Bár javuló tendenciát mutat, egyelőre felemás a klímaváltozás megítélése a magyar lakosság körében. A GKI és az Európai Unió közös felmérésében a klímaváltozás magyar gazdaságra gyakorolt hatásáról kérdezte a felnőtt lakosságot. A kérdés relevanciáját nyújtja a teljesség igénye nélkül a globális felmelegedés, a mezőgazdasági aszály , a növekvő hazai villamosenergia fogyasztás, az ország újra-iparosításának (akkumulátor és elektromos-autó gyárak) környezeti következményei – derült ki a GKI közleményéből.
A klímaváltozás jelenlegi hatásait jól jelzi, hogy 2023-at követően 2024 is Magyarország történetének legmelegebb éve lett. A hőmérséklet növekedésének üteme is kiemelkedő, ugyanis a korábbi első helyezett 2023-as (12,2 Celsius-fok) értéket is 0,7 Celsius-fokkal haladta meg a 2024-es esztendő átlaga. Ezzel együtt járt egy újabb csapadékszegény év (ami 16 százalékkal elmaradt az éghajlati normának tartott 1991–2020-as átlagtól), amely súlyos aszályt okozott.
A válaszadók mintegy fele véli úgy, hogy a klímaváltozás negatívan befolyásolja a magyar gazdaságot. Ezzel szemben minden harmadik ember szerint nem befolyásolja azt, sőt 7 százalék szerint előnyére is válik az országnak a változás. A véleménnyel rendelkezők közül (10 százalék azok aránya, akik nem tudják megítélni a hatást) a férfiak körében gondolják többen, hogy a klímaváltozásnak pozitív hatása van vagy nem befolyásolja számottevően hazánk gazdaságát.
Korosztályok szerinti bontásban a válaszadó fiatalok (18-29) majd ötöde szerint pozitív a hatás, míg harmaduk szerint nincs hatás a gazdaságra. A pozitív hatást felfedezők aránya a többi korcsoportban jóval alacsonyabb (6-8 százalékos) intervallumban mozog, míg a semleges vélemények aránya hasonló (32-35 százalék közötti) a fiatalokéhoz.
A 8 általános iskolai osztályt vagy annál kevesebbet végzettek 25 százaléka gondolja hazánk számára kívánatosnak a folyamatot, és majdnem ugyanekkora arányban (27 százalék) gondolják, hogy az nincs hatással ránk. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők hasonló arányban (4-6 százalék) gondolják pozitívnak és semlegesnek (35-40 százalék) a hatást. Jövedelmi csoportok szerint a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők és a havi 75 ezer forintnál kevesebbet rendelkezők pozitív válaszai (45 százalék és 37 százalék) tértek el a többi jövedelmi csoporttól. Településtípusok szerint nem volt megfigyelhető különbség a válaszok között, míg regionálisan az észak-alföldiek pozitív vélekedése (14 százalék) tért el egyedül az országos átlagtól.
A GKI szerint összességében elmondható, hogy a magyar társadalom csaknem fele még nem gondolja a klímaváltozás hatását a gazdasági folyamatok szempontjából meghatározónak, sőt egy kis hányada szerint kifejezetten előnyére válik az hazánk számára. A rosszabb helyzetben lévő társadalmi rétegek vélekedése tér el jelentősen a társadalom többi részétől. A klímaváltozás már jelenleg is látható hatásainak figyelembevételével ez a magas arány Magyarország klímatudatosságáról negatív képet mutat, amelynek megváltoztatása elengedhetetlen a változásokhoz való alkalmazkodás sikeres végrehajtásához.
