló jelek, hogy elegendő finanszírozást bocsátanának rendelkezésre a 2030-ra kitűzött ambiciózusabb célok eléréséhez, különösen a magánszektor részéről, amelytől jelentősebb hozzájárulásra számítottak.

A Bizottság arról is beszámolt, hogy az uniós országok együttesen nem elég ambiciózusak a 2030-ra kitűzött energiahatékonysági cél elérése tekintetében, miután e téren már a 2020-as célt is a legnehezebben megvalósíthatónak találták. A 2030-as célok további emelésére irányuló egyes javaslatok (nevezetesen az „Irány az 55%!” és a „REPowerEU” javaslatok) még komolyabb finanszírozási igényeket vonnak maguk után.

Ezek többek közt olyan előfeltételezésekre épülnek, amelyek vagy nem vesznek kellően figyelembe egyes adottságokat (például az Oroszországtól való energiafüggőséget), vagy – amint azt korábbi ellenőrzések is kimutatták – a valóságban nem úgy alakulnak (például a tagállamok nem hajtják végre hiánytalanul a bevezetett szakpolitikákat).

Magyarország második legnagyobb tava a kerékpárosok körében népszerű kirándulóhely. A két kerékpáros komp átadásával új attrakcióval, és könnyebben bejárható útvonallal bővül a Tisza-tó turizmusa.

A múlt heti rekord után visszafelé korrigált a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe. A BUX gyengélkedéséből a Magyar Telekom kivételével a vezető részvények is kivették részüket.