Az Európai Számvevőszék legfrissebb jelentése alapján az Európai Unió nem halad túlságosan jól a körforgásos gazdaságra való átállásban. Ugyanis az uniós intézkedések és több milliárd euró támogatás csak kevés hatást tudott gyakorolni a tagországok átállására, különösen a termékek és a gyártási folyamatok körforgásos tervezését illetően. A számvevők szerint a jelenlegi körülmények között az EU azon törekvése, hogy az évtized során kétszer annyi anyagot használjon fel újra, mint az előzőben, a kör négyszögesítésével ér fel.
2015 és 2021 között az Unió 27 tagállamában az átlagos körforgási arány mindössze 0,4 százalékponttal nőtt.
Hét ország – Litvánia, Svédország, Románia, Dánia, Luxemburg, Finnország és Lengyelország – még visszalépés is történt ebben az időszakban. A számvevők következtetése szerint ezért nagy kihívásnak tűnik az Unió azon törekvése, hogy 2030-ig megkétszereződjön az újrahasznosított és a gazdaságba visszaforgatott anyagok aránya.
Az anyagok értékének megőrzése és a hulladék minimálisra csökkentése elengedhetetlen, ha az Unió erőforrás-hatékonnyá kíván válni, és el akarja érni a zöld megállapodás környezetvédelmi célkitűzéseit. Az uniós fellépés azonban eddig hatástalan volt: más szóval a körforgásos gazdaságra való átállás sajnos szinte holtpontra jutott Európa országaiban
– emelte ki Annemie Turtelboom, a Számvevőszék tagja.
A körforgásos gazdaság a lehető legtovább megőrzi a termékek, anyagok és erőforrások értékét, és minimálisra csökkenti a hulladék mennyiségét. Az erre való átállást elősegítendő az Európai Bizottság két cselekvési tervet adott ki a körforgásos gazdaságra vonatkozóan. A 2015. évi első terv 54 konkrét intézkedést tartalmazott. A 2020-ban kiadott második terv 35 új intézkedést vezetett be, és azt tűzte ki célul, hogy 2030-ig megkétszerezze a körforgási arányt – az újrahasznosított és az uniós gazdaságba visszaforgatott anyagok arányát. Azonban ezen tervek egyike sem kötelező erejű, de céljuk az volt, hogy az elmúlt években támogassák a tagállamokat a körforgásos gazdasággal kapcsolatos tevékenységek fokozásában. 2022 júniusában már szinte valamennyi uniós ország rendelkezett a körforgásos gazdaságra vonatkozó nemzeti stratégiával, vagy folyamatban volt annak kidolgozása.
Az Unió jelentős összegű finanszírozást bocsátott rendelkezésre,
2016 és 2020 között több mint 10 milliárd eurót különített el a zöld innovációba való beruházásra, valamint annak elősegítésére, hogy a vállalkozások gyorsabban tudjanak haladni a körforgásos gazdaságra való átállás útján.
A tagállamok azonban ezt a pénzt zömmel hulladékgazdálkodásra költötték, nem pedig arra, hogy a körforgásos tervezés révén megelőzzék a hulladék keletkezését, pedig annak valószínűleg nagyobb lett volna a hatása.
Az EU-s cselekvési tervek bőven tartalmaztak az innovációt és a beruházásokat ösztönző intézkedéseket is. Ugyanakkor arra kevés bizonyítékot találtak a számvevők, hogy az intézkedések eredményesen elősegítették volna a körforgásos gazdaság kibontakozását. Hatásuk a legjobb esetben is szerény volt, amennyiben segítették a vállalkozásokat biztonságosabb termékek előállításában vagy innovatív technológiákhoz való hozzáférésben, hogy fenntarthatóbbá tehessék termelési folyamataikat.
Az Európai Számvevőszék rávilágított a tervezett elavulás kérdésére is. Arról a gyakorlatról van szó, amikor szándékosan lerövidítik egy termék hasznos élettartamát, hogy azt korábban kelljen lecserélni. Az Európai Bizottság következtetése szerint a tervezett elavulás kimutatása nem megoldható, bár annak megszüntetése egyértelműen kulcsfontosságú a termékek fenntarthatóbbá tétele szempontjából.
