A vártnál sokkal lassabban halad a körforgásos gazdaság felé az Európai Unió

A vártnál sokkal lassabban halad a körforgásos gazdaság felé az Európai Unió

Jelenleg két uniós cselekvési terv, valamint mintegy 10 milliárd euró célozza a termékek és erőforrások értékének a lehető leghosszabb ideig történő megőrzését és a hulladék mennyiségének minimalizálását.

Az Európai Számvevőszék legfrissebb jelentése alapján az Európai Unió nem halad túlságosan jól a körforgásos gazdaságra való átállásban. Ugyanis az uniós intézkedések és több milliárd euró támogatás csak kevés hatást  tudott gyakorolni a tagországok átállására, különösen a termékek és a gyártási folyamatok körforgásos tervezését illetően. A számvevők szerint a jelenlegi körülmények között az EU azon törekvése, hogy az évtized során kétszer annyi anyagot használjon fel újra, mint az előzőben, a kör négyszögesítésével ér fel.

2015 és 2021 között az Unió 27 tagállamában az átlagos körforgási arány mindössze 0,4 százalékponttal nőtt.

Hét ország – Litvánia, Svédország, Románia, Dánia, Luxemburg, Finnország és Lengyelország – még visszalépés is történt ebben az időszakban. A számvevők következtetése szerint ezért nagy kihívásnak tűnik az Unió azon törekvése, hogy 2030-ig megkétszereződjön az újrahasznosított és a gazdaságba visszaforgatott anyagok aránya.

Az anyagok értékének megőrzése és a hulladék minimálisra csökkentése elengedhetetlen, ha az Unió erőforrás-hatékonnyá kíván válni, és el akarja érni a zöld megállapodás környezetvédelmi célkitűzéseit. Az uniós fellépés azonban eddig hatástalan volt: más szóval a körforgásos gazdaságra való átállás sajnos szinte holtpontra jutott Európa országaiban – emelte ki Annemie Turtelboom, a Számvevőszék tagja.

A körforgásos gazdaság a lehető legtovább megőrzi a termékek, anyagok és erőforrások értékét, és minimálisra csökkenti a hulladék mennyiségét. Az erre való átállást elősegítendő az Európai Bizottság két cselekvési tervet adott ki a körforgásos gazdaságra vonatkozóan. A 2015. évi első terv 54 konkrét intézkedést tartalmazott. A 2020-ban kiadott második terv 35 új intézkedést vezetett be, és azt tűzte ki célul, hogy 2030-ig megkétszerezze a körforgási arányt – az újrahasznosított és az uniós gazdaságba visszaforgatott anyagok arányát. Azonban ezen tervek egyike sem kötelező erejű, de céljuk az volt, hogy az elmúlt években támogassák a tagállamokat a körforgásos gazdasággal kapcsolatos tevékenységek fokozásában. 2022 júniusában már szinte valamennyi uniós ország rendelkezett a körforgásos gazdaságra vonatkozó nemzeti stratégiával, vagy folyamatban volt annak kidolgozása.

Az Unió jelentős összegű finanszírozást bocsátott rendelkezésre,

2016 és 2020 között több mint 10 milliárd eurót különített el a zöld innovációba való beruházásra, valamint annak elősegítésére, hogy a vállalkozások gyorsabban tudjanak haladni a körforgásos gazdaságra való átállás útján.

A tagállamok azonban ezt a pénzt zömmel hulladékgazdálkodásra költötték, nem pedig arra, hogy a körforgásos tervezés révén megelőzzék a hulladék keletkezését, pedig annak valószínűleg nagyobb lett volna a hatása.

Az EU-s cselekvési tervek bőven tartalmaztak az innovációt és a beruházásokat ösztönző intézkedéseket is. Ugyanakkor arra kevés bizonyítékot találtak a számvevők, hogy az intézkedések eredményesen elősegítették volna a körforgásos gazdaság kibontakozását. Hatásuk a legjobb esetben is szerény volt, amennyiben segítették a vállalkozásokat biztonságosabb termékek előállításában vagy innovatív technológiákhoz való hozzáférésben, hogy fenntarthatóbbá tehessék termelési folyamataikat.

Az Európai Számvevőszék rávilágított a tervezett elavulás kérdésére is. Arról a gyakorlatról van szó, amikor szándékosan lerövidítik egy termék hasznos élettartamát, hogy azt korábban kelljen lecserélni. Az Európai Bizottság következtetése szerint a tervezett elavulás kimutatása nem megoldható, bár annak megszüntetése egyértelműen kulcsfontosságú a termékek fenntarthatóbbá tétele szempontjából.

Magyarország 20 évvel ezelőtt csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozás évfordulóját évek óta futóversennyel ünneplik Budapesten, a rendezvényév évre rengeteg embert mozgat meg. A 20 kilométeres távot egyéniben és csapatban is teljesíteni lehetett.

A Budapesti Értéktőzsdén is érződött az egész Európára jellemző kedvezőtlen befektetői hangulat. A BUX eséséből a főbb részvények többsége is kivette a részét.